Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége körében kötött szerződéseinek közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Cégünk a Kbt. 5. § (1) bek. c) pontjának hatálya alá tartozó költségvetési szerv, mely alaptevékenysége mellett az Áht. 7. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vállalkozási tevékenységet is végez. Az egyes vállalkozási szerződésekben meghatározott vállalkozói díjból fedezzük a vállalkozási szerződés teljesítéséhez szükséges dologi kiadásokat, illetőleg vásárolunk egyéb tárgyi eszközöket. A dologi és egyéb kiadások egyes esetekben meghaladhatják a közbeszerzési értékhatárt. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége keretében kötött szerződéseire kiterjed-e a mindenkori közbeszerzési törvény hatálya?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti költségvetési szerv az úgynevezett klasszikus közbeszerzési ajánlatkérők körébe tartozik, hiszen az Áht. alapján az államháztartás alrendszerét képezi, tehát közpénzből gazdálkodik. A Kbt. személyi hatályára vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

"Kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatás" meghatározása

Kérdés: A Kbt. 5. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a közbeszerzési kötelezettség tekintetében kivételi körbe sorolandó az a támogatott szervezet, mely kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból valósítja meg beruházását. Hogyan konkretizálható a "kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatás"? Például a támogatások jogcíme – 255/2014. Korm. rendelet 6. § 5. pont –, vagy támogatási kategóriák alapján?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a kivételi kör értelmezéséhez és alkalmazásához a 255/2014. kormányrendeletben felsorolt operatív programok és az egyes operatív programokban meghatározott támogatási célok és jogcímek adhatnak segítséget. Az operatív programok közül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Tankerület közbeszerzési jogalanyisága

Kérdés: Van-e közbeszerzési jogalanyisága egy tankerületnek?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása alapján több tankerület is bejelentkezett a Kbt. hatálya alá. A bejelentkezés formája vegyes, ugyanakkor egyértelmű, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) vonatkozásában tankerületenként állapították meg az érintettek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Támogatott szervezet eljárásrendje

Kérdés: A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő támogatott szervezet vonatkozásában a Kbt. 21. §-ának (6) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek a Harmadik részt alkalmazva kell eljárnia. [A Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérői minőség nem állapítható meg.] Miként kell eljárnia a fentiek figyelembevételével a támogatott szervezetnek, ha a beszerzés becsült értéke meghaladja az uniós értékhatárt? (Az adott közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, becsült érték: 75 millió forint.) Ebben az esetben is alkalmazhatja a támogatott szervezet például a Kbt. 113. §-a szerinti, új típusú eljárást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 5. § (3) bekezdése a kivételek rögzítése mellett közbeszerzési kötelezettséget ró a támogatott projektek kedvezményezettjeire, ha legalább huszonötmillió forint összegű támogatást kaptak az alábbiak szerint.Az 5. § (3) bekezdése értelmében a (2) bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Közbeszerzési kötelezettség uniós támogatás felhasználása esetén

Kérdés: Ha egy mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó uniós támogatásban részesül, a pályázati pénz felhasználásakor vonatkozik-e rá a közbeszerzési kötelezettség? Ha igen, a Kbt. mely része alapján minősül ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elsősorban azért merül fel, mert a hatályos Kbt. csak a szervezetek vonatkozásában határozza meg a Kbt. hatályát és kivételi körét az alábbiak szerint.A törvény 5. §-ának (2) bekezdése szerint a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Becsült érték és alkalmazandó jogszabály versenyújranyitásnál

Kérdés: A központi közbeszerzésekkel kapcsolatos 320/2015. kormányrendelet szerint a nettó 8 millió forint alatti versenyújranyitással vagy írásbeli konzultációval megvalósuló beszerzések tekintetében fontos változás, hogy már előzetes engedélykérés nélkül is lefolytatható az eljárás, az érintett szervezet azonban negyedévente adatszolgáltatást köteles teljesíteni az ilyen típusú beszerzésekről. Ilyen esetben mit kell becsült érték alatt érteni? Az egész év során beszerzendő termékek nettó árát kell egybeszámítani, vagy csak az adott eljárásban (versenyújranyitás) beszerzendő áruk értékét? További kérdésem, hogy a versenyújranyitásoknál az új Kbt. szerint kell az eljárást lefolytatni, vagy a keretszerződésben meghatározottak szerint?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. kormányrendelet 6. §-a két részre osztja az ellenőrzendő eljárások körét. Az (1) és (2) bekezdés esetében a közvetlen eljárás-ellenőrzés dominál, míg a (4) és az (5) bekezdés csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

KÖFOP-projektekhez kapcsolódó közbeszerzési kötelezettség

Kérdés: A KÖFOP-projekteken belül uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban van-e olyan irányelv vagy magyar alkalmazás, amely a kedvezményezett számára minden projekten belül bizonyos mértékben közbeszerzési kötelezettséget ír elő (például a verseny biztosítása érdekében)? Ha a kedvezményezett maga képes a teljes munka elvégzésére, akkor vállalkozók foglalkoztatása nélkül saját munkavállalói által 100 százalékban elvégezheti a támogatáshoz kapcsolódó feladatokat?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy ha eléri a támogatás intenzitása és a becsült érték a közbeszerzési törvényben meghatározott mértéket, közbeszereznie kell a támogatott szervezetnek. Egyelőre feltételezzük, hogy a projekt nagysága és az intenzitás olyan mértékű, hogy mindez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Becsült érték meghatározása közvetített szolgáltatás esetén

Kérdés: Egy költségvetési szerv (továbbiakban: költségvetési szerv, szervezet) egy telefonos flottában van egy szolgáltatónál. A dolgozók ezáltal kedvezményesen telefonálhatnak, illetve korlátozott számban a családtagok is részesei lehetnek a flottának. Havonta egy számla érkezik, melyet a költségvetési szerv továbbszámláz a dolgozók felé. Az éves forgalom meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, de tulajdonképpen a szervezetnek csak közvetítő szerepe van ebben. Köteles lenne e szervezet közbeszerzést kiírni ennek a szolgáltatásnak az igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] A rendszeresen kötött szolgáltatás becsült értékének definíciója az alábbiak szerint szól.Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:– az előző naptári év során kötött azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Közbeszerzési eljárás jogsértő mellőzése

Kérdés: Egy beszerzés véleményünk szerint közbeszerzés-köteles, de az ajánlatkérő csak "sima" beszerzési eljárásként hívott fel ajánlattételre. Ezt jeleznünk kell valahol, vagy tegyük meg az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alanyi hatálya, alkalmazási köre az ajánlatkérőkre terjed ki az 5. §-ban foglaltak szerint. Ebből következően az ajánlatkérő felelőssége, hogy megállapítsa, mely beszerzéseire vonatkozik közbeszerzési kötelezettség, másképpen fogalmazva, melyeket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Magyar jogszabály alkalmazása külföldi teljesítés esetén

Kérdés: Ha a szolgáltatást külföldön kell teljesíteni, alkalmazhatom a Kbt. szabályait ajánlatkérőként?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szabályait azon magyarországi szervezeteknek kell alkalmazniuk, amelyek a Kbt. 6. §-a szerint ajánlatkérőnek minősülnek. Az ajánlatkérők azon visszterhes szerződései tekintendők közbeszerzési szerződésnek, amelyeknél a teljesítési hely nem befolyásolja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
1
5
6
7
12