4411 talált cikk a közbeszerzés kifejezésre

Kérdés: A 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése alapján: Amennyiben a rendelkezésre álló határidőben egyetlen gazdasági szereplő sem kapcsolódik be az előzetes piaci konzultációba, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívást az előzetes piaci konzultáció meghirdetését követő tizennegyedik napnál hamarabb is megküldheti a Közbeszerzési Hatóság vagy a Kbt. 51. § (1) bekezdésének alkalmazása esetén a gazdasági szereplők részére. Ki számít bekapcsolódó gazdasági szereplőnek? Aki csak érdeklődik, de nem tesz észrevételt, az bekapcsolódó gazdasági szereplő?

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 166. § (5) bek. alapján felfüggesztette az eljárását, a későbbiekben jogszerűen visszaléphet-e a felfüggesztésből (és megkötheti-e a szerződést a döntőbizottsági határozatnak megfelelően) a keresettől való elállás nélkül (gazdasági szükségszerűségre figyelemmel)?

Kérdés: Minden értékelési szempontra lehet ajánlatot tenni a második tárgyalás után, vagy csak arra, amire az ajánlatkérő megengedi?

Kérdés: Az ajánlatkérő a tárgyalás során úgy módosította a műszaki tartalmat, hogy ha ezt korábban tudtuk volna, akkor eleve más ajánlatot teszünk. Most a módosítással már nem fogunk tudni ennyi idő alatt reagálni, mert az alvállalkozóink már nem fognak tudni ilyen rövid idő alatt ajánlatot tenni. Igaz, hogy a beszerzési tárgy nem komplex, de ettől még a beszállítók árajánlatai nem fognak megérkezni időben. Hogyan tudjuk érvényesíteni az érdekeinket?

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.

Kérdés: 2024. május 9-én megjelent a Közbeszerzési Hatóság útmutatója az összeférhetetlenséggel kapcsolatban. Az útmutató több alkalommal említi az összeférhetetlenségi nyilatkozaton túl az ún. érdekeltségi nyilatkozatot – bár csak lehetőségként –, melynek mintáját is mellékeli. Önkormányzatunk a közbeszerzési eljárások során minden résztvevő esetében, minden szakaszban alkalmaz összeférhetetlenségi nyilatkozatot. Érdekeltségi nyilatkozatok bekérésének hiányában is jogszerűen járunk-e el?

Kérdés: Közétkeztetés biztosítása során árubeszerzés történik. Köteles-e alkalmazni az ajánlatkérő a vonatkozó, a beszerzés során számos kötelezettséget előíró Korm. rendelet szabályait?

Kérdés: Az ajánlatkérő szolgáltatásbeszerzésre írt ki nyílt közbeszerzési eljárást. Az ajánlatok felbontását követően – a bírálati cselekményeket mellőzve – az írásbeli összegezés megküldésével közölte az ajánlattevőkkel, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozva eredménytelennek minősíti az eljárást. Előzetes vitarendezésben rákérdeztünk az indokra. Azt a választ kaptuk, hogy forrásátcsoportosítás történt az ajánlatkérő belső körülményei miatt, így a szerződés megkötésére már nem lenne képes megfelelő anyagi fedezet hiányában. Jogsértő-e az ajánlatkérő döntése?

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárást tervezünk kiírni, és az előkészítő bizottság tagjai a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont opcionális alkalmazásának előírására tettek javaslatot annak érdekében, hogy a verseny biztosított legyen. A közbeszerzési szakértőnk azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy ha csak egy ajánlat kerül az eljárásban benyújtásra, kötelező lesz eredménytelennek nyilvánítani az eljárást. Hogyan kell értelmezni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját?

Kérdés: Szolgáltatásmegrendelés becsült értékének meghatározása kapcsán kérem értelmezésüket a Kbt. 17. § (2) és (3) bekezdés elhatárolásában, azaz melyik módszert, mely esetben kell alkalmazni? Mit ért a Kbt. „rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés” alatt, milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia? Mit ért a Kbt. olyan szerződés alatt, amely nem tartalmazza a teljes díjat? Milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia?