Döntőbizottság eljárásának szabályozása

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására milyen szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására főszabályként az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Kbt. előírásai ebben a körben kisegítők, kötelezően alkalmazandó eljárási szabály az Áe.Különös eljárási rendelkezéseket tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Tervpályázat titkossága

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a titkosság biztosítása? Hol szabályozza ezt a kérdést a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] A titkosság biztosítása a tervpályázati eljárásokban merül fel, lényegében a 137/2004. Korm. rendelet legfőbb alapelvének is tekinthető. A vonatkozó előírásokat a kormányrendelet 3. §-a foglalja össze a következők szerint:A tervpályázatot a titkosság biztosításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Tanúsítás gyakorlati szempontjai

Kérdés: A gyakorlatban milyen szempontokat kell figyelembe venni a tanúsítványok kiállítása során? Milyen főbb előírásokat tartalmaz a Kbt. ebben a körben? Ki végezhet tanúsítói tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...tanúsítás az új Kbt. VI. részében szabályozott, a magyar közbeszerzésben eddig ismeretlen, új szemléletű és megfogalmazású jogintézmény.A Kbt. 309. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásai és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Becsült érték meghatározása határozott idejű, árubeszerzésre irányuló szerződés esetén

Kérdés: Egyszeri, határozott időre (5 évre) kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely Kbt.-szabály szerint kell eljárni? Az egy költségvetési évre, illetve 12 hónapra eső értéket, vagy a szerződés teljes időtartamára, azaz 5 évre vonatkozó értéket kell-e a közbeszerzés értékeként figyelembe venni ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani azt, hogy a beszerzés során mely Kbt. szerinti értékhatárhoz kötött eljárás alapján kell lebonyolítani a közbeszerzést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 36. §-a határozza meg az árubeszerzés becsült értékét olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése. Ilyenkor a becsült érték határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Felújítás, korszerűsítés Kbt. szerinti minősítése

Kérdés: Az új Kbt. szerint a felújítás és a korszerűsítés mely közbeszerzési tárgy kategóriába sorolható, különös tekintettel a Közbeszerzési Levelek 17. és 163. kérdésére adott válaszra?
Részlet a válaszából: […] ...korszerűsítés is. E munkálatok tehát építési beruházásnak minősülnek.A fenti kérdésben az egységes szerkesztőségi álláspontot a Közbeszerzési Levelek 10. számában, a 237. kérdés megválaszolásával tettük közzé, illetve a Kbt. 3-4. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Irányadó jogszabály a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződésekhez kapcsolódó pótmunkák, pótköltségek vonatkozásában

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződéseknél, amennyiben pótmunka, avagy pótköltség merül fel, az új vagy a régi közbeszerzési törvényt kell-e alkalmazni építési beruházás esetén – figyelemmel a Közbeszerzési Levelek 20. és 139. kérdésére adott válaszokra is?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. – a Közbeszerzési Levelekben többször hivatkozott – 401. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény előírásait – bizonyos, a kérdés szempontjából nem releváns kivételekkel – a hatálybalépése (2004. május 1-je) után megkezdett beszerzésekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Több eljárásra bontás megítélése

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 202. kérdésére adott válasznak megfelelően a becsült érték meghatározásánál valóban egybe kell számítani a több évre áthúzódó építési beruházási értéket, de a Kbt. 40. § (3) bekezdése szerint lehetséges a több eljárásra bontás azzal a megkötéssel, hogy a teljes beruházást közbeszerzés útján kell megvalósítani. A több eljárásra bontás jogszerű-e, illetve helytálló-e ez a megállapítás?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 40. §-ának (1) bekezdésében – egyebek mellett – kimondja azt is, hogy tilos a törvény megkerülése céljából a közbeszerzést a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani. E (2) bekezdés az ún. egybeszámítási szabályokat tartalmazza.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Utólagos bekapcsolódás közbeszerzési eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség a részvételi alkalmasság igazolásával az ajánlati felhívások szétküldését követően a közbeszerzési eljárásba történő későbbi bekapcsolódásra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 107. és 108. §-a nagyon szigorú és egyértelmű szabályozást tartalmaz. A korábban hatályos rendelkezéseknél hosszabb, konkrét időtartamot ad a részvételi jelentkezésre. Szabályozza azt, hogy milyen módon és feltételek mellett lehetséges a részvételi határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Közbeszerzés tárgyának, mennyiségének meghatározása egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. 50. §-a meghatározza, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetve mennyiségét. Azonban a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. Kérdésünk, hogy alkalmazható-e szükség esetén a fenti kitétel az egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása esetén is, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 299. § (2) bekezdésének b) pontja, illetve a 300. §-ának (6) bekezdése erre tételesen nem tér ki?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 50. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni – egyebek mellett – a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét.A (2) bekezdés lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy a közbeszerzés mennyiségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Tanúsítványok benyújtásának formája

Kérdés: A Kbt. előírja, hogy az igazolások csak eredetben vagy hiteles másolatban nyújthatók be a közbeszerzési eljárásban. Mit kell igazolás alatt érteni ebben a vonatkozásban? Például: CE-, ISO-minősítés elfogadható-e másolatban, tekintve, hogy ezek inkább tanúsítványnak, mint igazolásnak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. értelmezésében valamennyi igazolás kizárólag eredetben, avagy közjegyző által hitelesített másolatban nyújtható be egy adott közbeszerzési eljárásban. Amennyiben az ajánlatkérő például pályázati feltételként írja elő azt, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.
1
…
392
393
394
…
415