Találati lista:
211. cikk / 464 Alkalmasság igazolása alvállalkozóval
Kérdés: Igaz-e az, hogy az alkalmassági feltételeket ajánlattevő a 10 százalék alatti alvállalkozójával is igazolhatja, mert ezt a Kbt. nem tiltja? Miből, milyen jogszabályi összefüggések alapján állapítható ez meg? A KDB gyakorlata során osztja ezt a véleményt?
212. cikk / 464 Fedezetkezelő bevonásának szükségessége
Kérdés: Ha a nyertes ajánlattevő nem vesz igénybe alvállalkozót, akkor is szükséges-e a fedezetkezelő bevonása?
213. cikk / 464 Szakember bevonásának indokoltsága
Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő megköveteli egy fő jogász bevonását ajánlattevő részéről, akinek a beszerzés tárgyához kapcsolódó joggyakorlatát igazolni kell?
214. cikk / 464 Munkaszerződés mint alkalmassági feltétel teljesítése
Kérdés: Ha egy alkalmassági feltételt igazoló (teljesítő) szakembert az ajánlattevő munkaszerződéssel felvesz az állományába, az szabályosan kielégíti az igazolást? Lehet így indulni?
215. cikk / 464 Jogszabályi hierarchia
Kérdés: A pénzügyi alkalmasság körében a Kbt. 66. § (1) bekezdésének b) pontja nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné azt, hogy az újonnan alakult vállalkozások csak a működésük idejére vonatkozó beszámolókat nyújtsák be, és annak adatai alapján alkalmasak legyenek pénzügyileg akkor is, ha egyébként a felhívás a működésnél hosszabb időre visszamenőleg kéri az alkalmasság igazolását. A kormányrendelet viszont ezt most lehetővé teszi. Hogy értelmezhető ez az eltérés a jogszabályi hierarchiára is tekintettel?
216. cikk / 464 Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka
Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
217. cikk / 464 Érvénytelen dokumentum pótlása kétlépcsős eljárásban
Kérdés: A részvételi szakaszban benyújtottuk a cégkivonatot, melynek érvényessége – a kiírás figyelembevételével – az ajánlatételi szakaszra már nem fog fennállni. Újra be kell azt nyújtanunk? (Ajánlatkérő a részvételi szakaszban megkövetelte a benyújtást.)
218. cikk / 464 Érvénytelenség elvárt árbevétel hiánya miatt
Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot akkor, ha ajánlattevő éves árbevétele az ajánlattétel évét megelőző 3 év mindegyikében sem ér el egy bizonyos összeget? (Az összeg meglehetősen magas.)
219. cikk / 464 Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén
Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
220. cikk / 464 Fenntartott beszerzések
Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a vonatkozó fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. Kérdésem, hogy ennek értelmében kizárhatja-e a kiíró az eljárásból az éves nettó egymilliárd forintot meghaladó árbevételű pályázókat? Ha igen, a Kbt. mely paragrafusa alapján? A kizárás nem sérti a Kbt 1. §-ának (3) bekezdését?
