Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazására minden esetben lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtésre vonatkozó szabályokat a 257/2007. kormányrendelet tartalmazza az alábbiak szerint:– elektronikus árlejtés azokban az eljárásokban, amelyekben a közbeszerzési törvény az elektronikus árlejtés alkalmazását lehetővé teszi, az ajánlatkérő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.
Kapcsolódó címke:

Vételi opció a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk a közbeszerzésben vételi opció alatt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésben vételi opció alatt vételi jogot értünk. Erre a Kbt. már a becsült érték meghatározásánál utal, mikor a beszerzési tárgy meghatározása során mennyiségileg vagy időintervallumban kívánja az ajánlatkérő kiegészíteni – saját döntésétől függően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címke:

Hiánypótlás köre tárgyalásos eljárásokban

Kérdés: Véleményüket szeretnénk kérni a Kbt. 93. §-ának (3) bekezdésében, valamint a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdésében foglaltakról. A két jogszabályhely szinte teljesen megegyezik, kivéve azt, hogy a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdése nem tartalmazza a hiánypótlás, felvilágosításkérés, számítási hiba alkalmazására való utalást: "és szükség esetén alkalmazza a 67-70. §-t". Ezzel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban ezek alapján nincs lehetőség semmilyen körben hiánypótlás alkalmazására? Függetlenül attól, hogy hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul a tárgyalásos eljárás, a végleges ajánlatok vonatkozásában a hiánypótlások köre mire terjedhet ki?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény közzétételével és a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás tárgyalások befejezésével kapcsolatos szabályai valóban eltérést mutatnak az alábbiak szerint:– a tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Felolvasólap és költségvetés pótolhatósága építési beruházásra irányuló beszerzéseknél

Kérdés: Építési beruházások esetén a végleges ajánlatok megtételekor a felolvasólapot és a költségvetést kell benyújtani. Hiánypótoltatható-e a felolvasólap, ha nem nyújtották be azt? Annak hiányában érvényessé nyilvánítható-e az ajánlat a költségvetési főösszesítő alapján? Másrészt, amennyiben csak a felolvasólap kerül benyújtásra, hiánypótoltatható-e a költségvetés? Harmadrészt (építési beruházás esetén), amennyiben a végleges ajánlat keretében benyújtott költségvetés hibás, alkalmazható-e rá a Kbt. 67. §-ának (8) bekezdése és milyen körben?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlásra vonatkozó szabályok értelmében, a Kbt. 67. § (7) bekezdésének b) pontja alapján, amennyiben a részletes költségvetésből kiderül a végső ajánlat mértéke, úgy a felolvasólap pótolható, hiszen tartalmilag – amennyiben csak az ár volt az értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Hiánypótlási felhívás hiánypótlással nem orvosolható ajánlati hiba esetén

Kérdés: Hulladékszállítási szolgáltatás nyílt eljárása során az egyik bírálati részszempont a hulladékgyűjtő edények egyszeri ürítési díja. A díjat a dokumentáció előírásai szerint nettó forintban, egész számmal kell megadni, az ajánlattevő azonban az ajánlatában a díjat nem egész számmal adta meg. Megítélésünk szerint ez nem hiánypótolható, hiszen bírálati részszempontot érintene a hiánypótlás. Ugyanakkor ilyen és hasonló esetben, amikor hiánypótlással sem orvosolható az ajánlat hibája, kötelező-e felszólítani hiánypótlásra az ajánlattevőt, ha más hiányosságai is vannak, vagy hiánypótlás nélkül érvényteleníthető az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kifejezetten nyílt eljárásról szól, azaz a kérdéses időpontban, amikor erről az ajánlatkérőnek döntenie kell, az ajánlati kötöttség már beállt. A Kbt. 67. §-a értelmében amennyiben értékelési szempontot érintene a hiánypótlás, nincs lehetőség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Nyilatkozat árbevételről

Kérdés: Háromévi nettó árbevételről kell nyilatkozni, árbevételt kell igazolnunk. Két éve alakultunk. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a főszabály a háromévi árbevételre vonatkozó előírás megtétele az alábbiak szerint.A kormányrendelet 14. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében az ajánlattevőnek, illetve a részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati elemek korrekciója

Kérdés: Milyen mértékű, illetve mi lehet az az ajánlati elemekre vonatkozó hiba, hiányosság, amely hiánypótlás, felvilágosításkérés eredményeként még javítható, módosítható az ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 67-68. §-ai alapján adható meg a válasz. Fő szabály a 67. § (3) bekezdésének első mondata, melynek értelmében a hiányok pótlása – melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.
Kapcsolódó címke:

Mérleg "kiváltása" pénzügyi alkalmasság igazolásakor

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság igazolására miért csak a mérleget kérik az ajánlatkérők? Ha ezt írja elő az ajánlatkérő, és nekem negatív a mérlegem, akkor azt mivel válthatom ki? Van lehetőségem az árbevétellel kiváltani, ami egy lehetséges opció a frissen létrejött cégek esetében?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a pozitív vagy nem negatív mérleg iránti igény a minősített ajánlattevői rendszer mintájára terjedt el. A saját, nem megfelelő mérleg helyettesítésére egy mód van, a Kbt. 55. §-ának (5) és (6) bekezdése értelmében e körben erőforrást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

2013-ra irányadó közbeszerzési értékhatárok

Kérdés: 2013. évben változtak a közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] Az idei évre irányadó közbeszerzési értékhatárokat a 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: törvény) határozza meg a következők szerint.A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címke:

Beszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Önkormányzatunk az épületeire napelemes rendszer kiépítését tervezi KEOP-os pályázat keretében. Kérdésünk a beszerzés tárgyára vonatkozik. A CPV-kódok rendszere és a törvény mellékleteiben foglaltak alapján megállapítható, hogy bár a kiírandó tárgyi közbeszerzés kivitelezésre is vonatkozik a Kbt. 7. §-ának (3) bekezdése szerint, a Kbt. 8. §-ának (1) bekezdését is figyelembe véve nehéz megállapítani a beruházás tárgyát, mivel a napelem beszerzése a meghatározó értékű ebben a beszerzésben, ugyanakkor az alábbi CPV-kódokat is magában foglalja a telepítése: 45310000, 45350000, 45321000, 45317000, 45300000, 45400000, 45315300, 45311100, 4531120, 4511000, 45320000, 45000000, 45317200, 51110000, 51111200, 51111300. A napelemek épületekre történő elhelyezése önmagában nem építésiengedély-köteles tevékenység, csak műemlékek, valamint műemléki területen történt telepítés esetén. A telepítés azonban összefügg az utcai villamos hálózati rendszerrel, mivel a nyert energia abba kerül betáplálásra mérőórán keresztül, ezért gondoljuk, hogy építési beruházásként kell lefolytatni az eljárást, valamint azért, mert telepítése szerepel a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú mellékletében. Jól értelmezzük a problémát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett ÖTM rendeletet időközben hatályon kívül helyezték, helyébe a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet került, mely kifejezetten nem foglalkozik a napelemek, napkollektorok beépítésével, mint elődje. A napelemek CPV-kódját alapul véve (09331000-8, 9332000-5) nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
Kapcsolódó címke:
1
6
7
8
13