50 cikk rendezése:
31. cikk / 50 Minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülés "haszna"
Kérdés: Mi az értelme a minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülésnek, ha gyakorlatilag szinte valamennyi ajánlatkérő szigorúbb minősítési szempontokat határoz meg a kizáró okok és azok igazolási módja tekintetében?
32. cikk / 50 Együttes adóigazolás beszerzése, köztartozásmentes adózói adatbázis
Kérdés: Hol és milyen módon szerezhetjük be az együttes adóigazolást? Van erre valamilyen nyomtatvány? Milyen költséggel jár a beszerzés?
33. cikk / 50 Hiánypótlás határideje
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
34. cikk / 50 Tévesen megadott áfakulcs korrekciója
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
35. cikk / 50 Szakmai ellentmondások a kiírásban
Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ötéves sterilitást írt elő olyan olyan radiofarmakonok esetében, amikor a termék a gyártástól számított két héten belül elbomlik. Számos ilyen, szakmailag értelmezhetetlen feltétel szerepel a kiírásokban. Kérdésünk, hogy az ellentmondó, szakmailag értelmezhetetlen szerződéses kitételek esetében mi a megfelelő eljárás annak érdekében, hogy ne zárják ki az ajánlattevőt, de ne kelljen betarthatatlan szerződéses részeket elfogadnia?
36. cikk / 50 Versenyhivatali felmentés a Kbt. alkalmazása alól
Kérdés: Autóbuszt üzemeltető társaságként közszolgáltató ajánlatkérők vagyunk. Az a kérdésünk, hogy a versenytársainkra tekintettel a Gazdasági Versenyhivatal adhat-e felmentést nekünk a közbeszerzési törvény alkalmazása alól?
37. cikk / 50 Mentesség a közbeszerzés szabályainak alkalmazása alól a régi Kbt. hatálybalépése előtt kötött megállapodás esetén
Kérdés: 1995 előtt egy adott iskola (időközben a Kbt. hatálya alá tartozó intézmény) konyháját üzemeltetésre meghirdették, egy vállalkozás az intézmény konyháját határozatlan időtartamra bérbe vette, a vállalkozás az üzemeltetési szerződésben vállalta az intézmény részére a folyamatos étkeztetés biztosítását. Kérdésünk: a Kbt. hatálya alatt milyen időtartamig nem kell az élelmezés-étkeztetés igénybevételét "közbeszerezni", abban az esetben, ha az éves igénybevétel, az intézmény által az étkeztetésért fizetett ellenérték egyébként az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát meghaladja?
38. cikk / 50 Eljárás szerződés teljesítéséről szóló valótlan tartalmú hirdetmény közzététele esetén
Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?
39. cikk / 50 Köztartozás-mentességi igazolások érvényessége
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt kizáró ok igazolására benyújtott, közjegyzői úton hitelesített igazolások (APEH, VPOP) esetén a hatósági kiállítás dátuma vagy a közjegyzői hitelesítés időpontja az irányadó a Kbt. 63. §-ának (4) bekezdésében rögzített 1 éves időtartam tekintetében?
40. cikk / 50 Adóigazolás érvényessége a Ket. hatálybalépése után
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott kizáró ok tekintetében a 63. § (3) bekezdés szerinti igazolás fogadható el. Azonban a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 83. § (3) bekezdése kimondja, hogy – többek között – az adóigazoláson is fel kell tüntetni, hogy azt az adóalany mely szerv eljárásában kívánja felhasználni. Eddigi gyakorlat szerint az ajánlattevő egyszerre több igazolást kért, mivel azok lényegében egy évig felhasználhatók az eljárásokban. Elfogadható-e az ajánlatkérő által olyan adóigazolás, amelyen az igazolás kiállításának "céljaként" nem az ő eljárása, hanem egy korábbi eljárás ajánlatkérője szerepel. Helyes-e az az álláspontunk, hogy azért fogadható el ilyen igazolás, mert a Ket. nem mondja ki, hogy az ilyen okirat csak az adott célra használható fel, és a Kbt. szerinti kizáró ok alóli mentességet is egyértelműen bizonyítja, mivel az nem az ajánlatkérő szervezettől függ?
