Előzetes vitarendezés feltételes közbeszerzés esetében

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az eredménnyel szemben előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be. Véleményünk szerint a nyertes ajánlattevő által tett ajánlat érvénytelen, mert nem felel meg a műszaki leírásban előírt követelményeknek. Az ajánlatkérő elutasította a vitarendezési kérelmünket arra hivatkozással, hogy feltételes közbeszerzést folytatott le, és a feltétel bekövetkezése miatt végül nem fog szerződést kötni. Az ajánlatkérőnek valóban nem kell válaszolnia az előzetes vitarendezési kérelmünkre amiatt, hogy nem akar szerződést kötni? Egyáltalán dönthet így az ajánlatkérő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi – általa ismert – ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja. A Kbt. 80. § (4) bekezdése szerint, amennyiben az előzetes vitarendezési kérelem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.

Műszaki paraméterek módosítása verseny újranyitása során

Kérdés: Keretmegállapodást kötöttünk az ajánlatkérővel három termék beszállítására 2025. évben határozott időre (3 év) szólóan a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerint. A keretmegállapodás tartalmazza, hogy minden esetben a legkedvezőbb ár alapján választja ki a nyertest az egyedi eljárásban az ajánlatkérő, továbbá azt is, hogy a keretmegállapodástól a szállítási határidő, a szállítási címek, valamint a megrendelhető egységcsomagok száma tekintetében lehet eltérni az egyedi szerződésben, az ajánlatkérő igénye szerint. Rajtunk kívül még három szerződő fél van a keretmegállapodásban. Eddig hat esetben került sor versenyújranyitásra, ebből két esetben nyertünk mi a legjobb áron. Most új egyedi eljárás van folyamatban, amelyben azt tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérő jelentősen megváltoztatta az egyik termék műszaki követelményeit. Erre rákérdeztünk, és az volt a válaszuk, hogy megváltoztak az igényeik. Szerintünk erre nincs lehetősége az ajánlatkérőnek.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...irányuló szerződés(ek) minden feltételét, és az egyedi szerződést a verseny újranyitásával kell megvalósítani. A Kbt. 104. §-a részletezi, hogy milyen elveket és milyen konkrét rendelkezéseket kell betartani a verseny újranyitása során, ezek közül kiemelnénk a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.

Referenciaigazolás közös ajánlattételkor

Kérdés: Ajánlatkérőként nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le építési beruházásra. Az egyik közös ajánlattevőnk két tagból áll, ahol a két tag egymás részére kiállított egy-egy referenciaigazolást csatolt a referenciakövetelmény teljesítésének igazolására. A közös ajánlattevők igazolhatják a referenciát a saját maguknak kiállított referenciaigazolással?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hanem a referenciaigazolást a szerződést kötő másik fél állítja ki az ajánlattevő (vagy kapacitást biztosító szervezet) részére. A szerződést kötő másik fél – ahogy az elnevezésében a „másik” szóból következik – az ajánlattevőtől...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.

Választható kizáró okok

Kérdés: A fakultatív kizáró okok köre mely adatbázisokból ellenőrizhető?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...esetében a Korm. rendelet 11. §-a hasonló szabályt ír elő.„Korm. r. 9. § Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 63....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.

Hiba a szakmai ajánlatban

Kérdés: Az ajánlatkérő központosított közbeszerzés során árubeszerzésre irányuló versenyújranyitással eljárást kezdeményezett az IDPR-ben. Az ajánlatkérő részéről az ajánlattételi felhívásban az alábbi előírás került rögzítésre: „24. Az ajánlathoz csatolandó: 24.2. az ajánlati ár (összesen ár) részletezését tartalmazó Ajánlattételi lapot a műszaki leírásban előírt műszaki tartalommal összhangban. Az Ajánlattételi lapot szerkeszthető formában, a jelen felhívás 20.1. és 21. pontjában előírtak szerinti .xls-fájlban is kérjük beadni. … Amennyiben az ajánlatban benyújtott Ajánlattételi lap és az .xls-dokumentum között eltérés van, az ajánlatkérő az ajánlat részeként benyújtott Ajánlattételi lapot tekinti irányadónak. Az ajánlattételi lapot az ajánlatkérő a Kbt. 3. § 37. pontja szerinti szakmai ajánlatnak tekinti.” A beérkezett ajánlatok értékelése, vizsgálata során az első helyen rangsorolt ajánlattevő az ajánlattételi lapon szerepeltetett ártáblázatát a szakmai ajánlatnak minősített dokumentumban az ajánlattételi felhívás 6. pontjában megadott „A közbeszerzés tárgya és mennyisége” adatokat további cikkszám szerint azonos tételekkel egészítette ki. A cikkszám szerinti tételek így hat esetben duplikálásra kerültek, azonban a megajánlott ajánlati ár meghatározására az ajánlatkérő által meghatározott tételek figyelembevételével került sor. A szerkeszthető formában, .xls-fájlban benyújtott dokumentumban az ajánlattevő az ajánlatát a pontos beszerzési tárgyra, duplikált tételek nélkül megtette (vagyis ez a dokumentum tartalmazza a helyes megajánlást). Ebben az esetben a szakmai ajánlatnak tekintendő pdf-fájlban a hat tétel ismétlődése tekinthető-e adminisztratív hibának, figyelemmel az ajánlati árra – amely a helyes mennyiségre vonatkozik –, így megállapítható-e az ajánlat érvényessége? Tekintettel arra, hogy nem átalánydíjas szerződés megkötéséről van szó, ebben az esetben miként lehet figyelembe venni a Kbt. 78. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltakat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az elsődleges Ajánlatétteli lapon az összesen értéket duplikált értékek nélkül, „helyes mennyiségre” adta meg, csak a belső részletezőrészben többletsorok szerepelnek.A kérdésben felvázolt esetben arra nincs utalás, hogy a közbeszerzési dokumentumok,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Kapacitást biztosító szervezet megjelölése értékelési szempontra

Kérdés: Egy közbeszerzési eljáráson szeretnénk indulni, ahol az ajánlatkérő szakembert jelölt meg értékelési szempontként. Nekünk sajnos nincs saját szakemberünk, ezért külső egyéni vállalkozóval oldanánk meg. A szakember-értékelési szempontra is megnevezhetünk kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ajánlatkérő az értékelési szempontrendszer keretében jogosult a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettségével, képzettségével és tapasztalatával kapcsolatos értékelési szempontot előírni abban az esetben, ha a közbeszerzés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.

Építési beruházás egybeszámítása

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új split klímák telepítését és meglévő (elavult) split klímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő split kímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új split klímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tekinteni, mert a klímák számviteli szempontból nem kerülnek ráaktiválásra az épületre, mivel ezen eszközök nem az ingatlan részei, azok az épülettől elválaszthatók. Induljunk tehát ki abból, hogy megvalósítható-e az a helyzet, amikor a régi klímát le...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.

Árlejtés elmaradása

Kérdés: A Kbt. 108. § (8a) bekezdése a következőt tartalmazza: „Ha nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, és az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet úgy, hogy nem tart elektronikus árlejtést, hanem a benyújtott ajánlat bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt.” Van arra lehetősége az ajánlatkérőnek, hogy amennyiben több ajánlat benyújtásra került, de a bírálatot követően csak egy érvényes ajánlat marad, akkor a Kbt. 108. § (8a) bekezdésére hivatkozással eltekintsen az árlejtés lefolytatásától?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...árlejtést, amennyiben egyetlen érvényes ajánlat került benyújtásra.”Sajnálatos módon nem segít az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet sem, mivel gyakorlatilag megismétli a Kbt. rendelkezését az alábbi 26...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Árlejtés és fordított bírálat

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (5) bekezdését, van annak jogszabályi vagy a joggyakorlatban fellelhető akadálya, hogy elektronikus árlejtést is alkalmazzon? Ha ebben az esetben is alkalmazható az elektronikus árlejtés, jól gondolom, hogy azt az ajánlatok értékelését követően, de még a bírálat előtt kell lefolytatni a Kbt. 81. § (5) bekezdésének alkalmazása esetén?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megtörtént.Tehát álláspontunk szerint megoldható az árlejtés lefolytatása, de csak akkor, amikor már a bírálati cselekmények azon részét elvégezte az ajánlatkérő, amely nem a 69. § (4)–(9) bekezdések körébe tartozik. Ebben a vonatkozásban értelmét veszti a 81...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Referenciakövetelmények enyhítése

Kérdés: Vizsgálhatja az ÁSZ valamely közvetett állami tulajdonban álló szervezet tekintetében, hogy közbeszerzési ajánlatkérőnek minősül-e? Van-e jogorvoslati jogosultsága ebben a kérdésben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ellenőrizze. Az 5. § (4) bekezdése szerinti jogkörében eljárva az ÁSZ ellenőrizheti az állami vagy önkormányzati tulajdonban (résztulajdonban) lévő, továbbá valamennyi köztulajdonban álló gazdálkodó szervezet vagyongazdálkodását, így a közvetett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.
1
…
6
7
8
…
403