"Házon belüli" beszerzések a Kbt.-ben

Kérdés: Az Európai Bíróság Halle város C-26/03 számú ügyében hozott ítélete kapcsán találkoztunk a "házon belüli" beszerzés fogalmával. Kérjük szíves tájékoztatásukat, hogy létezik-e Magyarországon is a fenti intézmény, illetve ez a beszerzési forma milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedést igénylő beszerzésre;– nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárásalapján történő beszerzésre, tervpályázatra, ha az Európai Unión kívüliállammal kötött szerződésprojekt közös megvalósításával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati ár mint bírálati szempont

Kérdés: Mosodai szolgáltatásra szeretnénk pályázatot kiírni személyi és tárgyi eszközök átadásával. A tárgyi eszközök átadhatóak-e adásvételi szerződés keretein belül, illetve a mosodai szolgáltatásért az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás mértéke mellett a pályázati kiírásban lehet-e bírálati szempont a tárgyi eszközök adásvételére vonatkozó ajánlati ár?
Részlet a válaszából: […] ...a munkajogi szabályokat kell alkalmazni, atárgyi eszközök átadása, illetve a nyertes által történő átvétele, valamintannak vételára pályázati elemmé tehető és értékelhető. [A Kbt. 57. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatokbírálati szempontja lehet:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
Kapcsolódó címkék:  

Közszolgáltató ajánlatkérő eljárásindítása fedezet hiányában

Kérdés: A Kbt.-be vagy egyéb jogszabályba ütközik-e az, ha a közszolgáltató ajánlatkérő úgy indítja meg a közbeszerzési eljárást, hogy a szerződés megkötéséhez szükséges anyagi fedezet nem áll rendelkezésére, és támogatásra irányuló igényt (pályázatot) sem nyújtott be, és nem is biztos, hogy be fog nyújtani?
Részlet a válaszából: […] Megismételjük a más megközelítésben feltett kérdésre adottválaszunkat, hiszen az itt is helytálló, miszerint konkrét törvényi előírás afedezet meglétére ugyan nem található a közbeszerzési törvényben, ugyanakkor atörvénynek az eljárás eredménytelenségi eseteit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Eljárás megfelelősége részpályázati lehetőség biztosítása esetén

Kérdés: Kérdésünk öt részből áll, a következők szerint: 1. Élelmiszer-beszerzésre vonatkozó ajánlati/részvételi felhívásunkat a Közbeszerzési Értesítőben tettük közzé nyílt eljárással, amelyben hat részpályázati lehetőséget biztosítottunk. Feltételezzük, hogy az ajánlattételi határidőig mind a hat részre nem érkezik majd be három-három ajánlat, csak mondjuk összességében három pályázat, amelyből postabontáskor derül ki, hogy ezekből is egy pályázat az első részre, kettő pályázat pedig a második, egész pályázatra érkezett. A többi – harmadik, negyedik, ötödik és hatodik – részpályázatra egy pályázat sem érkezett. Fentieket alapul véve kérdésünk az, hogy az összességében beérkezett három pályázat alapján a postabontás, illetve értékelés terén helyesen jártunk-e el, avagy sem? 2. Az első számú részpályázatra beérkezett egy darab pályázatot eredményesnek ítéljük, ezért az azt benyújtó által tett ajánlatot elfogadjuk. A pályázatot eredményesnek véljük – a szerződést megköthetjük-e? 3. A második részpályázatra beérkezett kettő darab pályázat közül egy nem felel meg a pályázati kiírásnak, ezért azt eredménytelennek, míg a másik pályázó a kiírásoknak megfelelt, ezért az ő ajánlatát is eredményesnek mondhatjuk, és vele a szerződést is megköthetjük? 4. A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik részpályázatot ismét meghirdetjük, de összességében az már nem éri el a nemzeti értékhatár felét. Ebben az esetben is Közbeszerzési Értesítőben kell-e a pályázatot meghirdetni másodszor, vagy elég, ha csak a három pályázónak megküldjük, amelyek között a korábbi, második részpályázatnál sikertelen pályázó szerepelhet-e? 5. Ha a 3-6. részpályázat valamelyikére ismételten nem érkezik be egy pályázat (ajánlat) sem, vagy ha be is érkezik, az ismételten eredménytelen, akkor hogyan, milyen formában szerezhetjük be élelmiszer-szükségletünket?
Részlet a válaszából: […] ...kellelvégezni, ha az ajánlatkérő olyan értékelési rendszert választott, amelyben ezszükséges. Az érvényes ajánlat alapján ebben a pályázati részben nyertesnekkell kihirdetni az ajánlattevőt, és a szerződést meg lehet (sőt mi több, kellis) vele kötni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízás kibővíthetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Elvi építési vagy építési engedélyezési tervet előzetes meghívásos eljárás alapján készítő tervező megbízása kibővíthető-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében az építési beruházással kapcsolatos ajánlatkéréshez szükséges tender-tervdokumentáció elkészítésével? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen speciális eljárásrend, követelmény?
Részlet a válaszából: […] ...nem tervpályázati eljárás során készült azengedélyezési terv, hiszen a tervpályázati eljárások szabályait tartalmazó137/2004. Korm. rendelet 1. §-ának (5) bekezdése szerint a tervpályázatieljárást a tervpályázat tárgya szerinti építésügyi, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Igazolások, nyilatkozatok meglétének vizsgálhatósága

Kérdés: A Kb. 96. §-ának (3) bekezdése biztosítja a nyilvánosságot a közbeszerzési eljárásban az eredményhirdetés után. A (3) bekezdés lehetőséget ad-e a pályázóknak, hogy a versenytársak ajánlati dokumentációjában az előírt igazolások és nyilatkozatok meglétét megvizsgálják? Amennyiben egy igazolás vagy nyilatkozat hiánya a pályázatnál kizáró ok lehet, akkor milyen lehetőség van ennek megvizsgálására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 96. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azeredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni a Kbt. 93. §-ának (2)bekezdése szerinti öszszegezésben foglalt adatokat. Az írásbeli összegezést azeredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzési műszaki leírás készítésének kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlattevők részére kiadott tervdokumentáció tartalmazza a tervezők által (szakáganként) elkészített műszaki leírásokat is. Ezenfelül kötelező-e az ajánlatkérőnek külön "közbeszerzési műszaki leírást" is készítenie?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzéstárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást.A 137/2004. Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése szerinta tervpályázati kiírás dokumentációja (amely a rendelet szerint a dokumentáció)részletes programból és a hozzá tartozó mellékletből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címke:

Többletmunka beszerzése

Kérdés: Önkormányzati építési beruházás kivitelezését a vállalkozó közbeszerzési eljáráson nyerte el. Többletmunka elvégzése vált szükségessé, kb. 10 millió forint értékben. Az eredeti vállalkozó elvégezheti-e a többletmunkát, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...együttes időtartamaazonban nem haladhatja meg a három évet;– szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra e részszerinti egyszerű tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertesselkell szerződést kötni;– a Kbt. 4. számú melléklete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Felhívásban megjelölttől eltérő típusú gép elfogadhatósága kivitelezési szakban

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházására írt ki közbeszerzési pályázatot, amelynek része volt egy bizonyos műszaki jellemzőjű gép beszerzése és beépítése. A kiírásban "egy bizonyos típus megnevezése vagy azzal egyenértékű berendezés" szerepelt. A nyertes ajánlattevő ajánlatában nem jelölt meg semmilyen típust sem a gépre vonatkozólag. A kivitelezéskor elfogadható-e az ajánlati felhívásban megjelölt típustól eltérő típus, amely műszaki paraméterei alapján az ajánlattevő szerint a kiírásnak megfelelően azzal egyenértékű?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek jogában áll eldönteni, mi minősül azzalegyenértékűnek, ami a kiírásban szerepel. Tény, hogy egyszerűbb lett volnaelőrelátónak lenni, s a géptípusra rákérdezni, azonban amennyiben azajánlattevő nem jelölt meg típust, így vélelmezhető, hogy a megjelölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozók pályáztatása értékhatár függvényében

Kérdés: Ha a cég – amelyik a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik – pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót akar alkalmazni, és az alvállalkozó értékhatára is eléri a Kbt. építési értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható, kivitelezhető az alvállalkozók pályáztatása? Esetlegesen hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a pályázni kívánó cég valamely szerződésteljesítésébe akar maga mellett bevonni alvállalkozót, az egyébként a Kbt.hatálya alá tartozó cég ajánlattevőnek minősül. A visszterhes szerződés tehát -véleményünk szerint – nem az alvállalkozó-ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
Kapcsolódó címkék:    
1
36
37
38
49