4470 talált cikk a közbeszerzés kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő értelmezése szerint a hangszerek karbantartása és javítása főszabály szerint szolgáltatásmegrendelésnek minősül, tekintettel arra, hogy a beszerzés elsődleges tárgya a hangszer rendeltetésszerű használatának helyreállítása, fenntartása, amely jellemzően szakmai munkavégzéssel, javítási tevékenységgel valósul meg. Ugyanakkor a gyakorlatban előfordul, hogy egyes karbantartási vagy javítási feladatok elvégzése során a beépítendő hangszeralkatrészek (pl. mechanikai elemek, billentyűk, húrok, párnák, egyéb speciális alkatrészek) becsült értéke meghaladja a kapcsolódó munkadíj értékét. Helytálló-e az az ajánlatkérői értelmezés, hogy a részekre bontás vizsgálatát oly módon végzi el, hogy
– minősíti az adott beszerzést oly módon, hogy a szolgáltatás vagy az árubeszerzés értéke-e a meghatározó,
– a szolgáltatás és az árubeszerzés becsült értékét részekre bontja, nem számítja egybe,
– alkalmazhatja-e az ajánlatkérő uniós értékhatár alatt a Kbt. 111. § n) pontja szerinti kivételi kört az ilyen módon árubeszerzésnek minősülő hangszer-karbantartási, illetve hangszerjavítási beszerzések esetében?

Kérdés: Egy gazdasági szereplő decemberben levelet írt nekünk, amelyben keresi rajtunk az egyik közbeszerzési eljárásunkat a közzétett 2025. évi közbeszerzési tervünkre hivatkozással. Kötelesek vagyunk tájékoztatást adni neki?

Kérdés: Egy uniós nyílt közbeszerzési eljárásunkban felkértük az értékelési sorrendben első helyen álló ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a referencialeveleket a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján. Az ajánlattevő az általunk megadott határidőig becsatolt egy referencialevelet, azonban a referencia mennyisége nem elégséges az alkalmassági követelménynek való megfelelés megállapításához. Ilyen esetben kell hiánypótlási felhívást küldeni, vagy automatikusan figyelmen kívül kell hagyni a benyújtott egy darab referencialevelet is?

Kérdés: Ajánlatkérőként egy DBR-t állítottunk fel három évre. 2026. január 1-jén a Kbt. több rendelkezése változott, többek között a Kbt. 73. §-ában foglalt érvénytelenségi okok. Szeretnénk kérdezni, hogy melyik Kbt.-t kell alkalmazni a DBR keretében kiküldött ajánlattételi felhívásokra?

Kérdés: Hogyan kell a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet grafikai papírra vonatkozó százalékos követelményét teljesíteni keretmegállapodás esetében?

Kérdés: A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendeletben és a 44/2011. (III. 23.) Korm. rendeletben egyaránt érintett beszerzés esetén egyre többször kerülünk abba helyzetbe, hogy a BVOP nem fogadja el a 168/2004. Korm. rendelettel történő érvelést, nem fogadja el, hogy a termék kiemelt termék, és az ajánlatkérő a KEF-től köteles beszerezni. A KEF ugyanígy jár, ha olcsóbb a BVOP-nál ugyanaz a termék, nem engedélyezi a beszerzés saját hatáskörben történő lebonyolítását, és arra hivatkozik, hogy „az olcsóbb ár” nem ment fel minket a KEF-en történő vásárlástól, mert keretmegállapodás van hatályban az adott tárgyban, és kezdeményezzünk versenyújranyitást. Amennyiben a BVOP ára olcsóbb, figyelmen kívül hagyhatjuk-e a KEF elutasítását a saját hatáskörben történő beszerzésre vonatkozóan? Amennyiben nem, érdemes-e KH-állásfoglalást kérni ebben a témában, fog-e ilyet kibocsátani a KH számunkra?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban második helyen végeztünk. Úgy tudjuk, hogy az ajánlatkérő behívta a nyertes ajánlattevőt szerződéskötésre, de szerintünk a nyertes ajánlattevő nem tudja teljesíteni a szerződéskötési feltételeket. Lehet iratbetekintést kérni, hogy megnézhessük, valóban benyújtotta-e az előírt iratokat?

Kérdés: Egy keretmegállapodást nyertünk el konzorciumi tagként, ahol az ajánlatkérő nem köt azonnal szerződést. Úgy számoltunk, hogy keretmegállapodásnál nincs szerződéskötési moratórium. Mikor kell szerződést kötni egy keretmegállapodás esetében?

Kérdés: A referenciaigazolásokba bele lehet foglalni a saját kivitelezés százalékos arányát, illetve hogy saját szakember (felelős műszaki) bevonásával megvalósult kivitelezés?

Kérdés: Egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban szeretnénk indulni, melyet még 2025-ben írtak ki, ahol az ajánlatkérő szakmai alkalmassági követelményként előírta az építőipari kivitelezési névjegyzékben szereplést. Konzorciumi ajánlattétel esetén minden tagnak szerepelnie kell a névjegyzékben? Hatással van-e a jogértelmezésre a 2026-os jogszabályváltozás?