133 cikk rendezése:
91. cikk / 133 Restaurátori tervprogram készítőjének bevonhatósága a konkrét kivitelezésbe
Kérdés: Műemléki helyreállítás kivitelezésénél a lebonyolító bevonhatja-e a restaurátori tervprogram készítőjét a szakmai ellenőrzésbe, vagy a kivitelező alvállalkozóként a konkrét munkába? A restaurátori terv készítőjét illeti esetünkben a restaurátori engedély. A konzultáción kívül milyen lehetősége van a programtervet készítő restaurátornak a konkrét munkában való részvételre, lehet-e ő a restaurátori terv készítője is egyben?
92. cikk / 133 Fedezet meglétének szükségessége
Kérdés: Nem pályázó ajánlatkérő indíthat-e közbeszerzési eljárást akkor, ha nem, vagy nem az egész fedezet áll rendelkezésére az indításkor?
93. cikk / 133 Eljárás megfelelősége részpályázati lehetőség biztosítása esetén
Kérdés: Kérdésünk öt részből áll, a következők szerint: 1. Élelmiszer-beszerzésre vonatkozó ajánlati/részvételi felhívásunkat a Közbeszerzési Értesítőben tettük közzé nyílt eljárással, amelyben hat részpályázati lehetőséget biztosítottunk. Feltételezzük, hogy az ajánlattételi határidőig mind a hat részre nem érkezik majd be három-három ajánlat, csak mondjuk összességében három pályázat, amelyből postabontáskor derül ki, hogy ezekből is egy pályázat az első részre, kettő pályázat pedig a második, egész pályázatra érkezett. A többi – harmadik, negyedik, ötödik és hatodik – részpályázatra egy pályázat sem érkezett. Fentieket alapul véve kérdésünk az, hogy az összességében beérkezett három pályázat alapján a postabontás, illetve értékelés terén helyesen jártunk-e el, avagy sem? 2. Az első számú részpályázatra beérkezett egy darab pályázatot eredményesnek ítéljük, ezért az azt benyújtó által tett ajánlatot elfogadjuk. A pályázatot eredményesnek véljük – a szerződést megköthetjük-e? 3. A második részpályázatra beérkezett kettő darab pályázat közül egy nem felel meg a pályázati kiírásnak, ezért azt eredménytelennek, míg a másik pályázó a kiírásoknak megfelelt, ezért az ő ajánlatát is eredményesnek mondhatjuk, és vele a szerződést is megköthetjük? 4. A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik részpályázatot ismét meghirdetjük, de összességében az már nem éri el a nemzeti értékhatár felét. Ebben az esetben is Közbeszerzési Értesítőben kell-e a pályázatot meghirdetni másodszor, vagy elég, ha csak a három pályázónak megküldjük, amelyek között a korábbi, második részpályázatnál sikertelen pályázó szerepelhet-e? 5. Ha a 3-6. részpályázat valamelyikére ismételten nem érkezik be egy pályázat (ajánlat) sem, vagy ha be is érkezik, az ismételten eredménytelen, akkor hogyan, milyen formában szerezhetjük be élelmiszer-szükségletünket?
94. cikk / 133 Igazolások, nyilatkozatok meglétének vizsgálhatósága
Kérdés: A Kb. 96. §-ának (3) bekezdése biztosítja a nyilvánosságot a közbeszerzési eljárásban az eredményhirdetés után. A (3) bekezdés lehetőséget ad-e a pályázóknak, hogy a versenytársak ajánlati dokumentációjában az előírt igazolások és nyilatkozatok meglétét megvizsgálják? Amennyiben egy igazolás vagy nyilatkozat hiánya a pályázatnál kizáró ok lehet, akkor milyen lehetőség van ennek megvizsgálására?
95. cikk / 133 Közbeszerzési műszaki leírás készítésének kötelezettsége
Kérdés: Az ajánlattevők részére kiadott tervdokumentáció tartalmazza a tervezők által (szakáganként) elkészített műszaki leírásokat is. Ezenfelül kötelező-e az ajánlatkérőnek külön "közbeszerzési műszaki leírást" is készítenie?
96. cikk / 133 Alkalmassági feltételek szigoríthatósága a közbeszerzésben
Kérdés: Mi teszi szükségessé a kiírások során, hogy a pályázókra nézve egyre keményebb gazdasági mutatók szerinti alkalmasságot várjanak el a kiírók? Ugyanakkor elvárják/kiírják a 10-20 százalékos mértékű teljesítési biztosítékok letétét is. Nem lenne célszerűbb csak az egyiket alkalmazni? Mindkettővel sújthatják a pályázókat?
97. cikk / 133 Ajánlatkérő informálási kötelezettsége
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?
98. cikk / 133 Minősített ajánlattevői igazolás mint pályázati feltétel
Kérdés: A Kbt. 65-69. §-ai meghatározóak a pénzügyi-gazdasági és műszaki alkalmasság vonatkozásában. Kérdésünk ezzel kapcsolatban: kiköthető-e, hogy a pályázó rendelkezzen a Közbeszerzések Tanácsának minősített ajánlattevői igazolásával?
99. cikk / 133 Eljárás ajánlattétel megtagadása esetén
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlattételre felkért ajánlattevő nem ad ajánlatot, és ezt telefonon jelzi? Lehet-e azonnal másik pályázót felkérni ajánlattételre, avagy meg kell várni a beadási időt, esetleg rögtön új eljárást indítani. Lehetséges-e legalább három beadott ajánlat beérkezése érdekében öt ajánlatkérés (felhívás) kiküldése?
100. cikk / 133 Ajánlattevő mint alvállalkozó a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Közbeszerzési pályázatoknál, ha a cégünk kivásárolja és indul a tenderen, adhat-e ki más pályázónak 10 százalékot meghaladóan alvállalkozóként ajánlatot?
