195 talált cikk a részszempont kifejezésre

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?

Kérdés: Egy ajánlattevőnk az ajánlatában erőforrást nyújtó szervezetként jelölt meg egy céget. Ráadásul egy példányban nyújtotta be az ajánlatát. A hiánypótlásban kértük, hogy egy másolati példányt is csatoljon, meg a hiányokat. Ajánlattevő a másolati példányban helyezte el a hiánypótlásban rögzítetteket, tehát az eredetileg beadott ajánlat nem egyezik a másolati példánnyal, azaz módosított rajta. A legjelentősebb módosítás, hogy a másolati példányban és a hiánypótlás során csatolt iratok között is már alvállalkozóként jelöli meg azt a szervezetet, amit az eredeti ajánlatban erőforrást nyújtó szervezetként jelölt meg. Ilyenkor mi a teendő?

Kérdés: A hiánypótlással összefüggésben a szakmai ajánlat összefügg-e a bírálati részszemponttal? Konkrétan, ha fizetési határidő a bírálati részszempont, akkor a fizetési ütemterv hiánypótolható-e, ha a teljesítési határidő bírálati részszempont, akkor a teljesítési ütemterv hiánypótolható-e a Kbt. 83. § (2) bekezdésének b) pontja alapján?

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban a második fordulóban adták oda az első forduló tárgyalási jegyzőkönyvét. A második forduló az első után 6 nappal volt a hétvége miatt. Megfelel-e ez az eljárás a közbeszerzési törvénynek?

Kérdés: Ajánlatunkban benyújtott referenciák vonatkozásában tartalmilag nem megfelelő referenciát nyújtottunk be, míg egy másik ajánlattevő semmilyen referenciát nem nyújtott be. Őt hiánypótoltatták, mi nem kaptuk meg ezt a lehetőséget, ajánlatunk így érvénytelen. Megfelelően járt-e el ajánlatkérő?

Kérdés: Mit kell ismertetni az ajánlatok bontásakor?

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelkezni arról a kiírásban/dokumentációban, miszerint fenntartja jogát arra, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítsa? Ez nem mond ellent a Kbt.-nek, mely tételesen rendelkezik arról, hogy mikor érvénytelen az ajánlat? Eltérhet ettől ajánlatkérő az előző megfogalmazás alapján?

Kérdés: A kötbér mértékére miért kell indokolás? Ez is beletartozik az irreális kötelezettségvállalás körébe? (A kiírásban nem volt kötelező kötbérmérték.)

Kérdés: A gyakorlatban mely esetekben fordulhat elő, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat a Kbt. 90. §-ának (2) bekezdésével nem állapítható meg? Lehetőség szerint kérjük a válasz példákkal történő megvilágítását.

Kérdés: Az 5/2009. IRM ("hirdetményminta") rendelet 7. mellékletének ("Összegezés az ajánlatok elbírálásáról") 6. b) pontjában megadott értékelőtáblázat formájától – annak információtartalmát megtartva – el lehet-e térni? Többletinformációt tartalmazó oszlop (például ajánlati érték) beszúrható-e? Adott esetben, sok ajánlattevő és kevés bírálati részszempont esetén a könnyebb elhelyezhetőség érdekében a sorok-oszlopok tükrözhetők-e (sorokba kerülnének az ajánlattevők, az oszlopokba a részszempontok)? Abszolút kötött a forma, amitől eltérni nem lehet, vagy pedig az előírt adattartalmat más, logikus elrendezésben is meg lehet-e jeleníteni?