124 talált cikk a meghatározó érték kifejezésre

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatába becsatolta a felolvasólapot, továbbá a tételes árajánlatát, de a két dokumentum ellentmondásos: a felolvasólapon az ajánlattevő nettó ajánlati összárként 23 M Ft összeget adott meg, viszont a tételes árajánlatban 28 M Ft szerepel. A felolvasólapon vélhetően elírás következtében szerepel más összeg, a tételes árajánlatban számítási hiba nincs. Az eltérés miatt felvilágosításkérésre került sor. A felolvasólap és a tételes árajánlat közötti ellentmondás egy helyesen kitöltött felolvasólappal orvosolható lenne. A kérdésünk az, hogy a felolvasólap e hiányosságának pótlása – tehát a felolvasólapon helytelenül megadott teljes összeg helyes, vagyis a tételes árajánlatban szereplő összegre történő kijavítása – beleütközik-e a hatályos Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába?

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?

Kérdés: Cégünk a Kbt. 5. § (1) bek. c) pontjának hatálya alá tartozó költségvetési szerv, mely alaptevékenysége mellett az Áht. 7. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vállalkozási tevékenységet is végez. Az egyes vállalkozási szerződésekben meghatározott vállalkozói díjból fedezzük a vállalkozási szerződés teljesítéséhez szükséges dologi kiadásokat, illetőleg vásárolunk egyéb tárgyi eszközöket. A dologi és egyéb kiadások egyes esetekben meghaladhatják a közbeszerzési értékhatárt. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége keretében kötött szerződéseire kiterjed-e a mindenkori közbeszerzési törvény hatálya?

Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárás szerint olyan szolgáltatás tárgyában tervez közbeszerzési eljárást indítani, amely tervezési szolgáltatás (építési engedélyezési és kiviteli terv) döntően (megközelítően 80 százalék) a Kbt. 111. §-ának r) pontjában a kivételek körében került felsorolásra. Ezzel együtt a beszerzés tárgya és mennyisége kisebb hányada épületgépészeti, épületvillamossági stb. jellegű, amely a hivatkozott jogszabályi rendelkezésben felsorolt CPV-kódok alapján nem tartozik a kivételi körbe. Kérdésünk, hogy a tervezési szolgáltatás egésze a kivételek körébe tartozhat-e, illetve ha nem teljes mértékben tartozik a tervezési szolgáltatás a hivatkozott kivételi körbe, hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek az eljárásrend megválasztásánál?

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?

Kérdés: 2015 novemberétől változnak-e a közbeszerzési értékhatárok?

Kérdés: A KÖFOP-projekteken belül uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban van-e olyan irányelv vagy magyar alkalmazás, amely a kedvezményezett számára minden projekten belül bizonyos mértékben közbeszerzési kötelezettséget ír elő (például a verseny biztosítása érdekében)? Ha a kedvezményezett maga képes a teljes munka elvégzésére, akkor vállalkozók foglalkoztatása nélkül saját munkavállalói által 100 százalékban elvégezheti a támogatáshoz kapcsolódó feladatokat?

Kérdés: A felvilágosítás megadása során van-e lehetőség hibajavításra, és ha igen, milyen terjedelemben? (Elsősorban az ajánlati ár javítására vonatkozik a kérdésünk.)

Kérdés: Közbeszerzési eljárásunk során közös ajánlattevők eltérő nyilatkozatot nyújtottak be a Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése vonatkozásában. Ajánlatkérőként hiánypótlás keretében kértük a nyilatkozatok harmonizálását tekintettel a közös ajánlattétel miatt. Az ajánlattevő(k) előzetes vitarendezést kezdeményeztek, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő nem írta elő projekttársaság létrehozását a szerződéshez, és álláspontjuk szerint nyertességük esetén a szerződés megkötése során is közös ajánlattevőként, de külön jogi személyiséggel rendelkező félként képviselik magukat. Adhat-e be X és Y gazdálkodó szervezet eltérő nyilatkozatot a Kbt. 40. § (1) bekezdésére vonatkozóan, hiszen ebben az esetben mindkét ajánlattevő megjelölhetné ugyanazt az ajánlattevőt 10 százalék vagy 25 százalék alatti ajánlattevőként (közös ajánlatukra vonatkozóan összeszámítás nélkül)?

Kérdés: Van-e joga arra az ajánlatkérőnek, hogy ha az ajánlatban hiányos az oldalszámozás, azt kiegészítse?