Találati lista:
51. cikk / 121 Ajánlattevő összeférhetetlenségi nyilatkozata
Kérdés: Mi alapján kötelezheti az ajánlatkérő az ajánlattevőt arra a nyilatkozatra, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 10. §-ának meghatározott összeférhetetlenségi okok?
52. cikk / 121 Becsült érték meghatározásának alapja
Kérdés: Eddigi gyakorlatunk szerint a becsült értéket a tervezői költségbecslés alapján határoztuk meg. Ha ez nem megfelelő, akkor mi alapján határozzuk meg?
53. cikk / 121 Összeférhetetlenség a Kbt.-ben
Kérdés: A Kbt. mely személyek, szervezetek vonatkozásában tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat?
54. cikk / 121 Kiírás visszavonása a gyakorlatban
Kérdés: Ismételt hirdetményben kell-e jelezni az előzőekben foglaltakat? A gyakorlatban milyen indokkal vonható vissza a kiírás és milyen feltételekkel?
55. cikk / 121 Ajánlati kötöttség tárgyalás nélküli eljárásban
Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban mikortól él az ajánlati kötöttség?
56. cikk / 121 Törvénymódosítás alkalmazása
Kérdés: Ha a kiírás márciusi dátumozású, de csak az áprilisi KÉ-ben jelenik meg, az eljárásra melyik törvényt kell alkalmazni?
57. cikk / 121 Sikerdíj és becsült érték
Kérdés: Ha pályázatíró céget választunk, és alapesetben a díjazása nem éri el az értékhatárokat, nincs közbeszerzés, de kiköt sikerdíjat. A sikerdíjat be kell számítani a becsült értékbe vagy nem?
58. cikk / 121 Felhívás ismételt ajánlat benyújtására tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő biztosította a teljes körű hiánypótlás lehetőségét. A felhívás szerinti hiányokat pótoltuk. Ezt követően az ajánlatkérő a tárgyaláson felhívott minket ismételt ajánlat benyújtására néhány elem vonatkozásában. Jogszerűen tette ezt?
59. cikk / 121 Tárgyalás szabályainak meghatározása kétszakaszos eljárásban
Kérdés: Kétszakaszos eljárásban veszünk részt. Kérdésünk, hogy az ajánlati dokumentációban milyen részletességgel kell meghatároznia az ajánlatkérőnek a tárgyalás menetét, szabályait, eljárásrendjét?
60. cikk / 121 Egybeszámítás szolgáltatást és árut is tartalmazó beszerzésnél
Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a szerződés tárgya szolgáltatást és árut is tartalmaz? Az egybeszámítás úgy rendelkezik, hogy csak azonos típusú tárgyak esetén kell egybeszámítani, de mi abban az esetben a helyzet, ha a szerződés tárgya mindkettő, akkor ezt egybe kell számítani?
