"Fedezethiányos" kiírás

Kérdés: Milyen esetben írható ki a pályázat, illetve van-e lehetőség annak kiírására, ha nincs rá anyagi fedezet?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat kezdjük az eljárás megindításával kapcsolatosáltalános szabályokkal. A Kbt. 48. §-ának (1) bekezdése szerint a nyílt eljárásajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján kötelesközzétenni. A (2) bekezdés értelmében, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Támogatási igény el nem fogadásának következménye

Kérdés: Az önkormányzat uniós pályázati forrásból fedezné a közbeszerzés ellenértékét. Kiírja a tendert, és ezt követően derül ki, hogy az uniós támogatást nem kapja meg. Mi a teendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiakban érinti a támogatásra irányuló igény elnem fogadásának következményeit az ajánlatkérő szemszögéből:– a nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet azajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni;– ha az ajánlatkérő, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Ajánlattételi határidő módosításával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kötelező-e hirdetmény közzététele az ajánlatkérő általi ajánlattételi határidő módosítása esetén? Kérdésünk még, hogy hány alkalommal van lehetősége az ajánlatkérőnek határidő-hosszabbításra, és milyen, a Kbt.-ben szabályozott területeken? Milyen indokkal van erre lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A Kbt.-nek a nyílt eljárásra vonatkozó rendelkezései szerint(Kbt. 75. §-a) a hirdetményben megállapított ajánlattételi határidőt azajánlatkérő indokolt esetben egyszer meghosszabbíthatja, de nem rövidítheti le.Erre akkor van lehetősége, ha az eredeti határidő lejárta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Eljárási időtartamok csökkentése

Kérdés: Nem tervezi-e a jogalkotó a nyílt eljárás időintervallumainak csökkentését? (Véleményünk szerint az eljárás időtartama indokolatlanul hosszú.) A közbeszerzések átláthatósága, az esélyegyenlőség és a nyilvánosság biztosítása érdekében nem lenne-e célszerű a határidők lerövidítése abból a célból, hogy minél több ajánlatkérő válassza ezt az eljárásfajtát?
Részlet a válaszából: […]

A nyílt eljárás időtartamát a közbeszerzési irányelvek határozzák meg, ebben a magyar jogalkotónak nincs mozgástere.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Ajánlati kötöttség gyakorlati értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttség, kivéve a versenypárbeszéd és atárgyalás esetét (melyekbe nemcsak a tárgyalásos eljárás, hanem az eljárássorán történő tárgyalás is beletartozik), az ajánlattételi határidő beálltávaláll be. Ezért van lehetősége az ajánlattevőnek visszakérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Tárgyalások lezárását követő ajánlatértékelés jogszerűsége

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban jogszerű-e az ajánlatkérő azon előírása (eljárása), hogy csak a tárgyalások lezárását követően értékeli a benyújtott végső ajánlatokat, mind formai, mind pedig tartalmi szempontból?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban aKbt. 124-130. §-aiban írt rendelkezéseket kell alkalmazni. A Kbt.-nek azokat arendelkezéseit, amelyek a nyílt, illetve a kétszakaszos eljárásokra irányadóak,és amelyektől a hivatkozott paragrafusok eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást a keretmegállapodásos eljárást követően többféleképpen szabályozza aKbt. és a központosított közbeszerzésről szóló végrehajtási rendelet, ígyérthető a kérdező bizonytalansága. A hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Ún. érdemi változtatásnak számító mennyiség

Kérdés: Mi az a mennyiség, ami már érdemi változtatásnak számít? (A kérdés egy érvénytelenített meghirdetés nélküli pályázattal kapcsolatos, majd azt követően tárgyalásos eljárást írtak ki mennyiségi változtatással.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 124. §-ának (2) bekezdésének a) pontja szerint azajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkoralkalmazhat, ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd aközbeszerzési törvény 92. §-ának b) vagy c) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Eredményhirdetés időpontja elhalasztásának maximális időtartama meghívásos eljárás tárgyalásos szakaszában

Kérdés: Meghívásos eljárás tárgyalásos szakaszában meddig lehet maximálisan elhalasztani az eredményhirdetés időpontját? A bontástól számított 30 nap + 30 nap elhalasztás lehetséges? Mit tehet az ajánlatkérő, ha egy nagyobb beszerzésnél nem elegendő a 60 nap a tárgyalások lefolytatására, az értékelésre és az eredményhirdetésre?
Részlet a válaszából: […] A meghívásos eljárás a kétszakaszos eljárások csoportjábatartozik, amelynek első szakasza az ún. részvételi szakasz, amelyben arészvételre jelentkezők alkalmasságát vizsgálja meg az ajánlatkérő. Az eljárásmásodik szakasza az ajánlattételi szakasz, amelybe az alkalmasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Önálló közbeszerzők bevonása központosított körbe

Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Az eddigiekben egyes intézményeink önálló közbeszerzők voltak. Amennyiben most a Kbt. 17/B. §-a alapján az összes intézményünket bevonjuk a központosított körbe, akkor a továbbiakban hogyan vonatkozik az önkormányzatra a 40. §-ban megfogalmazott egybeszámítási szabály? Például, ha eddig egy intézmény külön-külön egyszerű közbeszerzési eljárással szerzett be élelmet, mint önálló szervezet – X iskola és Z öregek otthona (az egyszerű eljárást természetesen az értékhatár figyelembevételével alkalmazták: X iskola esetében 18 millió forint, Z öregek otthona esetében 23 millió forint). Ha a két intézményt közbeszerzésileg összevonjuk, akkor más közbeszerzési rezsimben (nyílt eljárás) kell-e lefolytatnunk az X iskolának, illetve a Z öregek otthonának az eljárásait (hiszen 18+23 = 39 millió forint), vagy továbbra is külön-külön szervezetnek tekinthetjük őket, és a következő beszerzéseiket is az egyszerű eljárási rendben tehetik-e meg? És amennyiben az önkormányzat fogja intézni az intézménye helyett annak közbeszerzési eljárásait, akkor az ajánlati, illetve ajánlattételi felhívási hirdetmények I.2.) pontját hogyan kell kitölteni? Az ajánlatkérő más ajánlattevők nevében folytatja a közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a helyben központosított közbeszerzésszabályrendszere még meglehetősen kialakulatlan, az alábbi véleményt tudjukmegfogalmazni. A helyben központosított közbeszerzés – hasonlóan aközpontosított közbeszerzéshez, amelyre a 168/2004. kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
1
17
18
19
23