489 talált cikk a pályázat kifejezésre

Kérdés: A kartelezéssel kapcsolatosan kérdezném, hogy azok a cégek, amelyek emiatt büntetést kaptak, indulhatnak-e közbeszerzési pályázaton, vagy ez a kizáró okok közé tartozik? (Melyik paragrafus írja le ezt?) Illetve a kiírás támadható-e valamilyen formában, ha ezt a törvényi hivatkozást nem tartalmazza (a kizáró okok között)?

Kérdés: Hogyan fér össze a közbeszerzés alapszabálya (egyenlő esély – szabad vállalás) azzal, hogy az MVH-s pályázatoknál építési munkánál "ami oszthatatlan teljesítés", a pályázónál kivitelezés, főösszesítés szintjén soronként egyezni kell a pályázati sorokkal? Ami magasabb, azt nem támogatják, ami alacsonyabb, visszaveszik. Hogy lehet így megfelelően dönteni? Csak ha ismert az adat, akkor lehet ilyen árat adni.

Kérdés: Az ajánlatkérő kiírt egy pályázatot, melyet később visszavont. Mi megvásároltuk a dokumentációt, mely több százezer forintba került. Mit lehet ilyen esetben tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk? Van-e rá mód?

Kérdés: Sajnos cégre szabottan írnak ki pályázatot. Hogy lehet az, hogy a "nyertest" visszaléptetik, megfenyegetve, és a jegyzőkönyvben már műszaki okok szerepelnek?

Kérdés: Mi alapján kötelezheti az ajánlatkérő az ajánlattevőt arra a nyilatkozatra, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 10. §-ának meghatározott összeférhetetlenségi okok?

Kérdés: A bontást követően, az eredményhirdetés előtt, az ajánlatkérőnél más ajánlattevő teljes pályázati anyaga nem tekinthető meg? Erre csak a DB előtt, illetve a bíróságon van lehetőség – Kbt. 337. §-a, illetve Pp.-szabályok szerint?

Kérdés: Előírható-e, hogy konzorcium esetén meg kell állapodni a feladatmegosztásról, és azt csatolni kell a pályázathoz, illetve az ajánlatkérőnek be kell-e jelentenie a díjból való részesedés mértékét is?

Kérdés: Miért nem indulhat a tenderek többségén – illetve szinte mindegyikén – az a vállalkozás, amelynek mérlege negatív? Hol zárja ki a pályázatból ezt a vállalkozást a Kbt.?

Kérdés: Arra a kérdésre, hogy egy adott pályázat teljesítéséhez miért van szükség a dokumentáció szerinti berendezésre, megfelelő-e az a válasz, hogy az ajánlatkérőnek a megjelölt berendezések megléte szükséges a munkák elvégzéséhez? Egyrészt: a követelmény véleményünk szerint túlzott és szükségtelen szakmailag, másrészt: a munkát nem az ajánlatkérő végzi el, és az más berendezéssel is elvégezhető a beszerzés tárgyára figyelemmel, mely más berendezés az ajánlattevő rendelkezésére áll. Élhetünk-e jogorvoslattal a fenti eljárás(ok) miatt?

Kérdés: Társaságunk a Kbt. VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást akar lefolytatni, nemzeti eljárásrendben, a közbeszerzés tárgya építési beruházás. Az eljárás típusa hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lenne. Kérdésünk, hogy a nemzeti eljárásrendben is a Kbt. 129-130. §-ai az irányadóak, mivel a nemzeti eljárásrendben erre külön utalást nem találtunk. A tárgyalásos eljárásra alkalmaznunk kell-e a két szakaszból álló eljárások közös szabályait is (Kbt. 100-121. §)? Az eljárás megindításához milyen hirdetménymintát kell kitöltenünk? Tudomásunk szerint a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény mintáját az 5/2009. IRM rendelet 3. melléklete tartalmazza. Ez viszont nem részvételi felhívás. Megtehetjük-e azt, hogy ajánlattételi felhívást jelentetünk meg, ahol meghatározzuk a részvételre jelentkezés feltételeit, és az első tárgyalás időpontját és menetét? Nem készítünk külön részvételi és ajánlattételi dokumentációt, hanem csak ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazna minden adatot. Kérdéseink az eljárás menetének lefolytatására irányulnának (ajánlatok bontása, elbírálása, eredményhirdetés stb.), ha általános egyszerű eljárásrendben hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni, vagyis a Kbt. mely szabályait kell figyelembe vennünk?