488 talált cikk a pályázat kifejezésre

Kérdés: Törvényszerűen járt el a kiíró, ha az ajánlati dokumentáció keretmegállapodás-tervezetének szövege és tartalma nem egyezik az eredményhirdetés után a nyertes pályázóknak aláírásra megküldött keretmegállapodással? (A pályázatban nyilatkozni kellett a keretmegállapodás-tervezet elfogadásáról.)

Kérdés: Rendelkezésre álló fedezet hogyan igazolható keretszerződésnél vagy kétszakaszos eljárásban?

Kérdés: Törvényszerűen járt el a kiíró, ha az ajánlati dokumentációban a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének a) pontja szerint írta ki a pályázatot, és ennek megfelelően az ajánlattevőket az első részben ("összegzés az ajánlatok elbírálásáról") a bírálati szempont alapján rangsorolta, ugyanitt viszont a kiírással ellentétesen azt is rögzítette, hogy "A keretmegállapodáson belül az adott közbeszerzés megvalósítására az ajánlatkérő a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének b) pontja szerint fog eljárni"?

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: – Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? – Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? – Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? – Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?

Kérdés: A beszerzés tárgya építési beruházás. Általános egyszerű eljárás, tárgyalás nélküli. A műszaki tartalom nagyon pongyolán van meghatározva, bejárás nincs. A csatolt vállalkozási szerződést, ha aláírjuk, akkor elismerjük, hogy van megfelelő besorolású vezetőnk, továbbá rendelkezünk meghatározott jogosítványokkal, bizonyítványokkal. A szerződéstervezet szerinti jogosítványaink nincsenek, a biztosításunk is csak sima építési biztosítás. Nem kell sehol nyilatkozni, hogy elfogadjuk a tervezetet, vagy mit akarunk módosítani, és nem kérik, hogy aláírva csatoljuk a pályázati anyagba. Mi van akkor a szerződéssel, ha megnyerjük a munkát? Az értesítőben megjelenő feltételeknek megfelelünk. A szerződésben meghatározottaknak nem, de azokat nem is kérik.

Kérdés: Az ajánlattétel során az eredeti anyagban számos olyan eredeti okmány szerepelt (közjegyzői cégkivonat, OFI-anyag pecséttel, lefűzve stb.), ami megakadályozta a spirálos lefűzést. Hőkezeléssel akartuk beköttetni (a másolat így készült el), viszont az eredetit nem lehetett így a fenti okok miatt. Így végül fémsínbe kellett tenni, fekete fedlappal. A másolat hőkezeléssel készült, átlátszó fedlappal. Természetesen a fedlapot és a lefűzést leszámítva, a pályázatok teljesen azonos tartalommal bírnak, megjelölve rajta, hogy melyik a másolat és melyik az eredeti példány. Ugye ezért nem lehet érvénytelen a pályázat, hiszen mind a két példány megbonthatatlan kötéssel van, roncsolásmentes, csak éppen más eljárással készült el a kötés, illetőleg a felső borítólap az egyiknél teljesen fekete, a másiknál átlátszó? (Hiánypótlás van.)

Kérdés: A Kbt. mely személyek, szervezetek vonatkozásában tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat?

Kérdés: Ha valaki készít pályázathoz például restaurálási tervet, megszerzi-e azokat a jogokat, amelyek a szerzői jogok szerint őt illetik, ha arra a feladatra más is alkalmas akár más technológiával?

Kérdés: Elektronikus úton kaptuk meg az APEH és a VPOP együttes adóigazolását közbeszerzési pályázat benyújtása céljából. A dokumentumot az APEH elektronikus aláírással látta el. Az ajánlatkérő hiánypótlásban kérte ezen igazolás beadását eredetiben vagy közjegyző által hitelesítve, azaz ezen igazolás ilyen formában nem került elfogadásra. Újabb adóigazolást közjegyzőnél szerettük volna hitelesíteni, de nem fogadta el azzal, hogy ez nem számít eredetinek. Kérdésünk, hogy jogosan járt-e el az ajánlatkérő és a közjegyző?

Kérdés: A gyakorlatban hogyan lehet felkerülni a minősített ajánlattevők jegyzékére?