914 talált cikk a közbeszerzési törvény kifejezésre

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja-e a beszerzés mennyiségét az ajánlattételi felhívásban úgy, hogy a mennyiség mellett feltüntet ą20 százalékos értéket is, mert a piackutatások ellenére sem sikerült a beszerzendő áru pályázatban megajánlott árát felmérnie?

Kérdés: A módosított közbeszerzési törvény értelmében a 60-61. § szerinti kizáró okokkal kapcsolatban milyen igazolás fogadható el az egyes eljárási fajtáknál? Elég egyszerű nyilatkozat vagy közjegyző előtt tett nyilatkozat egyszerű másolatát kell-e benyújtani, vagy a módosítás előtti törvénynek megfelelő eredeti vagy hiteles másolattal is teljesíthető a kötelezettség?

Kérdés: Amennyiben elfogadjuk azt a feltevést, hogy más szervezet erőforrásainak bevonása esetén az alkalmasság erre kiterjedően is vizsgálható, úgy az ajánlatkérő hol írhatja elő ennek igazolását? (Tekintettel arra, hogy a Kbt. 66-67. §-ai kifejezetten az ajánlattevőre és a 10 százalék feletti alvállalkozó alkalmasságának vizsgálatára hivatkoznak.) Egyéb csatolandó dokumentumként kérhető, vagy alkalmassági feltételként?

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza – ha jól tudom – azt az esetet, ha az ajánlatkérő referencialátogatásokat tesz az egyes ajánlattevőknél. (Megnézi, hogy működik a rendszer, amit ajánlanak.) Meg lehet vagy kell-e hívni a többi ajánlattevőt az ilyen referencialátogatásra? (Tárgyalásos eljárásról van szó.) Jól gondolom-e, hogy a Kbt. alapelveinek csak az felel meg, ha vagy minden ajánlattevő részt vesz a másik ajánlattevő referencialátogatásain, vagy egyik sem, csak az érintett? Jogsértő-e, ha egy ajánlattevő az érintetten kívül megjelenik a többi és az érintett tudta nélkül?

Kérdés: Társaságunkat a Gazdasági Minisztérium finanszírozza (ÁPV Rt. tulajdonában vagyunk). Elindíthatunk-e közbeszerzési eljárást olyan beruházás esetében, amelyről még nem tudjuk, hogy ez évben kapnak-e rá fedezetet, támogatást? (Az ajánlati felhívásban szerepeltetnénk, hogy a nyertessel abban az esetben kötünk szerződést, ha az adott fedezet majd rendelkezésünkre áll.) Vonatkozik-e ránk a Kbt. 42. §-a? (Nem EU-s támogatásból valósítanánk meg a beruházást.)

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?

Kérdés: Más szervezet erőforrásaival kapcsolatos a kérdésünk. Elképzelhetőnek tartják-e, hogy az ajánlattevő az országos szervizhálózat (mint alkalmassági feltétel) bemutatásakor nagy részben, esetleg kizárólag más szervezetek erőforrásaira támaszkodik? Elfogadható-e az alkalmasság ilyen módon történő igazolása? Az ajánlatkérőnek van-e valamilyen felülvizsgálati lehetősége ebben az esetben? Kizárható-e az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő a más szervezetek erőforrásait nem tekinti megfelelőnek?

Kérdés: Egyszerű eljárásban milyen hirdetménymintákat (tájékoztatás, összegzés stb.) kell kitölteni és elküldeni megjelentetésre akkor, ha az eljárást megindító hirdetményt (ajánlati felhívást) közvetlenül az ajánlattevők számára küldtük meg, és milyen hirdetményeket akkor, ha közzététellel indult az eljárás?

Kérdés: A kizáró okok fenn nem állásáról nyilatkozat készül, amelyet közjegyző előtt aláír a cég nevében jogosult. Ezt a nyilatkozatot is elegendő a továbbiakban egyszerű másolatban csatolni a közbeszerzési eljárásokban (a közbeszerzési törvény 20. §-a szerint), vagy mindig eredeti, illetve közjegyző által hitelesített példányt kell csináltatnunk?

Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?