300 cikk rendezése:
221. cikk / 300 Eljárás szerződéses feladatok kiterjesztése esetén
Kérdés: Őrző-védő szolgálattal van határozatlan időre kötött szerződésünk portaszolgálat ellátására és épületen belüli őrzésre. A külső terület őrzésére is őket szeretnénk felhívni gyorsított eljárás formájában (hirdetmény nélküli tárgyalásos). Megtehetjük-e, illetve fel kell-e mondanunk a többi szerződést is, és egyben kiírni a fenti tevékenységekre az eljárást az értéknek megfelelően?
222. cikk / 300 Eredményhirdetés időpontja elhalasztásának maximális időtartama meghívásos eljárás tárgyalásos szakaszában
Kérdés: Meghívásos eljárás tárgyalásos szakaszában meddig lehet maximálisan elhalasztani az eredményhirdetés időpontját? A bontástól számított 30 nap + 30 nap elhalasztás lehetséges? Mit tehet az ajánlatkérő, ha egy nagyobb beszerzésnél nem elegendő a 60 nap a tárgyalások lefolytatására, az értékelésre és az eredményhirdetésre?
223. cikk / 300 Szerződéses feltételek és bírálati szempont kapcsolata
Kérdés: A hirdetményes tárgyalásos eljárás esetében szerepel a szerződéses feltétel, amely a gyakorlatban akkor alkalmazható/értelmezhető, ha a szolgáltatás ára, a teljesítés kezdete stb. előre nem határozható meg teljesen pontosan, a Kbt. 124. § (2) bekezdésének d) pontja szerint. Értelmezhető ez úgy, hogy a tárgyalás során a kiíró a legjobb minőségű szolgáltatást (például magas rendelkezésre állás, szigorú kötbér stb.) a lehető legkedvezőbb áron kívánja megvenni?
224. cikk / 300 Gyorsított eljárás ajánlatkérő mulasztása miatt
Kérdés: Gyorsított eljárás indítható-e abból az okból, hogy a kiíró korábban mulasztott, és már látható, hogy nem tudja az általa elvárt határidőig a beszerzést lebonyolítani? Értem ezalatt, hogy egy lejáró szolgáltatási szerződés keretében nyújtott szolgáltatásra írna ki új eljárást, de olyan későn kezdi meg, hogy a szerződés lejártáig normál ügymenetben, az összes lehetséges határidő-csökkentést kihasználva sem tudja az eljárást befejezni, a szerződést megkötni, pláne a szolgáltatás igénybevételét megkezdeni. Úgy tudom, a gyorsításhoz nem kell speciális indok, csak a feltételeket kell biztosítani.
225. cikk / 300 Kutatáshoz használt felszerelések beszerzése és közbeszerzés, valamint egybeszámítás kapcsolata
Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?
226. cikk / 300 Eljárás a dokumentációban közzétett szerződés semmissége esetén
Kérdés: Ha az ajánlattevő a dokumentációban közzétett szerződéstervezet semmisségét észleli, milyen lehetőségei vannak? Hivatalból eljár-e ebben az esetben a Közbeszerzések Tanácsa? A dokumentáció – amelynek része a szerződéstervezet is – tartalmában nem változtatható meg a Kbt. szerint. Akkor sem, ha a szerződés semmis vagy megtámadható? Hogyan oldható fel ez az ellentmondás?
227. cikk / 300 Szerződésszegés az ajánlatkérő magatartása miatt
Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha bizonyítható, hogy az ajánlatkérő hozza olyan helyzetbe, hogy nem képes a szerződést határidőben teljesíteni, azzal, hogy nem adja át időben, illetve megfelelő minőségben a teljesítéshez szükséges alapdokumentumokat? (A szerződés két évre szól, és a probléma folyamatos.)
228. cikk / 300 Önkormányzatok rendeletalkotási jogköre
Kérdés: A 2006. évi CXXXV. törvény új 17/B. §-sal egészíti ki a Kbt.-t, amely szerint az önkormányzatok rendeletalkotási jogkört kapnak. Mire vonatkozik ez a jogkör?
229. cikk / 300 Nemzetbiztonsági jegyzék "résztvevői"
Kérdés: A nemzetbiztonsági beszerzések esetében milyen lehetőség van felkerülni a nemzetbiztonsági jegyzékbe?
230. cikk / 300 Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel
Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
