19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Akarategyezőség szerződésmódosításkor
Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
2. cikk / 19 Szerződés-ellenőrzési jogkör
Kérdés: Több döntőbizottsági határozatban olvastuk, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnöke indított jogorvoslatot az ajánlatkérő ellen, mert jogszerűtlennek ítélte a felek által aláírt szerződésmódosítást. Meddig teheti ezt meg a Hatóság elnöke?
3. cikk / 19 Előre nem láthatóság szerződésmódosítás esetén
Kérdés: Építési beruházás megvalósítása során, amely meglevő épület tetőszerkezetének szigetelésére irányult, közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó által elvégzett feltárást követően megállapításra került, hogy a tetőszerkezet egyes elemeinek gombás fertőzése miatt a szigetelésen túl a gombás tetőelemek cseréjét is el kell végezni. Erre ajánlatot kértünk a vállalkozótól, aki jelezte, hogy a munkát el tudná végezni, továbbá alvállalkozói ajánlatához képest összesen 125%-os értéken tett árajánlatot. A tetőszerkezet szigetelésére megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazhatjuk-e a 141. § (4) bekezdés c) pontját ebben az esetben?
4. cikk / 19 Árváltoztatási klauzula alkalmazása
Kérdés: Több évre kötött szerződéseinkben inflációkövető árváltoztatási klauzulát szoktunk alkalmazni. Közbeszerzési szerződéseinkben az árak változtatását szerződésmódosításként kell kezelni és értelmezni ebben az esetben, vagy sem?
5. cikk / 19 Automatikus szerződésmódosítás utólagos beépítése a szerződésbe
Kérdés: A Kbt. 141. §-a értelmében egy automatikus szabály épülne be a szerződésbe, de ezt nem kötelező közzétenni, ha jól értjük. Valóban így kell érteni a 141. §-t?
6. cikk / 19 Bírságmérték arányossága
Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
7. cikk / 19 Közbeszerzési szerződés bíróság általi módosítása, mint szerződéses tartalom
Kérdés: Kiegészíthető-e a Ptk. 6:192. §-ával a Kbt. 141. §-ára történő hivatkozás a szerződésben? Vagy ez jogszerűtlen?
8. cikk / 19 Konzorciumi ajánlatkérők felelőssége
Kérdés: Ha konzorciumi ajánlatkérők indítanak közbeszerzési eljárást, majd a teljesítés során kiderül, hogy a megrendelés a keretmegállapodásból jogszerűtlen volt, akkor mindhárom ajánlatkérőt éri a retorzió, vagy csak azt, aki/amely jogszerűtlenül megrendelt? Érvényesül-e ebben az esetben az egyetemleges felelősség?
9. cikk / 19 Bírságkiszabás az ajánlattevővel szemben szerződéses érték közbeszerzési értékhatárt elérése esetén
Kérdés: Bírságolható-e az ajánlattevő, ha nem volt tisztában azzal, hogy a folyamatos szerződésmódosítások során a közbeszerzési értékhatárt elérték a szerződéses értékek? (Ugyanis a becsült érték számítása eltért a szerződés során fizetett díj mértékétől.)
10. cikk / 19 Felelősség a közbeszerzési törvény alkalmazásának mellőzése miatt
Kérdés: Számonkérhető-e az ajánlattevő, ha tudott arról, hogy az ajánlatkérő mellőzte a közbeszerzési törvény alkalmazását, bár aktív módon nem vett részt annak elkerülésében? Ha szerződésmódosítás keretében történik mindez, ahol közösen döntenek, hogyan változik az előző kérdés megítélése?
