120 talált cikk a külföld kifejezésre

Kérdés: Van két magyar cég, mindkettő ugyanannak a külföldi cégnek a tulajdonában. Az egyik céget szeretné megszüntetni az ajánlatkérő, de úgy, hogy beolvadjon a másik cégbe. Melyik cég olvadjon be a másikba? Az egyik cég DKÜ-keretmegállapodás részese, és neki van referenciája DKÜ-pályázatokból. Az a feltételezésünk, hogy a Kbt. 139. § (1) bekezdés b) pontja alapján bármelyik beolvadhat. Itt a kérdés az, hogy a referenciák mehetnek-e tovább?

Kérdés: Mit tehetek akkor, ha nem tudom megállapítani, hogy a szerződést kötő másik fél ajánlatkérő, aki külföldi gazdasági szereplő, milyen okból tartozik az irányelvek hatálya alá? Ez azért lenne fontos, mert ha kiderülne, hogy nem kell referenciaigazolást kérni, akkor kényelmesebben lehetne a referenciát felhasználni, kevesebb lenne az adminisztráció, ami az ajánlattevőre hárul az eljárásban.

Kérdés: Lefolytatható-e az eljárás angol nyelven, beleértve a tárgyalást is?

Kérdés: Ha egy eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság bontást követően megsemmisíti a felhívást, akkor, mivel az eljárás bírálati szakaszban van, a Kbt. 75. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásával az ajánlatkérőnek le kell zárnia az eljárást?

Kérdés: Az EKR-ben, ha külföldi ajánlattevő indul, tekintettel kell-e arra lenni, hogy időeltolódás miatt esetleg az ajánlattételi határidő számára más időzónában máskor lenne indokolt?

Kérdés: Ha a költségvetési intézmények árubeszerzése külföldről, unión kívüli országból történik, akkor a devizaátváltás miatti, illetve egyéb banki költségeket bele kell számítani a beszerzés becsült értékébe?

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben folytatott eljárásban egy belga székhelyű ajánlattevő is benyújtotta ajánlatát, aki egyben a legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősül. Az ajánlattevő ajánlatában benyújtotta nyilatkozatát, miszerint nem állnak fenn vele szemben az eljárásban előírt kizáró okok. A bírálat során a 114. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró okok hiányát és az alkalmassági követelmények teljesülését a 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok alapján. A belga székhelyű ajánlattevő a magyarországi alábbi, általunk ellenőrzött nyilvántartásokban nem szerepel. Az e-Certis rendszerben a vonatkozó belga nyilvántartások tekintetében nem találtunk releváns információkat, elérhetőségeket. Az ajánlatkérőnek milyen további konkrét ellenőrzési lépéseket kell tennie, és milyen nyilvántartásokban kell az ellenőrzéseket végeznie?

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a tárgyalás során az ajánlattevő jelzi, hogy nem hajlandó a későbbiekben online tárgyalni, pedig azt az ajánlattevő kezdeményezte? Az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokban lehetővé tette az online tárgyalást, melyet az ajánlattevő ugyan elfogadott, de kérdés, hogy kezdeményezésére köteles-e az ajánlatkérő biztosítani is ezt a lehetőséget?

Kérdés: A bírálóbizottsági ülésen kötelező-e a személyes jelenlét, vagy a bírálóbizottsági tagok a távolból, külön is megadhatják a véleményüket, ami később egy jegyzőkönyvben rögzítve lesz? Gondolunk itt arra, hogy a tag akadályoztatva van (pl. betegség, külföldi út stb.), ilyenkor van-e lehetőség a távolból bírálni, és a bírálati lapokat szkennelve elküldeni az ajánlatkérőnek, illetve a bizottság elnökének, vagy kötelező eredeti példányt használni?

Kérdés: Svájci székhelyű kapacitásnyújtó szervezet esetében miként ellenőrizhetőek a Kbt. 62. § (1)–(2) bekezdései szerinti kizáró okok, tekintettel arra, hogy az e-Certis rájuk vonatkozó adatot nem tartalmaz?