1510 talált cikk a részvétel kifejezésre

Kérdés: Meddig vonhatunk be új alvállalkozót az eljárásba?

Kérdés: Az ajánlattevő üzleti titoknak nyilváníthatja-e jogszerűen a teljes ajánlatát?

Kérdés: A kiírást elolvasva, majd a dokumentációt átvéve úgy láttuk, hogy a beszerzés tárgya alapján indokolt lenne a helyszíni bejárás, de az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy erre nem kerül sor. Kérhetjük-e ezt és milyen formában? Vagy támadjuk meg valamilyen jogcímen a kiírást? (Szerintünk bejárás nélkül nem lehet megalapozott ajánlatot tenni.)

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazva megköthető-e a szerződés a nyertes ajánlattevővel, ha a nyertes ár 150 M Ft felett van?

Kérdés: Amennyiben egy ajánlatunkhoz becsatolunk egy referenciaigazolást, de az nem bizonyul megfelelőnek alkalmasságunk igazolására, az ajánlatkérő hiánypótlási felhívására nyújthatunk-e be egy másikat?

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?

Kérdés: Mit tehetünk, ha a szerződés teljesítése során az alvállalkozói teljesítés (részvétel) 30 százalékra emelkedik? (Bejelentett, 10 százalék feletti alvállalkozóról van szó.)

Kérdés: Egyik közbeszerzési pályázatunkat a következő indokkal utasították el: az ajánlatkérő a részvételi felhívásban egyebek mellett előírta egy fő hegesztő szakmérnökkel való rendelkezést. Az ajánlatkérő szerint az általunk megjelölt szakember nem a Kbt.-ben írtaknak megfelelően került bevonásra. A részvételi felhívásban foglaltak szerint a megjelölt szakembernek a teljesítésben részt kell vennie. Részvételi jelentkezésünkben megjelölt szakember a teljesítésben megbízási jogviszonyban kíván részt venni. Ezt követően az ajánlatkérő a Kbt. 4. §-ának 2. pontját idézte (alvállalkozó meghatározása). Kifogásolta, hogy a részvételre jelentkezésben becsatolt nyilatkozatok szerint a szakembert nem jelölték meg alvállalkozóként. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az előzőekre vonatkozóan hiánypótlási felhívást küldött, melynek teljesítése során a megjelölt szakember nem került alvállalkozóként megjelölésre, és a hiánypótlásban erre vonatkozóan kért iratokat sem csatoltuk. A megbízási szerződéssel rendelkező szakemberrel napi kapcsolatban vagyunk. Munkáját – zömmel műszaki adminisztrációs munkáról van szó – akár számítógépes kapcsolaton keresztül is el tudja látni. Magánszemély, így nem lehet alvállalkozó, aki minden, az alkalmasságáról szóló iratot bemutatott a pályáztatónak, de csak mint megbízási szerződéssel rendelkező. A pályáztató a hiánypótlás keretében olyan dolgokat kért, amit nem lehet teljesíteni (aláírási címpéldányt, a szakember alvállalkozóként való megjelölését, majd nyilatkozatot más szervezetek kapacitására történő támaszkodásról). Helyesen járt el a pályáztató?

Kérdés: Ha nem a dokumentációnak megfelelő feliratozással érkezett az ajánlat, az ajánlattételi határidő előtt felbonthatjuk? Kell-e értesítenünk az ajánlattevőt, ha még lenne ideje a javításra?

Kérdés: Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?