Alkalmassági feltételek igazolása az új szabályok szerint

Kérdés: Egy önkormányzat által kiírt, 3 milliárd forintos becsült értékű beszerzésről van szó. Uszoda és élményfürdő PPP konstrukcióban történő megvalósítására és annak 20 éves futamidejű üzemeltetésére irányuló közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezik. "A" ajánlattevő az ajánlatételi határidőt megelőző egy hónapban alakult, 3 millió forintos bejegyzett tőkével rendelkező kft., amellyel szemben a Kbt.-ben szabályozott kizáró okok fennállása nem állapítható meg, és ezt igazolja is. Az ajánlatkérő által kért alkalmassági feltételrendszerre azt nyilatkozza, hogy "én magam alkalmatlan vagyok, de Z Kft. erőforrásaira támaszkodom". Z Kft. minden kizáró okra a Kbt. alapján nyilatkozik, kezességet vállal a szerződés teljesítéséért stb. Az ajánlatkérő beszerzi Z Kft. cégkivonatát, és megállapítja, hogy 15 napja a Bahamákon bejegyzett off-shore társaság, amelyről nem állapítható meg, hogy honnan van 3 milliárd forint összegű tőkéje, kik állnak mögötte, honnan ered ez a pénz, ha egyáltalán rendelkezésre áll stb. "B" ajánlattevővel szemben a kizáró okok nem állnak fenn, ezt megfelelően igazolja, minden, az ajánlatkérő által előírt rendkívül szigorú alkalmassági feltételt a Kbt.-ben előírt módon igazol. "A" ajánlattevő ajánlata azonban a bírálati szempontok alapján 1 százalékkal kedvezőbb. Biztosít-e a Kbt. törvényes lehetőséget arra, hogy az önkormányzat – szándéka ellenére – részt vegyen az "A" ajánlattevő által megvalósítani kívánt pénzmosásban?
Részlet a válaszából: […] A kérdező által jól érzékelt jogi bizonytalanság valóbaneleme a módosított közbeszerzési törvénynek. A Mód. Kbt. értelmében a pénzügyi, gazdasági és a műszaki,szakmai alkalmasságot úgy is lehet igazolni, azaz az ajánlattevő a szerződésteljesítéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Alkalmassággal kapcsolatos új rendelkezések értelmezése

Kérdés: Tervezi-e az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatban iránymutatást, tájékoztatót bocsát ki, mivel a jelenlegi szövegezés az ajánlatkérők számára nem értelmezhető? Erre a kérdésünkre a Tanács képviselője sem adott választ. Mit jelent az "erőforrás"? Például a beszámoló különböző mutatóival kapcsolatban előírt alkalmassági feltételeknek amennyiben az ajánlattevő nem felel meg, úgy erre bevonhat-e "egyéb szervezetet" (például negatív mérleg szerinti eredmény esetén)?
Részlet a válaszából: […] A Mód Kbt. értelmében a pénzügyi, gazdasági és a műszaki,szakmai alkalmasságot úgy is lehet igazolni – mint arra korábban, egy másikkérdés megválaszolásakor már utaltunk –, az ajánlattevő a szerződésteljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

In house beszerzés értelmezése meghatározó befolyás hiányában

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az in house (Kbt. 2/A §-a) beszerzést akkor, ha több önkormányzat közösen hozott létre gazdasági társaságot (üzemeltetőt, kötelező önkormányzati közszolgáltatás teljesítésére), de a Kbt. szerinti meghatározó befolyás egyik önkormányzat részéről sem áll fenn?
Részlet a válaszából: […] Esetünkben nem egy önkormányzatnak, hanem az összesönkormányzatnak kell hogy 100 százalékos tulajdonában álljon az adottüzemeltető, és szükséges továbbá az is, hogy a közös képviselő útján gyakoroltközvetlen irányítási jog mellett a társaság bevételének a jövőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] 2006. január 15-étől nemcsak új értelmező rendelkezésekettalálunk a közbeszerzési törvényben, hanem olyan értelmezéseket is, amelyek atörvény hatálybalépésekor is szerepeltek abban, azonban eltérő tartalommal.A fenti hatállyal életbe lépő értelmezéseket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Tevékenység kihelyezésének lehetősége közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül

Kérdés: Adott tevékenység kihelyezése 100 százalékos tulajdonú társaságba közbeszerzési eljárás nélkül megtehető-e? (Uniós rezsim szerinti értékhatárt elérő szolgáltatás, közszolgáltató cég, az outsourcingcég kapcsolódik a közszolgáltatáshoz.)
Részlet a válaszából: […] A különös eljárások szabályozása széles kivételi körében aközbeszerzési törvény 173. §-a tartalmaz vonatkozó elemeket. Az utaltjogszabály értelmében az V. fejezet szerinti eljárást – a szolgáltatásokkörében – nem kell alkalmazni akkor, ha– az ajánlatkérő olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Közbeszerzésben szereplő "harmadik" személyek

Kérdés: Ki a harmadik személy?
Részlet a válaszából: […] A harmadik személy fogalmát a közbeszerzési törvénykonkrétan – azaz értelmező rendelkezései között – nem határozza meg, arról akövetkezők szerint rendelkezik:A Kbt. 71. § (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy azajánlattevőnek ajánlatában – abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

"Házon belüli" beszerzések a Kbt.-ben

Kérdés: Az Európai Bíróság Halle város C-26/03 számú ügyében hozott ítélete kapcsán találkoztunk a "házon belüli" beszerzés fogalmával. Kérjük szíves tájékoztatásukat, hogy létezik-e Magyarországon is a fenti intézmény, illetve ez a beszerzési forma milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] Az ún. "házon belüli" beszerzéseket – vállalatcsoportonbelüli beszerzésként – a Kbt.-nek a különös közbeszerzési eljárásokra vonatkozóV. fejezetében találjuk meg. A törvény 173. §-a tartalmazza azokat az eseteket,amikor szolgáltatás megrendelése esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Országos Fordító Iroda kötelező igénybevétele

Kérdés: Kiköthető-e kizárólagossággal az Országos Fordító Iroda igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] Az Országos Fordító Iroda nem egyedül alkalmas hitelesfordítások készítésére, ezért kizárólagos kijelölése esélyegyenlőtlenségeteredményezne, amelyre a közbeszerzési eljárásokban – a Kbt. vonatkozó alapelveszerint – nincs lehetőség. A 24/1986. MT-rendelet 5. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az építési koncesszióra a Kbt. tartalmaz általánoselőírásokat, részletesen pedig a 162/2004. Korm. rendeletben olvashatunk róla.Az ajánlattevőknek – ajánlatuk megtételénél – e rendelkezéseket mindenképpenismerniük kell, annak ellenére, hogy az ajánlat szabályozásánál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Alkalmassági szempontok ingatlan beszerzésénél

Kérdés: Egy (egyedileg meghatározott) konkrét ingatlan tulajdonjogának megszerzésére (megvételére) irányuló közbeszerzési eljárásban mit kell (lehet) vizsgálni az ajánlattevő (például az ingatlan tulajdonosa) alkalmasságának vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény – nemzeti értékhatárokat elérőértékű közbeszerzésekre vonatkozó – 242. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió,szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
1
23
24
25