Találati lista:
111. cikk / 316 Beszerzési ár igazolása központosított közbeszerzésnél
Kérdés: A 168/2004. kormányrendelet 7. § (1) bekezdésének d) pontjával kapcsolatban kérdezem, hogy ennek a rendelkezésnek a gyakorlati alkalmazása hogyan értendő, tekintettel arra, hogy a kiemelt termékek esetében az ott levő áraknál az esetek többségében mindig lehetne olcsóbbat találni ugyanabban a kategóriában és minőségben. Hogyan élhet az ajánlatkérő jogszerűen a jogszabályban biztosított lehetőségével, ha kötelezően a rendelet hatálya alá tartozó intézmény?
112. cikk / 316 Együttes megfelelés alvállalkozóval
Kérdés: Mely esetben lehetséges az együttes megfelelés az alvállalkozóval a műszaki alkalmasság területén?
113. cikk / 316 Részajánlattételi lehetőség biztosításának korlátjai
Kérdés: Kiírhatom-e úgy a tendert, hogy kizárólag részajánlattételre adok lehetőséget?
114. cikk / 316 Gyártói tanúsítvány szerepe a közbeszerzésben
Kérdés: Lehet-e gyártói tanúsítvány alkalmassági követelmény? Mindez az adott termékre vonatkozik, nem a gyártóra. Ha pedig lehet alkalmassági követelmény, akkor be kell-e vonnom az eljárásba mint alvállalkozót, vagy kell-e definiálnom erőforrást nyújtó szervezetként a tanúsítvány kiállítóját?
115. cikk / 316 Cégiratok csatolásának szükségessége
Kérdés: A folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásra vonatkozó adatokat – azaz azt, hogy mire irányul a változásbejegyzés iránti kérelem – a cégkivonat tartalmazza. Ehhez képest miért van szükség a változásbejegyzési kérelem és az elektronikus tértivevény csatolására?
116. cikk / 316 Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérőkkel kapcsolatos gyakorlati kérdések
Kérdés: Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?
117. cikk / 316 Alvállalkozói kör a Kbt.-ben
Kérdés: Alkalmazható-e a Kbt. 4. §-ának 2. b pontja a következő esetben is? Forgalmiadat-elemzés a feladat, aminek alapja (de nem célja) a forgalomszámlálás. A forgalomszámlálás – értelmezésünk szerint – ebben az esetben alapanyag (alapadat), tehát alkalmazható a fenti paragrafus. Helyesen értelmezzük a törvényt?
118. cikk / 316 Alkalmassági feltétel értelmezése
Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének h) pontjában megfogalmazott műszaki, szakmai alkalmassági feltételt hogyan kell értelmezni a gyakorlatban (milyen minimumkövetelmény határozható meg, az alkalmasság hogyan igazolható)?
119. cikk / 316 Alapelvek sérelme
Kérdés: Bírálati szempontként meghatározott, hibaelhárítás megkezdése időpontjának megadása ("Hiba megkezdésének ideje 1 órán belül, 1,5 órán belül..., 2 órán belül") minősülhet-e versenykizáró, versenykorlátozó indoknak egy esetleges későbbi jogorvoslati eljárásban?
120. cikk / 316 Részajánlattétel mellőzésének indokolása
Kérdés: Kell-e indokolnunk, ha nem biztosítjuk a részajánlattétel lehetőségét?
