Alkalmassági feltételek és igazolásuk meghatározásának módja

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, továbbá műszaki és szakmai alkalmasságának feltételeit, és e feltételek igazolását az általános szabályokhoz képest szigorúbban állapítsa meg? Mi jogosítja fel erre az ajánlatkérőt, és a gyakorlatban mit jelent e feltételek körében a "szigorúbb" megállapítás?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásban előírhatja, hogy a nem természetes személy ajánlattevőajánlatában adja meg a szolgáltatás teljesítésében személyesen közreműködőtermészetes személyek nevét és képzettségét – Kbt. 65. §-ának (1)–(2)bekezdései;– a törvény 67. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség közbeszerzési jogviszonyban

Kérdés: Kérem szíves válaszukat az alábbi, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban. A 2007. évi CLII. törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő bizonyos állami tisztségviselők és munkavállalók tekintetében. E törvény 3. § (1) bekezdésének b) pontja és a 3. § (3) bekezdésének ea) pontja írja elő, hogy azoknak is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük van, akik önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak közbeszerzési eljárás során. Társaságunk érintett munkavállalói vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek eleget tettek. A 2007. évi CLII. törvény nem szabályozza azt az esetet, amikor a közbeszerzési eljárást nem társaságunk apparátusa folytatja le, hanem bonyolítót (mely elsősorban magántulajdonban lévő, közbeszerzési eljárások lefolytatására szakosodott gazdasági társaság) vesz igénybe, amely a közbeszerzési eljárás során – többek között – döntési javaslatot tesz. Vonatkozik-e (vonatkozhat-e) a bonyolítóra a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, tekintve, hogy olyan ajánlatkérő nevében jár-e akinek a munkavállalói kizárólag a közbeszerzésekkel összefüggésben kötelezettek vagyonnyilatkozatot tenni? Az ajánlatkérőnek a bonyolítótól kell-e, s ha igen, milyen igazolást kérni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] ...törvénynek ugyanis alapvető célja a közélettisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése, emiatt szükséges a "külső"közreműködők vagyongyarapodásának ellenőrzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Keretmegállapodás általi kötöttségek

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban veszünk részt, melyben az ajánlatot a keretmegállapodás első részében megkötött szerződés rendelkezéseivel összhangban kellett benyújtani. Kérdésünk az, hogy az ajánlattevőt milyen mértékben köti a keretmegállapodás az ajánlati ár és a teljesítési határidő vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...lehet eldönteni. Így adott esetben ilyen lényegesfeltétel lehet a teljesítés határideje, vagy a teljesítés helye, de lényegeslehet a közreműködők köre és a közreműködés módja is. Az, hogy a konkrét ajánlat során az ajánlattevő mennyibentérhet el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Részteljesítésről szóló tájékoztató közzétételének elmulasztása

Kérdés: A szerződés "Kbt.-ben meghatározott esetben fennálló" részteljesítéséről szóló tájékoztató közzétételi kötelezettségének elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár, határozatlan időre kötött szerződés esetében az egy év elteltét követően meddig lehet e kötelezettségnek eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...az országgyűlési biztos;– a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatásfelhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet;– a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésrefeljogosított szervezet.Az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Cégkivonat kiegészítése

Kérdés: Társaságunk, mint ajánlattevő, nyílt eljárás keretében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának közjegyző által kiadott és hitelesített cégkivonatot nyújtott be igazolásként. Az ajánlatkérő a következő hiánypótlást rendelte el: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kizáró ok vonatkozásában kérünk cégbírósági kivonatot, amely tartalmazza, hogy "nincs cégbíróság által indított eljárás folyamatban". Az ajánlatkérőtől kért tájékoztatás szerint beadott igazolásunk elfogadható lenne az általa kért mondattal kiegészítve. Érvelésünket – miszerint az igazolások tartalma szabályozott, arról a kérelmező nem dönthet, tehát amennyiben a Kbt. megengedi az adott igazolási módot, akkor annak kötött formaiságát és tartalmát ajánlatkérő nem kérdőjelezheti meg – nem fogadta el. Véleménye szerint a cégbíróságtól beszerzett, a kért mondatot tartalmazó "plusz" igazolással az ellentmondás feloldható. A mi véleményünk viszont az, hogy így az ajánlatkérő különbséget tesz az egyes igazolások elfogadhatósága vonatkozásában. Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy jogszerű-e az ismertetett eljárás!
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 61. § (1) bekezdésének b) pontja szerint kizáró oknakaz minősül, ha az adott cég a gazdálkodási tevékenységét felfüggesztette,továbbá az is, ha hivatalos eljárás eredményeképpen a cég tevékenysége, acégbíróság vagy hatóság által fefüggesztésre került. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Harmadik személy alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat tartalma

Kérdés: A harmadik személy alkalmasságára, kizáró okok igazolására vonatkozóan a Kbt. semmilyen igazolási módot nem ír elő, az ajánlattevőnek csak arról kell nyilatkoznia, hogy a teljesítés melyik részében fogja igénybe venni azt. Ezek szerint, ha valakinek fennálló szerződése, keretszerződése van egy beszállítóval, amelynek mértékét, körülményeit nem kell módosítania a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez, a beszállítója nem minősül alvállalkozónak. A szerződés teljesítésében való közreműködésének mértékétől függetlenül, csak arról kell nyilatkoznia az ajánlattevőnek, hogy miben vesz részt. A gyakorlatban a kérdéssel kapcsolatban háromféle megközelítést tapasztaltam: az első szerint a Kbt. 71. § 1. a) pontjára vonatkozó nyilatkozatban minden, a szerződés teljesítésében az ajánlattevőn kívül elvégzett tevékenység megnevezésre kerül, a másik szerint csak a 10 százalék alatti teljesítési értékkel rendelkező résztvevők, alvállalkozók tevékenységei kerülnek megnevezésre, a harmadik szerint pedig csak az alvállalkozónak nem minősülő közreműködők tevékenységei. Mi a helyes, jogszerű megközelítés?
Részlet a válaszából: […] A harmadik személlyel kapcsolatban bizony komoly gondot okozaz elkülönítés, különösen akkor, ha például külföldi ajánlattevő számára kellvilágossá tenni a kérdést. Kétféleképpen közelítenénk meg a kérdést a következőkszerint:– harmadik személy az, aki (amely) 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Nemleges adóigazolás nem közbeszerzési eljárás eredményeként közreműködő vállalkozás esetén

Kérdés: Egy szolgáltató cég a csatornadíjat csak abban az esetben fizeti ki, ha – hivatkozva az Art.-ra – nemleges adóigazolást küld cégünk. Társaságunk ugyanakkor nem közbeszerzési eljárás alapján van szerződéses jogviszonyban a szolgáltató céggel. Kérdésünkre arról tájékoztatott, hogy ő az üzemeltetést közbeszerzési eljáráson nyerte, így ránk mint csatornaszolgáltatóra ez éppen úgy vonatkozik, mint a nem nevesített alvállalkozóra, ezért tájékoztat erről. Igaza van?
Részlet a válaszából: […] Az adózás rendjéről szóló törvény – hatályát tekintve -vonatkozik a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevőre, valamint annakalvállalkozójára. A törvény egyértelműen kitér arra, hogy a közbeszerzésekközvetlen megvalósításához kapcsolódóan megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Ügyvédi tevékenység a közbeszerzési törvényben

Kérdés: Ügyvédi tevékenység beszerzésénél mikor kell vagy nem kell figyelembe venni a közbeszerzési törvényt?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik. A hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe felvehetőtovábbá az a szervezet is, amelynek a tevékenységében közreműködő tagjai,munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződésalapján a szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Összeférhetetlenségi nyilatkozattételi kötelezettség

Kérdés: Összeférhetetlenségi nyilatkozatot csak a bírálóbizottsági tagoknak kell aláírniuk, vagy az eljárásban részes más személyeknek is – például önkormányzati képviselő?
Részlet a válaszából: […] ...azösszeférhetetlenség vele szemben fennáll vagy sem. A nyilatkozattételikötelezettség természetes személy és nem természetes személy közreműködőkreegyaránt vonatkozik. Ebből következően, ha az eljárásban önkormányzatiképviselő vesz részt, a nyilatkozatot neki is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Bírálóbizottsági közreműködő "szakképzettsége"

Kérdés: Bírálóbizottságban tevékenykedő személynek kell-e szakterületi diplomával (végzettséggel) rendelkeznie, vagy elég-e, ha például a pályázat tárgyát képező szakterületen dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a Kbt. 8. §-ának (1) bekezdésébenfoglaltakat kell áttekinteni, amely a következők szerint szól: a közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatokértékelése során és az eljárás más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
1
6
7
8
11