Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás lefolytatásából, a szerződő félesetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekbőleredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződésérvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.
Kapcsolódó címkék:  

Egyenlőtlen szerződéses kikötések

Kérdés: Az ajánlatkérő 25 százalékos kötbérmértéket határozott meg arra az esetre, ha a teljesítés az ajánlattevő miatt meghiúsul. Ezzel szemben, ha az ajánlatkérő miatt hiúsul meg, akkor a vállalkozó költségeit kell csak megtérítenie. Jogszerű ez az elő­írás? A szerződésben a felek nem egyenlők? Milyen lehetőségeim vannak a megtámadásra?
Részlet a válaszából: […] ...kárát köteles megtéríteni. Ez azt jelenti, hogy a szerződés megszűnésébőleredő minden bizonyított vállalkozói költséget meg kell térítenie. Ha azelállásból adódóan kár nem merül fel a vállalkozó oldalán, kártérítésikötelezettsége sincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.
Kapcsolódó címkék:    

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...során mindazon árubeszerzésekvagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani,amelyeka) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. §(1) bekezdése szerinti eset kivételével], ésb) beszerzésére egy ajánlattevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési értékhatár túllépése folyamatos teljesítés esetén

Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Eddig egy cég végezte a számítógépeink karbantartását, de két év után a megbízási díj elérte a 8 000 000 forint összeghatárt. Kell-e közbeszereztetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...2011. évre irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárokat aMagyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.Az értékhatárra vonatkozó rendelkezések alapján, miután akarbantartási szerződés szolgáltatásnak minősül, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Szerelvények értékének egybeszámítása

Kérdés: Föld alatti csőhálózati anyagok (csövek, összekötő idomok, szerelvények) beszerzései egybeszámítás alá tartoznak-e? Hogyan kell itt az egybeszámítást a gyakorlatban értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...során mindazon árubeszerzésekvagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani,amelyek– beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. §(1) bekezdése szerinti eset kivételével], és– amelyek beszerzési tárgya és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.
Kapcsolódó címkék:  

Érvénytelenné nyilvánítást megalapozó eltérés kirívóan alacsony árnál

Kérdés: A kirívóan alacsony ár esetében a 15 százaléknál nagyobb eltérés elég ahhoz, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilváníthassa az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó, saját általános indokait ismertetve mutatta bea kedvező ajánlati árát befolyásoló körülményeket, egyrészt az anyagköltség,másrészt a díjköltség, az élőmunka-ráfordítás és a gépköltség oldaláról.A DB szerint a kérelmező az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.
Kapcsolódó címkék:  

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] ...3-5. és 6-7. címek rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogyaz építési beruházás dokumentációjának nem kell árazatlan költségvetést és az etörvény felhatalmazása alapján alkotott külön jogszabály szerinti tervekettartalmaznia. A második részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Jegyzőkönyv közjegyző általi hitelesítése

Kérdés: A jegyzőkönyvet miért kellene közjegyzővel hitelesíttetni? Ajánlatkérőnk ezt írja elő évek óta, és a szabályzatok felülvizsgálatánál többen kifogásoltuk.
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. valóban ad erre lehetőséget, ez azonban nem kötelező,és igen költséges megoldás. Nincs jelentősége, ha minden jegyzőkönyvetközjegyzői okiratba foglalnak, célszerű ezt csak akkor alkalmazni, amikor aztaz eljárás során valamilyen fontos ok miatt (például a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Bírálóbizottság összeférhetetlensége

Kérdés: Az önkormányzat ingatlanügyeit a város megbízásával egy korlátolt felelősségű társaság bonyolítja le. Működési költségeit az önkormányzat biztosítja, melynek 10 százaléknál több más forrásból származó saját bevétele van. Az önkormányzat uniós pályázaton nagy összeget nyert építési beruházásra. Fenti korlátolt felelősségű társaság szeretne indulni bizonyos részekben a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként. Kérdésem, hogy az önkormányzat képviselő-testületéből delegált Közbeszerzési Bíráló Bizottság (Közbeszerzési Szabályzat szerinti) összeférhetetlen-e ebben az esetben, mivel saját cégről van szó? A bizottság egyik tagja a kft. felügyelőbizottságának elnöke.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-ának (1) bekezdése szerint a felhívás és adokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérőnevében nem járhat el, illetőleg az eljárással kapcsolatos tevékenységvégzésébe az ajánlatkérő által nem vonható be, az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

10 százalék alatti alvállalkozó alkalmasságának igazolása

Kérdés: A 2010. szeptember 15-étől hatályos Kbt. alapján lehetőségünk van 10 százalék alatti nevesített alvállalkozó bevonására a Kbt. 71. § (1) bekezdésének d) pontja alapján. Korábban külföldi anyavállalatunkat erőforrást nyújtó szervezetként vontuk be, mivel 100 százalékos tulajdonosa a vállalatunknak. Mivel azonban most 10 százalék alatti alvállalkozóként is bevonhatjuk, ezzel jelentős költségmegtakarítást érhetünk el, ugyanis az ajánlati felhívások nem rendelkeznek külön a 10 százalék alatti alvállalkozóról, csak az ajánlattevőt, a 10 százalék feletti alvállalkozót, illetve az erőforrást nyújtó szervezetet említik például a kizáró okok igazolása, az aláírók aláírási címpéldánya, illetve cégkivonat tekintetében. Az ajánlattevőnek elegendő a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése alapján nyilatkoznia. Így gyakorlatilag elegendő az alkalmassági követelményeknek való minimumkövetelmények igazolása a Kbt. 69. § (8) bekezdése alapján, illetve az alvállalkozó nevének és címének feltüntetése az ajánlatban. Jól értelmezzük a szabályt?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság igazolásával kapcsolatos értelmezés helyes. A10 százalék alatti alvállalkozótól csak az aláírási címpéldány, az adottalkalmassági feltétel igazolása kérhető – a kizáró okokról pedig az ajánlattevőnyilatkozik. Az ajánlatban való nevesítéshez semmi nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
38
39
40
80