157 talált állásfoglalás a közbeszerzési értékhatár kifejezésre

Kérdés: A közszolgáltatók esetében a nemzeti rezsimben az értékhatárokat – tudomásunk szerint – nem emelik. Mi ennek az indoka?

Kérdés: A 2005. évi XXXVIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése elrendelte, hogy a közérdekű védekezést elrendelő hatóság a közérdekű védekezés elvégzésével általa minden év február 18. napjáig a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően kiválasztott gazdálkodó szervezetet bízhat meg. Kérdéseink az alábbiak: Ezen előírás alapján közbeszerzési eljárást kell-e lebonyolítani akkor is, ha a becsült érték a 2 millió forintos értékhatár töredéke, legfeljebb néhány 10 ezer forintos nagyságrendű? Ha igen, akkor hogyan határozható meg a közbeszerzés mennyisége? (Előre nem tudjuk meghatározni a tárgyévben elrendelendő közérdekű védekezés alá vont területek nagyságát, sem a végrehajtást nehezítő tényezőket, például a letakarítandó területen jelentős mennyiségű kő, kavics, törmelék van, sőt még azt sem, hogy egyáltalán sor kerül-e a közérdekű védekezés elrendelésére.)

Kérdés: A Kbt. 294. §-a alapján az olyan "közszolgáltató", amely 100 százalékban önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság, ajánlatkérőnek minősül az egyszerű közbeszerzés körében. Jól értelmezzük-e, hogy ez a közszolgáltató a következő értékhatárokon belül egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett: árubeszerzésnél 2-50 millió forint, építési beruházásnál 10-100 millió forint és szolgáltatásnál 2-50 millió forint?

Kérdés: Intézményi szolgáltatásokat közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül mely esetben (esetekben) láthat el ún. intézményen kívüli szervezet? Milyen szabályokat kell alkalmazni ebben az esetben az eljárásra?

Kérdés: Milyen értékhatárok irányadóak az egyes közbeszerzési eljárásokban az idei évben?

Kérdés: Üzemorvosi és őrző-védő szolgáltatási tevékenységre határozatlan idejű szerződésünk van a 2000., illetve a 2003. évektől. Az egyszerű közbeszerzési értékhatárt eléri a szolgáltatás értéke (amely 2 500 000 forint). Kérdésem, hogy a 2005. évre vonatkozóan az érvényes szerződésünket fel kell-e bontani, és közbeszerzési eljárás keretében kell-e azt meghirdetni?

Kérdés: Egyszerű eljárásban várható-e az értékhatárok változása?

Kérdés: Az egybeszámítási szabály alkalmazása, különös tekintettel a Kbt. 299. §-ában rögzített, ún. kis értékű közbeszerzési eljárásokra, csak a felhasználási cél vagy a cikkek közötti logikai kapcsolat vagy mindkettő szempontjából döntő-e? Várható-e a jelenlegi alacsonynak tetsző értékhatár megemelése?

Kérdés: Víziközmű-társulat – amelynek alapítói magánszemélyek és jogi személyek – hitelfelvételénél is le kell folytatni a közbeszerzési eljárást?

Kérdés: A Kbt. 4. számú mellékletében szereplő "egyéb szolgáltatás" címszó takar a 4. mellékletben nem nevesített, de a CPV-ben szereplő minden egyéb szolgáltatást. Egyszerű eljárási rezsimben, amennyiben az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv, a 4. mellékletben szereplő szolgáltatások kivételt képeznek. Ez azt jelenti-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv, a beszerzés értéke szerint pedig az egyszerű rezsimbe esne, akkor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia a CPV-ben szereplő egyetlen szolgáltatás esetén sem?