121 talált cikk a külföld kifejezésre

Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy fél­évente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?

Kérdés: Ha a szolgáltatást külföldön kell teljesíteni, alkalmazhatom a Kbt. szabályait ajánlatkérőként?

Kérdés: Előírható-e, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy az ajánlatában csatolt összes aláírt dokumentumot, igazolást (például pénzintézeti nyilatkozat) az adott dokumentum, igazolás aláírására jogosult személy írta-e alá? Honnan tudhatom én ezt egy pénzintézeti igazolás esetén?

Kérdés: Előírható-e a magyar nyelv ismerete a teljesítés során?

Kérdés: Hiánypótoltatható-e az aláírás? Ehhez kapcsolódva kérdezzük, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattevő képviselője aláírta az ajánlatot, de a hiánypótlás idején külföldön tartózkodik? Megtehető, hogy más cégjegyzésre jogosultak írják alá a hiánypótlást?

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok vonatkozásában hol találom meg azt, hogy mi minősül rendezett munkaügyi kapcsolatnak?

Kérdés: Meg lehet-e akadályozni, hogy külföldi ajánlattevő több céget létrehozzon itthon, és mögöttük mindenhol megjelenjen alvállalkozóként?

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) alpont tekintetében nyilatkozni kell, hogy az ajánlattevő olyan társaságnak minősül-e, amelyet jegyeznek vagy nem jegyeznek szabályozott tőzsdén; amennyiben nem jegyzik szabályozott tőzsdén, a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevét és állandó lakcímét be kell mutatni, illetve amennyiben nem rendelkezik tényleges tulajdonossal, erről szóló nyilatkozat becsatolása kötelező. Hogyan kell nyilatkozni abban az esetben, ha az ajánlattevő 100 százalékos tulajdonosa egy külföldön bejegyzett cég, illetve ennek a cégnek is egy másik gazdasági társaság a 100 százalékos tulajdonosa, azonban ennek a cégnek van tényleges, természetes személy tulajdonosa? Véleményünk szerint ebben az esetben azt kell nyilatkozni, hogy rendelkezik tényleges tulajdonossal, hiszen bárhogy is nézzük, az ajánlattevő anyavállalatának az anyavállalata rendelkezik tényleges tulajdonossal, aki természetes személy. Jól gondoljuk?

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének kc) alpontjában szereplő kizáró okról a 310/2011. kormányrendelet 2. § ib) alpontja szerint az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia. Az ajánlatkérőnek kell-e ellen­őriznie – különös tekintettel a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésére –, hogy valós tartalmú-e a nyilatkozat? Ha igen, hol és hogyan tudja megtenni?

Kérdés: Hiánypótlás érkezett, melyben az ajánlatkérő igényli, hogy erőforrást nyújtó szervezetként kizáró oki nyilatkozatomat – mint ajánlattevő esetén – közjegyző jegyezze ellen, továbbá a külföldi erőforrásnyújtó szervezet adóhatóságának igazolását is kéri. Megteheti ezt az ajánlatkérő? Feltétlenül be kell nyújtanom a kért iratokat az igénye szerint?