4459 talált cikk a közbeszerzés kifejezésre

Kérdés: Nemzeti eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, ahol nem terveztünk helyszíni bejárást tartani, emiatt az ajánlattételi felhívásunk nem is tartalmaz erre utaló információt. Az egyik érdeklődő gazdasági szereplő kiegészítő tájékoztatáskérésben követeli a helyszíni bejárást arra való indokkal, hogy anélkül nem lehet ajánlatot tenni. Kötelesek vagyunk mégis helyszíni bejárást tartani?

Kérdés: Egy építési beruházási tenderen szeretnénk ajánlatot tenni, ahol a felhívás szerint szerződéskötéshez ISO 14000 tanúsítványt kér az ajánlatkérő. Nekünk nincs ilyen tanúsítványunk, ezért kérdeznénk, hogy az ISO-tanúsítványra is lehet hozni kapacitást, mint a referenciára?

Kérdés: Cégünk elnyert egy áruszállításra vonatkozó tendert, ahol a szerződésben nem konkrét mennyiség szerepel, hanem egy keretmennyiség. Az ajánlatkérő arról tájékoztatott minket, hogy a várható szervezeti átalakulás miatt nem kívánja lehívni a mennyiséget. Nekünk ez veszteséget jelent. Az ajánlatkérő megteheti, hogy nem hívja le a szerződés teljes mennyiségét?

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményeztünk. A közbeszerzési eljárásban előírtuk ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását. A felhívásban rendelkeztünk a Kbt. 81. § (5) bekezdéséről, azaz először értékelnénk az ajánlatokat, majd kizárólag a sorrend szerinti első helyezett ajánlattevő ajánlatát bírálnánk, a többi ajánlatot nem. A közbeszerzési eljárásban van olyan ajánlattevőnk, amelyik befizette az ajánlati biztosítékot. Ha kizárólag az első helyezett ajánlatát szeretnénk bírálni, mikor kell az ajánlati biztosítékot visszafizetni a többi ajánlattevőnek?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként veszünk részt. Az EKR-ben az ajánlatkérő levelet küldött, amelyben azt kéri, hogy számítási hiba miatt javítsuk a felolvasólapon szereplő ajánlati árunkat, az ajánlatkérő megadta a javított értéket is. Átnéztük az ajánlatunkat, de nem találjuk a számítási hibát. Mit tegyünk, hogy az ajánlatunk ne legyen érvénytelen, higgyük el a hibát és javítsuk ki?

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság ügyintézési határidejének túllépése esetén (több mint 2 hónapja járt le az ügyintézési határidő) – nem kérelmezői pozícióban lévő – ajánlatkérőként milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre, különös figyelemmel arra, hogy kiemelt közbeszerzési eljárásunk lezárását/szerződés megkötését (az összegezés kiküldése már megtörtént, a jogorvoslat a nyertesként kihirdetett ajánlat érvényességét érinti) nem tudjuk ezen okból kifolyólag megvalósítani? A kérdés arra irányul, hogy milyen jogi lehetőségeink vannak a döntés meghozatalának „gyorsítása” érdekében, illetve a határidő-túllépés folytán milyen egyéb igényérvényesítési lehetőségek állnak (akár kártérítés) a rendelkezésünkre?

Kérdés: Költségvetési szerv kávéautomata üzemeltetése céljából kíván szerződést kötni. A kialakult gyakorlat szerint a szerződő partnerrel az automata elhelyezésére az automata által elfoglalt területre nézve bérleti szerződés megkötésére kerül sor, azonban felmerült, hogy esetleg koncesszióként kellene kezelni, tekintve, hogy a működési kockázatot az automata tulajdonosa viseli. Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy a kávéautomata elhelyezése és üzemeltetése céljából kötendő szerződésnek mi a megfelelő jogi minősítése.

Kérdés: Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 168. §-a szerint a 6. mellékletében megjelöltek kötelesek az ott meghatározott adatokat a leírt módon és időpontokban közzétenni. A 6. melléklet 12. pontja szerint kötelezően közzéteendő közérdekű adat, a közbeszerzési eljárás eredményeként az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, továbbá a fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap terhére megkötött, nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések alapján teljesített kifizetés összege, közvetlen jogosultja és a kifizetés időpontja. A közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések esetén a több kisebb összegű, folyamatos kifizetésekre is, vagy csak az egyösszegű nettó 100 millió forintot meghaladó kifizetésekre vonatkozik a közzétételi kötelezettség?

Kérdés: Ha kétszakaszos az eljárás, az ajánlati résznél is vonhatunk még be új kapacitásnyújtót, vagy most, a részvételi szakaszban már az összes gazdasági szereplőt fel kell vennünk? A Kbt. 71. § (4) és (6) bekezdéseinek együttes alkalmazása álláspontunk szerint ezt lehetővé teszi.

Kérdés: Építési vállalkozás vagyunk, és érdeklődtünk egy közbeszerzési eljárásra az EKR-ben. Az érdeklődés során az anonim érdeklődést választottuk. A kiírásban szerepel, hogy helyszíni bejárásra lehet menni. Helyszíni bejáráson hogyan lehet névtelennek maradni?