194 talált cikk a részszempont kifejezésre

Kérdés: Egy ajánlattevőnk az ajánlatában erőforrást nyújtó szervezetként jelölt meg egy céget. Ráadásul egy példányban nyújtotta be az ajánlatát. A hiánypótlásban kértük, hogy egy másolati példányt is csatoljon, meg a hiányokat. Ajánlattevő a másolati példányban helyezte el a hiánypótlásban rögzítetteket, tehát az eredetileg beadott ajánlat nem egyezik a másolati példánnyal, azaz módosított rajta. A legjelentősebb módosítás, hogy a másolati példányban és a hiánypótlás során csatolt iratok között is már alvállalkozóként jelöli meg azt a szervezetet, amit az eredeti ajánlatban erőforrást nyújtó szervezetként jelölt meg. Ilyenkor mi a teendő?

Kérdés: A hiánypótlással összefüggésben a szakmai ajánlat összefügg-e a bírálati részszemponttal? Konkrétan, ha fizetési határidő a bírálati részszempont, akkor a fizetési ütemterv hiánypótolható-e, ha a teljesítési határidő bírálati részszempont, akkor a teljesítési ütemterv hiánypótolható-e a Kbt. 83. § (2) bekezdésének b) pontja alapján?

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban a második fordulóban adták oda az első forduló tárgyalási jegyzőkönyvét. A második forduló az első után 6 nappal volt a hétvége miatt. Megfelel-e ez az eljárás a közbeszerzési törvénynek?

Kérdés: Ajánlatunkban benyújtott referenciák vonatkozásában tartalmilag nem megfelelő referenciát nyújtottunk be, míg egy másik ajánlattevő semmilyen referenciát nem nyújtott be. Őt hiánypótoltatták, mi nem kaptuk meg ezt a lehetőséget, ajánlatunk így érvénytelen. Megfelelően járt-e el ajánlatkérő?

Kérdés: Mit kell ismertetni az ajánlatok bontásakor?

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelkezni arról a kiírásban/dokumentációban, miszerint fenntartja jogát arra, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítsa? Ez nem mond ellent a Kbt.-nek, mely tételesen rendelkezik arról, hogy mikor érvénytelen az ajánlat? Eltérhet ettől ajánlatkérő az előző megfogalmazás alapján?

Kérdés: A kötbér mértékére miért kell indokolás? Ez is beletartozik az irreális kötelezettségvállalás körébe? (A kiírásban nem volt kötelező kötbérmérték.)

Kérdés: A gyakorlatban mely esetekben fordulhat elő, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat a Kbt. 90. §-ának (2) bekezdésével nem állapítható meg? Lehetőség szerint kérjük a válasz példákkal történő megvilágítását.

Kérdés: Az 5/2009. IRM ("hirdetményminta") rendelet 7. mellékletének ("Összegezés az ajánlatok elbírálásáról") 6. b) pontjában megadott értékelőtáblázat formájától – annak információtartalmát megtartva – el lehet-e térni? Többletinformációt tartalmazó oszlop (például ajánlati érték) beszúrható-e? Adott esetben, sok ajánlattevő és kevés bírálati részszempont esetén a könnyebb elhelyezhetőség érdekében a sorok-oszlopok tükrözhetők-e (sorokba kerülnének az ajánlattevők, az oszlopokba a részszempontok)? Abszolút kötött a forma, amitől eltérni nem lehet, vagy pedig az előírt adattartalmat más, logikus elrendezésben is meg lehet-e jeleníteni?

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?