2706 talált cikk a közbeszerzési eljárás kifejezésre

Kérdés: Két közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, mivel a hét részből egy rész eredménytelenül zárult. Mindkettő közösségi eljárásrendben, de az első egyszerűsített eljárásban, a második pedig egyszerűsített tárgyalás nélküli eljárásban lett lefolytatva. A vállalkozói szerződések 2010. 02. 22-én lejártak, időtartamuk az 1 évet nem haladta meg. A két eljárás során hét részre hét szerződést kötöttünk, amelyből három azonos ajánlattevővel jött létre. A végszámlák kiegyenlítése még nem történt meg. A kérdéseim a következők: elegendő-e az 5/2009. IRM rendelet 6. számú mellékletét kitöltetni a szerződés teljesítéséről történő tájékoztatás érdekében, továbbá a honlapunkon azt közzétenni? Szerződésenként új tájékoztatót kell-e kiállítani? Vagy csak eljárásonként? Négy körzetben azonos ajánlattevővel került sor szerződéskötésre, az összérték megadásával helyesen járunk el?

Kérdés: Mit jelent a vételi opció a közbeszerzési eljárásban? Mire terjed ki?

Kérdés: Mit jelent az, hogy a szerződés a Kbt. 253. §-a szerint fenntartott?

Kérdés: A "fenntartja a jogot" ebben az értelemben egy választási lehetőség az ajánlatkérő részéről? Egy egyszerű közbeszerzési eljárásban az alábbi kijelentést tette az ajánlatkérő: "Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen közbeszerzési eljárást a Kbt. 92. § c) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítsa, amennyiben az ajánlattevő a Polgármesteri Hivatal homlokzatfelújítása vonatkozásában nettó 4 160 000 Ft-nál, a Tájház homlokzatfelújítása vonatkozásában nettó 2 430 000 Ft-nál, a Szolgáltatóház homlokzatfelújítása vonatkozásában pedig nettó 4 955 000 Ft-nál nagyobb összegű ajánlatot tesz." Ez számomra azt jelenti, hogy amennyiben a megajánlott ár több, mint amennyi az önkormányzat által megadott ár, akkor az érvénytelen. Az önkormányzat pedig ezt úgy értelmezi, hogy érvénytelennek is nyilváníthatja meg nem is. Nem nyilvánította annak, így második lettem, pedig ha az én olvasatom szerint jár el, akkor a súlypontozás miatt én nyertem volna. Önök szerint ki kell-e zárni a fentiek tekintetében azt az ajánlatadót, akinek az árai – mindhárom esetben – túllépik a konkrétan meghatározott keretet?

Kérdés: 2008-ban az 1591. számú kérdésre adott válaszban (ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány) hivatkoznak rá, hogy a Döntőbizottság határozatában kifejtette, hiánypótlás esetén az ajánlati biztosíték befizetése pótlólapon is lehetséges. Sőt kiegészítése is lehetséges. Milyen számon található(k) a határozatok? (Az adatbázisban ilyen tárgykörű határozatot nem találtunk.)

Kérdés: A Kbt. szabályozása szerint természetes személy is lehet ajánlattevő. A gyakorlatban találkoztak-e ilyen esettel, illetve mikor áll fenn ez a lehetőség?

Kérdés: Az idei évben milyen időpontokkal és mely részében (részeiben) változott a Kbt.?

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?

Kérdés: Mi alapján kötelezheti az ajánlatkérő az ajánlattevőt arra a nyilatkozatra, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 10. §-ának meghatározott összeférhetetlenségi okok?

Kérdés: Ha bejelöltem, hogy a teljesítéshez nem veszek igénybe alvállalkozót, de mégis úgy alakul, hogy 10 százalék alatti mértékben szeretném ezt megtenni, megtehetem a nyilatkozat ellenére?