4012 talált cikk a rész kifejezésre

Kérdés: Alanyi jogon ajánlatkérő-e a 100 százalékos magánalapítvány, amely kizárólag a működéséhez kap állami normatív támogatást – figyelemmel a Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) és j) pontjaira, vagy ebben az esetben is a Kbt. 22. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni?

Kérdés: Május folyamán három különböző helyszínen kb. 300 fős, kétnapos (2 éj) konferenciát szervezünk – minisztériumi háttérintézményként. A jelentkezőknek térítésmentes a részvétel. Kérdezem, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor milyen eljárást és milyen okból? (Több szállodával van tavaly megkötött, de az idei évre is érvényes ún. együttműködési megállapodásunk, amelyben a kiírt árnál lényegesen olcsóbban kapunk szállást és ellátást. A vélemények a kérdésben megoszlanak.)

Kérdés: Honnan szerezhetünk tudomást arról, hogy a közbeszerzési eljárásban, illetve az annak alapján kötött megállapodás szerinti helyen milyen adókötelezettségek terhelnek minket? Úgy hallottuk, hogy ezt a közelmúltban szabályozták. Kérdésünk: mikor és milyen vonatkozásban?

Kérdés: Meghívásos eljárás tárgyalásos szakaszában meddig lehet maximálisan elhalasztani az eredményhirdetés időpontját? A bontástól számított 30 nap + 30 nap elhalasztás lehetséges? Mit tehet az ajánlatkérő, ha egy nagyobb beszerzésnél nem elegendő a 60 nap a tárgyalások lefolytatására, az értékelésre és az eredményhirdetésre?

Kérdés: A Kbt. alvállalkozókkal, harmadik személyekkel kapcsolatos szabályozása mindig is kedvenc témám, az ajánlattevők mindenféle kombinációkkal elő tudnak állni e körben. Ezért is kísérem élénk figyelemmel a kapcsolódó kiadványokban az összes erre vonatkozó állásfoglalást. A Közbeszerzési Levelek már többször foglalkozott a kérdéssel, de a mai válaszuk (1271. számú kérdésre adott válasz) elgondolkodtatott. Azt vettem ki belőle, hogy harmadik személy mindenki, aki nem minősül a Kbt. szerint alvállalkozónak, és a teljesítésben részt vesz, akár meglévő szerződés alapján is. Nem csak az minősül harmadik személynek, aki nem alvállalkozó, és most akarok a közbeszerzés részére szerződni vele?

Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?

Kérdés: Kérhet-e az ajánlatkérő összeférhetetlenségi nyilatkozatot az ajánlattevőktől?

Kérdés: Kik számára kell nemzeti elbánást nyújtani magyar ajánlatkérő által kiírt pályázat esetében?

Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Az eddigiekben egyes intézményeink önálló közbeszerzők voltak. Amennyiben most a Kbt. 17/B. §-a alapján az összes intézményünket bevonjuk a központosított körbe, akkor a továbbiakban hogyan vonatkozik az önkormányzatra a 40. §-ban megfogalmazott egybeszámítási szabály? Például, ha eddig egy intézmény külön-külön egyszerű közbeszerzési eljárással szerzett be élelmet, mint önálló szervezet – X iskola és Z öregek otthona (az egyszerű eljárást természetesen az értékhatár figyelembevételével alkalmazták: X iskola esetében 18 millió forint, Z öregek otthona esetében 23 millió forint). Ha a két intézményt közbeszerzésileg összevonjuk, akkor más közbeszerzési rezsimben (nyílt eljárás) kell-e lefolytatnunk az X iskolának, illetve a Z öregek otthonának az eljárásait (hiszen 18+23 = 39 millió forint), vagy továbbra is külön-külön szervezetnek tekinthetjük őket, és a következő beszerzéseiket is az egyszerű eljárási rendben tehetik-e meg? És amennyiben az önkormányzat fogja intézni az intézménye helyett annak közbeszerzési eljárásait, akkor az ajánlati, illetve ajánlattételi felhívási hirdetmények I.2.) pontját hogyan kell kitölteni? Az ajánlatkérő más ajánlattevők nevében folytatja a közbeszerzési eljárást?

Kérdés: Ha az önkormányzat ad meghatározott összeget a 100 százalékos tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaságnak, és meghatározza azt a feladatot, amelyet ebből a pénzből meg kell valósítani, akkor a kft. a feladat megvalósításához bevonhat-e cégeket, és ez közbeszerzés-köteles eljárás lesz-e?