Adatközlés személyesen közreműködők vonatkozásában

Kérdés: Mikor indokolt, hogy az ajánlattevő közölje a szerződésben személyesen közreműködők nevét, képzettségét? És ha adott esetben e személyek száma eléri a százas nagyságrendet, akkor mi a teendő? Vagy ha előre nem is tudja az ajánlattevő, hogy az adott közbeszerzési szerződés teljesítésében alkalmazottai (megbízottja) közül ki működik majd közre?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérő igénye a beszerzés tárgya alapján dönthetőel, szükséges-e a fentiekben említett információigény, azaz nem aránytalan-e azajánlatkérő hasonló előírása. Amennyiben például takarítási szolgáltatás eseténaz erkölcsi bizonyítvány létéhez köti az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. április 27.
Kapcsolódó címke:

Különleges feltételek szolgáltatásmegrendelésre vonatkozó szerződésben

Kérdés: Milyen különleges feltételek vannak szolgáltatásmegrendeléssel kapcsolatos szerződéseknél? És csak ezeknél, a többi beszerzési tárgy esetében nincsenek ilyen feltételek? A gyakorlatban milyen szolgáltatásmegrendeléshez kapcsolódik általában ilyen feltétel? (A hirdetménymintában láttuk ezt a kitételt.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...köteles. A másodikkérdéskörben annak előírása lehetséges, hogy az ajánlattevőnek a szolgáltatásteljesítésében személyesen közreműködő személyek nevét és képzettségétismertetnie kell. A szolgáltatás megrendelésére irányuló további...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. április 6.
Kapcsolódó címke:

Kizárás jogszerűsége

Kérdés: Cégünket sajnálatos módon megint kizárták egy közbeszerzésből. Hat ajánlatadóból ötöt kizártak, 6-8 különféle – egyébként szokásosan hiánypótolható hiányosságok és bekötésre, oldalszámozásra vonatkozó formális – okra hivatkozva. Csak egyetlen ajánlatadót nem zártak ki, aki négy részre tett ajánlatot, és persze megnyerte árverseny nélkül. A kiíró rengeteg nyilatkozat és bizonylat kérését írta elő a kiírásban és dokumentációban, élt azzal a lehetőséggel, hogy mindent eredeti vagy hitelesített másolatban kért (például 3 évi teljes beszámolót kiegészítő mellékletekkel együtt stb.), és e rendkívül sokrétű kérelmekhez nem biztosított hiánypótlási lehetőséget. Ezt a Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint csak akkor teheti meg, ha az eljárás nem az EU-ból származó forrásból támogatott beszerzésre irányul. Kérdés, honnan tudhatja meg az ajánlatadó, hogy kap-e EU-s forrást a kiíró? Kérhetünk-e erre vonatkozó nyilatkozatot tőle? Arra is vonatkozik a hiánypótlás legalább egyszeri biztosítási kötelezettsége, ha EU-s forrás ugyan közvetlenül nem kapcsolódik az eljárásban történő beszerzéshez, de ha olyan beruházáshoz használnak majd az eljárásban beszerzett szerelvényekből, amit viszont EU-s forrásból támogatnak? Ha sikerülne bizonyítani, hogy így van, a hiánypótlás tiltását meg lehetne támadni. A Kbt. 70. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, hogy nyertesség esetén magára kötelezettségként vállalja a 305. § és 306/A. §-okban lévő előírások érvényesítését. Erre a nyilatkozattételre azonban sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem hívja fel a figyelmet. Véleményem szerint nem várható el az ajánlattevőktől a Kbt. ilyen szintű ismerete, pláne úgy, hogy semmiféle hiánypótlásra nincs lehetőség. Kérhető-e és kizárható-e olyan nyilatkozat nemléte miatt az ajánlattevő, amely nyilatkozat meglétének szükségességére az ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban sehol nem hívta fel a figyelmet?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...összeget, az elszámoláskor feltűnik,hogy a projekt közbeszerzési tervében nem szerepeltette azt, másrészt az uniósforrás beszerzését a közreműködő szervezetnek és az EKKE-nek (Európai UniósKözbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység) is véleményeznie...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Teljesítésben közreműködőkkel kapcsolatos adatközlés

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor egy beszerzés teljesítésében személyesen közreműködő természetes személyek nevét és képzettségét közölnie kell az ajánlattevőnek? Megvilágítanák ezeket az eseteket néhány példával?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tevékenység beszerzése esetében szokták az ajánlatkérők kérniaz említett adatkört, kiegészítve mindezt például a személyesen közreműködőnyilatkozatával, melynek értelmében a teljesítésben részt kíván venni. Depéldául fordítási szolgáltatás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. február 2.
Kapcsolódó címkék:    

Alkalmassági feltételek és igazolásuk meghatározásának módja

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, továbbá műszaki és szakmai alkalmasságának feltételeit, és e feltételek igazolását az általános szabályokhoz képest szigorúbban állapítsa meg? Mi jogosítja fel erre az ajánlatkérőt, és a gyakorlatban mit jelent e feltételek körében a "szigorúbb" megállapítás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...felhívásban előírhatja, hogy a nem természetes személy ajánlattevőajánlatában adja meg a szolgáltatás teljesítésében személyesen közreműködőtermészetes személyek nevét és képzettségét – Kbt. 65. §-ának (1)–(2)bekezdései;– a törvény 67. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség közbeszerzési jogviszonyban

Kérdés: Kérem szíves válaszukat az alábbi, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban. A 2007. évi CLII. törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő bizonyos állami tisztségviselők és munkavállalók tekintetében. E törvény 3. § (1) bekezdésének b) pontja és a 3. § (3) bekezdésének ea) pontja írja elő, hogy azoknak is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük van, akik önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak közbeszerzési eljárás során. Társaságunk érintett munkavállalói vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek eleget tettek. A 2007. évi CLII. törvény nem szabályozza azt az esetet, amikor a közbeszerzési eljárást nem társaságunk apparátusa folytatja le, hanem bonyolítót (mely elsősorban magántulajdonban lévő, közbeszerzési eljárások lefolytatására szakosodott gazdasági társaság) vesz igénybe, amely a közbeszerzési eljárás során – többek között – döntési javaslatot tesz. Vonatkozik-e (vonatkozhat-e) a bonyolítóra a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, tekintve, hogy olyan ajánlatkérő nevében jár-e akinek a munkavállalói kizárólag a közbeszerzésekkel összefüggésben kötelezettek vagyonnyilatkozatot tenni? Az ajánlatkérőnek a bonyolítótól kell-e, s ha igen, milyen igazolást kérni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatosan?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...törvénynek ugyanis alapvető célja a közélettisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése, emiatt szükséges a "külső"közreműködők vagyongyarapodásának ellenőrzése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 3.

Keretmegállapodás általi kötöttségek

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban veszünk részt, melyben az ajánlatot a keretmegállapodás első részében megkötött szerződés rendelkezéseivel összhangban kellett benyújtani. Kérdésünk az, hogy az ajánlattevőt milyen mértékben köti a keretmegállapodás az ajánlati ár és a teljesítési határidő vonatkozásában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...lehet eldönteni. Így adott esetben ilyen lényegesfeltétel lehet a teljesítés határideje, vagy a teljesítés helye, de lényegeslehet a közreműködők köre és a közreműködés módja is. Az, hogy a konkrét ajánlat során az ajánlattevő mennyibentérhet el...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. október 13.
Kapcsolódó címke:

Részteljesítésről szóló tájékoztató közzétételének elmulasztása

Kérdés: A szerződés "Kbt.-ben meghatározott esetben fennálló" részteljesítéséről szóló tájékoztató közzétételi kötelezettségének elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár, határozatlan időre kötött szerződés esetében az egy év elteltét követően meddig lehet e kötelezettségnek eleget tenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az országgyűlési biztos;– a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatásfelhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet;– a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésrefeljogosított szervezet.Az eljárás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:    

Cégkivonat kiegészítése

Kérdés: Társaságunk, mint ajánlattevő, nyílt eljárás keretében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának közjegyző által kiadott és hitelesített cégkivonatot nyújtott be igazolásként. Az ajánlatkérő a következő hiánypótlást rendelte el: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kizáró ok vonatkozásában kérünk cégbírósági kivonatot, amely tartalmazza, hogy "nincs cégbíróság által indított eljárás folyamatban". Az ajánlatkérőtől kért tájékoztatás szerint beadott igazolásunk elfogadható lenne az általa kért mondattal kiegészítve. Érvelésünket – miszerint az igazolások tartalma szabályozott, arról a kérelmező nem dönthet, tehát amennyiben a Kbt. megengedi az adott igazolási módot, akkor annak kötött formaiságát és tartalmát ajánlatkérő nem kérdőjelezheti meg – nem fogadta el. Véleménye szerint a cégbíróságtól beszerzett, a kért mondatot tartalmazó "plusz" igazolással az ellentmondás feloldható. A mi véleményünk viszont az, hogy így az ajánlatkérő különbséget tesz az egyes igazolások elfogadhatósága vonatkozásában. Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy jogszerű-e az ismertetett eljárás!
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 61. § (1) bekezdésének b) pontja szerint kizáró oknakaz minősül, ha az adott cég a gazdálkodási tevékenységét felfüggesztette,továbbá az is, ha hivatalos eljárás eredményeképpen a cég tevékenysége, acégbíróság vagy hatóság által fefüggesztésre került. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címke:

Harmadik személy alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat tartalma

Kérdés: A harmadik személy alkalmasságára, kizáró okok igazolására vonatkozóan a Kbt. semmilyen igazolási módot nem ír elő, az ajánlattevőnek csak arról kell nyilatkoznia, hogy a teljesítés melyik részében fogja igénybe venni azt. Ezek szerint, ha valakinek fennálló szerződése, keretszerződése van egy beszállítóval, amelynek mértékét, körülményeit nem kell módosítania a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez, a beszállítója nem minősül alvállalkozónak. A szerződés teljesítésében való közreműködésének mértékétől függetlenül, csak arról kell nyilatkoznia az ajánlattevőnek, hogy miben vesz részt. A gyakorlatban a kérdéssel kapcsolatban háromféle megközelítést tapasztaltam: az első szerint a Kbt. 71. § 1. a) pontjára vonatkozó nyilatkozatban minden, a szerződés teljesítésében az ajánlattevőn kívül elvégzett tevékenység megnevezésre kerül, a másik szerint csak a 10 százalék alatti teljesítési értékkel rendelkező résztvevők, alvállalkozók tevékenységei kerülnek megnevezésre, a harmadik szerint pedig csak az alvállalkozónak nem minősülő közreműködők tevékenységei. Mi a helyes, jogszerű megközelítés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A harmadik személlyel kapcsolatban bizony komoly gondot okozaz elkülönítés, különösen akkor, ha például külföldi ajánlattevő számára kellvilágossá tenni a kérdést. Kétféleképpen közelítenénk meg a kérdést a következőkszerint:– harmadik személy az, aki (amely) 10...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. június 2.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
6
7
8
…
12