3959 talált cikk a rész kifejezésre

Kérdés: Eredménytelen az eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja – a fedezet mértéke – alapján. Hirdetmény közzététele nélküli eljárást indítanának a 125. § (1) bekezdése alapján. Mi számít a felhívás és a dokumentáció feltételei lényeges változásának? Változtatható-e "a bírálati szempont összességében..." helyett legalacsonyabb ellenszolgáltatásra? Változtathatóak-e a szerződés mellékkötelezettségei kevésbé szigorúra (garanciák csökkentése)? Változtathatóak az alkalmassági feltételek (csökkenthetőek-e)? Be lehet-e vonni (felhívni) új ajánlattevőket is? Elég-e csak az "újaknak" kiadni a teljes dokumentációt, a "régieknek" csak a módosítást? Újra be kell-e kérni minden nyilatkozatot, igazolást, vagy a "régiektől" nem?

Kérdés: Az új Kbt. szerint minek minősül egy lakóház használati melegvíz-ellátása oly módon, hogy egy közös kazánról leválasztjuk az egyéni fűtésrendszert úgy, hogy saját pincegázkazánt létesítünk és kéményt építünk, de a meglévő csőhálózatot csak részben újítjuk fel? Ez építőipari szolgáltatás vagy beruházás?

Kérdés: Helyi önkormányzat szabályozási tervet (régi nevén részletes rendezési tervet) kíván készíttetni. Milyen előírásokra kell figyelemmel lennie? Például az egybeszámítás, értékhatár, szolgáltatás vagy tervpályázati eljárás előírásaira (a beszerzés becsült költsége megközelítőleg 1,7 millió forint + áfa)?

Kérdés: A korábbi Kbt. szerinti az építési beruházás, a szerződés teljesítésének ideje alatt elrendelték a fővállalkozó felszámolását. A felek ennek következtében megállapítják a vállalkozási szerződés lehetetlenülését, a vállalkozó nem tud teljesíteni tovább. A beruházás készültségi foka 80 százalékos mértékű. Ebben az esetben új közbeszerzési eljárás lefolytatására van szükség (nyílt vagy esetleg tárgyalásos), avagy esetleg az állagvédelem stb. indokolhat-e közbeszerzési eljáráson kívüli szerződéskiadást?

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?

Kérdés: A kiírók sok esetben meglehetősen igényesek a benyújtott pályázatokkal szemben, például: eredeti nyilatkozatok, igazolások; jobb/bal/ felső részben sorszámozott oldalak; eredeti szignó minden oldalon; 4-8 példány; kettős csomagolás, címzés, felirat, átfűzve... Mindezek furmányosan megfogalmazott körmondatokkal. Ugyanakkor sok esetben több százezer forintért adnak olyan kiírásokat, amelyeken még aláírások sem szerepelnek, nemhogy eredetiek vagy sorszámozottak legyenek, pedig a több oldalon megfogalmazott formai feltételeket egyszerűbb lenne így leírni: "A kiírás formájának megfelelő formában". Elfogadható-e ez a kettősség?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárások szerződésteljesítéséről folyamatosan jelennek meg a Közbeszerzési Értesítőben hirdetmények a Kbt. 307. §-ának megfelelően. A Kbt. 300. §-ának (6) bekezdésében azonban nem szerepel utalás a 307. §-ra mint egyszerű közbeszerzésre vonatkozó rendelkezés. Kell-e egyszerű közbeszerzés esetén a szerződésteljesítésről hirdetményt megjelentetni?

Kérdés: Ütemekre bontott, évekig (évtizedekig) elhúzódó rekonstrukció esetén köthető-e tervezési, illetve bonyolítási szerződés azokkal, akikkel még a Kbt. megjelenése előtt keretszerződést kötöttek a teljes építési rekonstrukcióra?

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározhat-e konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé, értékhatár nélkül?

Kérdés: Az ajánlatkérő – kérésre – köteles-e megadni az eljárás előkészítésében részt vevő személyek, intézmények, szervezetek nevét?