910 talált cikk a közbeszerzési törvény kifejezésre

Kérdés: Társaságunkat a Gazdasági Minisztérium finanszírozza (ÁPV Rt. tulajdonában vagyunk). Elindíthatunk-e közbeszerzési eljárást olyan beruházás esetében, amelyről még nem tudjuk, hogy ez évben kapnak-e rá fedezetet, támogatást? (Az ajánlati felhívásban szerepeltetnénk, hogy a nyertessel abban az esetben kötünk szerződést, ha az adott fedezet majd rendelkezésünkre áll.) Vonatkozik-e ránk a Kbt. 42. §-a? (Nem EU-s támogatásból valósítanánk meg a beruházást.)

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?

Kérdés: Más szervezet erőforrásaival kapcsolatos a kérdésünk. Elképzelhetőnek tartják-e, hogy az ajánlattevő az országos szervizhálózat (mint alkalmassági feltétel) bemutatásakor nagy részben, esetleg kizárólag más szervezetek erőforrásaira támaszkodik? Elfogadható-e az alkalmasság ilyen módon történő igazolása? Az ajánlatkérőnek van-e valamilyen felülvizsgálati lehetősége ebben az esetben? Kizárható-e az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő a más szervezetek erőforrásait nem tekinti megfelelőnek?

Kérdés: Egyszerű eljárásban milyen hirdetménymintákat (tájékoztatás, összegzés stb.) kell kitölteni és elküldeni megjelentetésre akkor, ha az eljárást megindító hirdetményt (ajánlati felhívást) közvetlenül az ajánlattevők számára küldtük meg, és milyen hirdetményeket akkor, ha közzététellel indult az eljárás?

Kérdés: A kizáró okok fenn nem állásáról nyilatkozat készül, amelyet közjegyző előtt aláír a cég nevében jogosult. Ezt a nyilatkozatot is elegendő a továbbiakban egyszerű másolatban csatolni a közbeszerzési eljárásokban (a közbeszerzési törvény 20. §-a szerint), vagy mindig eredeti, illetve közjegyző által hitelesített példányt kell csináltatnunk?

Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 253. kérdéséhez kapcsolódó újabb kérdés: az árubeszerzésre vonatkozó szerződés több évre szól. A 253. válasz szerint "...a becsült érték a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás – értve alatta a becsült maradványértéket is". Ugyanakkor az egybeszámításnál a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésében csak egy évről van szó. Jól értelmezzük-e, hogy a 36. § szerint becsült értéknek csak egy részét (a 12 hónapnyit) kell egybeszámítani? Ha az egybeszámítási szabályt alkalmazzuk, akkor a becsült érték nem éri el a Kbt. szerinti értékhatárt, több év esetén pedig meghaladja azt. Melyik az "igazi" értékhatár?

Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézménynek – amely étkeztetési szolgáltatást végez az iskolákban tanulók részére, lakosság számára igény szerint, különböző társadalmi rendezvényeken (esküvő, névnap, bál stb.) – szükséges-e a közbeszerzési törvényt alkalmaznia a nyersanyagok (élelmiszer) beszerzése céljából?

Kérdés: A Kbt. 254. §-a alapján, ha az ajánlatok nem felelnek meg a rendelkezésre álló anyagi fedezetnek, milyen szabályok (tárgyalás menete, jegyzőkönyvek stb.) vonatkoznak a három legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevővel lefolytatandó tárgyalásra?

Kérdés: Tárgya-e a haszonbérlet a közbeszerzési törvénynek?