3959 talált cikk a rész kifejezésre

Kérdés: Egy minisztériumnak mely szabályok szerint kell lebonyolítania a beszerzést, ha hulladékhasznosító szolgáltatást kíván megrendelni, amelynek ellenértékét a befolyó környezetvédelmi termékdíjból fedezné?

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Ez alatt naptári évet kell e érteni, illetve összesítve kell e elkészíteni a tájékoztatót?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kórházunk kazánházát 10 éves üzemeltetésre az önkormányzat átadja 100 százalékos tulajdonú kft.-jének. Mi – mint kórház – közbeszerzési eljárás nélkül köthetünk-e a most már monopolhelyzetben lévő kft.-vel közvetlenül cca. 500-600 M Ft értékű, 10 éves határozott időre szóló hőszolgáltatási szerződést?

Kérdés: Egy korábbi jogszabályváltozás folytán ma már lehetőség van arra, hogy a büntetőbíróság jogi személyt is felelősségre vonhasson. Ez a felelősségre vonás érinti-e az adott jogi személy közbeszerzési eljárásokban való részvételét, és ha igen, mennyiben?

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében, a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Hogyan kell érteni azt, hogy a szerződés megkötésétől számítva évenként, azaz ez hónapra, napra vetítve mit jelent? Egy naptári évben elegendő egyszer – például januárban – valamennyi ilyen szerződés vonatkozásában tájékoztatót készíteni, vagy például hónapra, napra a megkötéstől számított egy évre kell az adott időintervallumra vonatkozó tájékoztatót elkészíteni?

Kérdés: A Kbt. 181. §-ának (1) bekezdése szerint a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű összes áru- és szolgáltatásbeszerzésről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 450000 eurót, minden év április 15. napjáig, időszakos előzetes tájékoztatót köteles készíteni, az elkövetkezendő, legfeljebb 12 hónapra az ajánlatkérő. Ebből az előírásból két dolog is következhet: egyrészt lehetnek tételek, amelyeknek a specifikációja mennyisége, illetve a becsült értéke bizonytalan lehet 1 év előrelátással, másrészt pedig adódhat olyan szituáció is, hogy az adott 12 hónapos időintervallumban előre nem tervezett áru és szolgáltatás beszerzése válik szükségessé. Hogyan kezelhetőek azok a közbeszerzésköteles áru- és szolgáltatásköteles beszerzések, amelyekre nem vagy nem pontosan készült el az időszakos előzetes tájékoztató?

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. A kérdésünk az, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, amely ajánlati elemnek tekinthető; vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, amely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?

Kérdés: Az ajánlatkérő nem kívánja vizsgálni az ajánlattevő 10 százalék feletti mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóinak kizáró okok alá tartozását (jogi helyzetét). Előírja, hogy a részvételre jelentkező a Kbt. 105. §-ának (3) bekezdése szerint nyilatkozzon arról, hogy nem alkalmaz kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozókat. Kérdésünk: az ajánlatkérő milyen formának megfelelő nyilatkozatot kérhet, illetve fogadhat el?

Kérdés: Az ajánlatkérők egy része az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban (szerződéstervezetben) a fizetés teljesítését a következő módon határozza meg: "Megrendelő a jelen szerződés alapján létrejövő szállítások ellenértékét a termékek leszállítását követően, a Szállító által kiállított számla alapján, a kézhezvételtől számított 45 napon belül a Szállítónak a(z) .........Bank Rt.-nél vezetett, ......... számú számlájára történő átutalással fizeti meg." Ugyanakkor a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: "Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg." Az Áfa-tv. 13. §-ának (16) bekezdése tartalmazza a számla kellékeit, amelyekből a jelen esetre vonatkozóan érdekes a b), f) és n) francia bekezdés: "a számla kibocsátásának kelte, a teljesítés időpontja, valamint a fizetés módja és határideje." A fentiek alapján kérdéseink: Jogszerű-e a pénzügyi teljesítésnek a számla kézhezvételéhez kötése, hiszen ennek meghatározása a számla kiállításának időpontjában gyakorlatilag lehetetlen? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kiírhat-e (meghatározhat-e) 30 napnál hosszabb fizetési határidőt?

Kérdés: Ha egy adott építési kivitelezési munka ún. közbeszerzés-köteles, az építtetőnek, illetve a beruházásban részt vevő más személyeknek van-e valamilyen adatszolgáltatási (bejelentési) kötelezettségük, és ha igen, mely hatóság, szervezet felé?