4411 talált cikk a közbeszerzés kifejezésre

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, amely eredménytelen lett amiatt, hogy nem állt rendelkezésre elegendő fedezet egyetlen ajánlatra sem. Az ajánlatokat nem is bíráltuk. Az egyik ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába. Lehetséges egy eredménytelen eljárás esetén iratbetekintést biztosítani, ahol bírálatra nem került sor?

Kérdés: Reparálható-e az a jogsértés, ha az ajánlatkérő már a bontást követően veszi észre, hogy hiba van az egyik táblázatban, melyet minden ajánlattevő benyújtott, különbözőképpen kezelve az egyik – a felhívás tartalmától eltérő – sor kitöltését?

Kérdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség (továbbiakban: DKÜ) által megkötött központosított keretmegállapodásokhoz milyen módon lehet önkéntesen csatlakozni?

Kérdés: Véleményünk szerint az értékelési sorrendben első helyen lévő ajánlattevő ára aránytalanul alacsony. Az ajánlatkérő a bírálat során több hiánypótlást kiküldött, már az alkalmassági igazolást is bekérte, de az aránytalanul alacsony árra még mindig nem kért indokolást ettől a cégtől. Mikor lehetséges előzetes vitarendezési kérelmet benyújtani arra, hogy az ajánlatkérő nem vizsgálta az árat?

Kérdés: A nyertes ajánlattevő üzleti titoknak minősítette az ajánlatában a szakmai ajánlat részeként benyújtott ártáblázatot. Jogszerűen jár el az ajánlatkérő, ha a szerződés közzététele során az ártáblázatot nem teszi közzé a honlapján?

Kérdés: A keretmegállapodás egy kétszakaszos közbeszerzési eljárás, vagy beszerzési technika, módszer? Van ennek a különbségtételnek valamilyen jelentősége? Más szabályokat kell alkalmazni?

Kérdés: Figyelemmel a Kbt. 138. § (3) bekezdésére, valamint az alábbi állásfoglalásra, hogyan, milyen módon kell az alvállalkozó teljesítésének arányát számolni? A Közbeszerzési Értesítő Plusz 2023. novemberi számában a Hatósági állásfoglalás szerint: "...az alvállalkozói teljesítés aránya az alvállalkozó tevékenységének a teljes szerződéses tevékenységen belüli arányát jelenti és nem annak pénzben kifejezett értékének az arányát a teljes ellenszolgáltatáshoz képest... Tekintettel arra, hogy a jogalkotó a Kbt. 138. § (3) bekezdésében külön kiemelte az ellenszolgáltatás értékét az ajánlattevői bejelentési kötelezettségek között, így az a teljesítés százalékos mértékéhez képest eltérő fogalmat takar és két különböző információra vonatkozóan fogalmaz meg adatszolgáltatási kötelezettséget."

Kérdés: Több részből álló közbeszerzési eljárásban az összegezés kiküldését követően előzetes vitarendezési kérelem érkezett, amely kizárólag egy részt érint. A vitarendezési kérelemre adott válasz alapján az érintett rész vonatkozásában érdemben (a nyertes személyét érintően) módosításra kerül az összegezés. A többi módosítással nem érintett rész esetében megköthető-e a szerződés, vagy minden részre vonatkozik a moratórium meghosszabbodása? A Kbt. 131. § (6) bekezdése nem tartalmaz külön, a többrészes eljárásokra vonatkozó rendelkezést. További kérdésként merül fel, hogy a módosított összegezés megküldését követően az esetleges iratbetekintést kell-e biztosítani olyan részek esetében, amelyeknél semmilyen változás nem történt az összegezés módosítása során?

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást folytattunk le egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkaerő-kölcsönzés tárgyában. A szerződést megkötöttük a nyertes ajánlattevővel. Az ajánlattevő alvállalkozót szeretett volna bevonni a teljesítéshez, azonban a szerződéskötés után megkereste az ajánlatkérőt azzal, hogy nem tudja teljesíteni a szerződést, mert véleménye szerint az Mt. 216. § (2) bekezdése ezt nem teszi lehetővé, mivel alvállalkozó bevonása esetén ő fog kölcsönvevőnek minősülni. Álláspontunk szerint, a Kbt. 3. § 2. pont szerinti alvállalkozó fogalmára is figyelemmel, az alvállalkozó az, aki közvetlenül részt vesz a szerződés teljesítésében, így az alvállalkozó kölcsönbe adó nem a közbeszerzési eljárásban nyertes kölcsönbe adónak, kettejük viszonyában kölcsönvevőnek adja át a munkavállalókat, hanem velük az ajánlatkérőnek, a közbeszerzési szerződés kölcsönvevőjének teljesít. Az ajánlattevő bevonhat-e alvállalkozót a szerződés teljesítésébe, vagy valóban nem lehetséges ez munkaerő-kölcsönzés esetén?