Új törvény hatálya, alkalmazása

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a következő jogszabályhelyet: 116. § (1) "E törvényt nem kell alkalmazni arra a szerződésre, amely a) a 6. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti ajánlatkérő közszolgáltatói tevékenysége folytatásától eltérő célra, vagy b) ..." Az "eltérő cél"-t hogyan kell értelmezni? Ugyanazt jelentheti, mint a régi megfogalmazás?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzés elsősorban melytevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetbennem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően,feltéve hogy az ajánlatkérő egyben a 162. § (1) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozó cseréje 2012-ben

Kérdés: Cserélhetek-e alvállalkozót az új Kbt. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...választ két részre érdemes bontani. Az eljárás soránugyanis nincs lehetőség alvállalkozó cseréjére, mivel megszűnik a 10 százalékotmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozói megkülönböztetés, ennekmegfelelően az ezen kívül eső harmadik személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozó átminősítése

Kérdés: A későbbiekben lesz-e lehetőség a 25 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó átminősítésére?
Részlet a válaszából: […] ...26. § értelmében, ha egy gazdasági szereplő a közbeszerzésértékének 25 százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni aszerződés – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén egy részrevonatkozó szerződés – teljesítésében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Hirdetményfeladási kötelezettség nemzeti rezsimbe tartozó eljárás esetén 2012-től

Kérdés: Az új közbeszerzési törvény rendelkezései értelmében minden nemzeti eljárásrendbe tartozó közbeszerzés esetén hirdetményt kell majd feladni az eljárás megindításáról? E szerint a jelenlegi Kbt. 251. §-ának (2) bekezdésében foglalt lehetőség (az ajánlattevők közvetlen felhívása az ajánlattételre) megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás teljes mértékben megszűnik az újszabályozás szerint. A nemzeti eljárásrendben két lehetősége lesz azajánlatkérőnek. Egyrészt saját eljárásrend kialakítására nyílik lehetősége árués szolgáltatás beszerzése esetén, vagy lehetősége lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértés mint kizáró ok értelmezése

Kérdés: Az új törvény illegális tartózkodókra vonatkozó kizáró okát hogyan tudom ellenőrizni, hiszen már most hatályban van?
Részlet a válaszából: […] ...új kizáró ok, amelynek elsősorban a második részeújdonság, 2011. augusztus 1-jétől hatályos, az alábbiak szerint szól.Nem vehet részt közbeszerzési eljárásban az a személy,szervezet, aki (amely) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény – 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Dokumentáció elérésének feltételhez kötése, ajánlattételi határidő lerövidítése

Kérdés: Rövidíthető-e az ajánlattételi határidő, ha az ajánlatkérő regisztrációhoz és saját engedélyéhez köti a dokumentáció elérését, azaz közvetett módon feltételeket támaszt a dokumentáció közvetlen elérése során?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. az 54. és 74. §-ában határozza meg a dokumentációeljuttatásának és a határidő-rövidítés lehetőségének feltételeit. Ennek részeaz a szabályozási elem is, amikor az ajánlatkérő elektronikusan teszihozzáférhetővé a dokumentációt.A Kbt. 54. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Ajánlati kötöttség értelmezése

Kérdés: Értelmezhetetlen a Kbt. 65. §-ának ajánlati kötöttségre vonatkozó része, amennyiben kétszakaszos eljárásról van szó. Rávilágítanának, hogyan gondolta ezt a jogalkotó?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény 124. §-ának szabálya, amelyszerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevőkrészére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdésszerinti esetben – a második legkedvezőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.
Kapcsolódó címke:

Banki igazolás hatálya ajánlati felhívás módosítása függvényében

Kérdés: Hiánypótlásban a banki nyilatkozatainkkal kapcsolatban azt kifogásolják, hogy azok nem az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított egy évre vonatkoznak. Ez valóban része a felhívásnak, ugyanakkor az ajánlati felhívást az ajánlatkérő módosította. Az egységes szerkezetbe foglalt módosított dokumentációban található ajánlati felhívás feladásának dátuma három héttel későbbre tolódott. Emiatt a bankjainktól új banki nyilatkozatot kértem ugyanazzal a tartalommal, mint előző alkalommal, kivéve hogy az ajánlati felhívás feladásának dátumát átírattam az új, egységes szerkezetbe foglalt dokumentáció és felhívás feladási dátumának megfelelően. Az ajánlatkérő ezeket a banki nyilatkozatokat kifogásolja, és olyanokat kér helyettük, amelyek az eredeti felhívás feladásától visszaszámított egy évre vonatkoznak. Elfogadja-e az ajánlatkérő, ha benyújtjuk azokat a banki nyilatkozatokat, amelyekben a korábbi időszakról nyilatkozik a bank, a hiánypótlás kibocsátását megelőzően, hiszen akkor is kértünk igazolást, amelyet végül nem használtunk fel?
Részlet a válaszából: […]  Szűken vett értelemben az eredeti felhívás időpontja számít,azaz az ajánlatkérő valóban kérhette a nyilatkozatokat a kérdés szerintihatállyal, hiszen nem jogsértő a banki nyilatkozat kérése két évet nemmeghaladó időtartamra. Esetünkben tehát lehetne vitatkozni arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Üzleti titokká minősítés terjedelme, korlátai

Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő üzleti titoknak minősíti az egész ajánlatát (cégkivonat, aláírási címpéldány kivételével), jogosan teszi-e?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a 81. § (4) bekezdése szerintértékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a (3) bekezdés hatálya alánem tartozó – részinformációk, alapadatok (így különösen az árazottköltségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.
Kapcsolódó címke:

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzésre az Országgyűlés illetékes bizottságaa Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott.Az új Rendelet szerinti eljárások részben lefedik a Kbt.-benmeghatározott eljárásokat, kivéve a könnyített eljárás fenntartását, amelynekszabályozása majdnem azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.
1
220
221
222
395