Eljárás szakértő jogviszonyának változása esetén

Kérdés: Amennyiben kapacitást nyújtó szervezetet veszünk igénybe egy ajánlattétel során szakértői alkalmasság igazolására, az adott szakértőnek munkaviszonyban kell-e állnia a kapacitást nyújtó szervezettel, vagy lehet közöttük megbízási jogviszony? Mi a teendő abban az esetben, ha már egy elnyert ajánlatról van szó, amiben ez a szakértő az ajánlatadáskor a kapacitást nyújtó szervezet munkavállalója volt, viszont a teljesítés során ez a munkavállaló egyéni vállalkozói formában folytatja a működését? Továbbra is a kapacitást nyújtó szervezettel (aki megbízási szerződéssel foglalkoztatja tovább a szakértőt) kell szerződésben állnia a megrendelőnek, vagy az egyéni vállalkozóval – akit be kell jelenteni, és a kizáró okok hatálya alá tartozásáról nyilatkozni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerint a szervezet vagy személy kapacitásának igénybevétele során közvetlenül kell, hogy az adott szervezet vagy személy kapacitására támaszkodjon. Válasszuk szét a kérdést, és egyelőre az ajánlattal kapcsolatos követelményeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Szakértő cseréje, jogviszonyok változása mellett

Kérdés: Egy már megkötött keretmegállapodásban fel van tüntetve azon szakértők listája, akikkel az ajánlattevő megfelelt az ajánlati követelményeknek, és akiknek a teljesítésben részt kell venniük. Ezek a szakértők az ajánlattevő munkavállalói. Van-e arra lehetőség, hogy a teljesítés során a listán szereplő szakértőt lecserélje, de nem munkavállalóra, hanem egy alvállalkozóra, aki így egyben kapacitást nyújtó alvállalkozó is lesz? Van-e arra lehetőség, hogy ha a felsorolt szakértők közül az egyik átszerződik egy, az ajánlatban nevesített alvállalkozóhoz? Így a szakértő ugyanaz maradna, viszont az alvállalkozó ezáltal kapacitást nyújtó szervezetté válna?
Részlet a válaszából: […] A kapacitást nyújtó szervezeti státusznak elsősorban az eljárás során van jelentősége, a teljesítés során pedig abban az esetben, ha a korábbi kapacitást nyújtó szervezet helyett más kerül bevonásra a szerződés teljesítésébe. Ez szakember biztosítása esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Megbízási jogviszonyban alkalmazott szakértő részvétele közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az a szakértő, akit megbízási jogviszonyban alkalmazunk vagy fogunk alkalmazni nyertes eljárás esetén (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, azaz nem egyéni vállalkozó), alvállalkozónak minősül-e a közbeszerzési eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása során induljunk ki az alvállalkozó definíciójából. Az alábbiak szerint az ajánlattevő által bevont, a teljesítésben közvetlenül részt vevő gazdasági szereplőről van szó.A Kbt. 3. §-ának 10. pontja alapján, függetlenül attól, hogy jogi személyről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Eljárásrend szakember cseréje esetén

Kérdés: A teljesítésben részt vevő szakemberek cseréjével, valamint új szakértők bevonásával kapcsolatosan kérem a segítségüket: Jól értelmezzük, hogy ha a teljesítés során új szakértő kerül bejelentésre (például, mert az több projekt párhuzamos futása miatt szükséges), akkor elegendő az adott szakembert a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni? Amennyiben az új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni, vagy ebben az esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti? Abban az esetben, ha új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, nemcsak alkalmasságot, hanem értékelési szempontot is igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek, valamint az értékelési szempont szerinti adott esetben végzettségnek/képzettségnek, projekttapasztalatnak megfeleltetni, vagy ez esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti, valamint rendelkeznie kell az értékelési szempont szerinti végzettséggel/képzettséggel, vagy adott esetben projekttapasztalattal?
Részlet a válaszából: […] Bontsuk kétféle esetre az új alvállalkozó bevonását:Az első eset, amikor az új alvállalkozó nem kapacitást biztosító szervezet helyett kerül bevonásra a teljesítés során:Alvállalkozó bevonása során, amennyiben nem jelölte meg az ajánlatkérő sem az ajánlatban, sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Szakértő szakmai tapasztalatára vonatkozó időszak meghatározása

Kérdés: Amennyiben az ajánlat során adott szakértő(k) többlettapasztalata értékelési szempontként kerül meghatározásra, és az ajánlatkérő e tapasztalatra vonatkozóan maximumot is meghatároz (például legfeljebb 36 hó többlettapasztalatot értékel), viszont a bemutatni kívánt szakértőnek ettől akár lényegesen több (például 200 hó) tapasztalata van, elegendő csak a 36 hónapot feltüntetni a felolvasólapon, vagy szükséges, esetleg opcionális a tényleges tapasztalat feltüntetése? Ha elegendő a 36 hónapot feltüntetni, az önéletrajzban elég-e csak e tapasztalatokat bemutatni/kiemelni, netán opcionális, vagy szükséges a teljes önéletrajz benyújtása? Van-e a tényleges vagy az értékelésre kerülő maximum hónapszám feltüntetésének jelentősége abban az esetben, ha a teljesítés során az ajánlattevő valamilyen oknál fogva cserélni kívánja az adott szakértőt, vagy újat kíván bemutatni, és ugyan az újonnan bemutatni kívánt szakértőnek megvan a 36 hó tapasztalata, de a 200 hó nincs?
Részlet a válaszából: […] A tapasztalatra vonatkozó időszaknak az alkalmasságot igazoló szakember önéletrajzában teljeskörűen meg kell jelennie. A felolvasólapot az ajánlatkérő igénye szerint szükséges kitölteni. Amennyiben igen-nem választ szükséges adni a rendelkezésre álló tapasztalat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Jogosultságok kiosztásának rendje

Kérdés: Milyen jogosultságot adjunk elektronikus eljárásban akkor, ha négyen dolgozunk együtt a közbeszerzésekben, és emellett több külsős tanácsadót is foglalkoztatunk?
Részlet a válaszából: […] ...irányítóinak, elképzelhető, hogy mindezt superuser-jogosultsággal tehetik meg a legkönnyebben, gazdasági szereplőtől függően.Külső szakértők számára elsősorban nem ajánlatszerkesztési, hanem betekintő jogosultságot, vagy üzleti titok nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Előzetes piaci konzultáció szabályszerűsége

Kérdés: Milyen előzetes piaci konzultáció az, amit az ajánlatkérő konzultációnak hív, jegyzőkönyv nem készül, és mindegyik versenytársunk jelen van?
Részlet a válaszából: […] ...előkészítése.A Kbt. 28. §-ának (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel előzetes piaci konzultációkat folytathat a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.
Kapcsolódó címke:

Dokumentum üzleti titokká nyilváníthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció során egy olyan dokumentumot kaptunk, melyet az ajánlatkérő üzleti titoknak tekint. Ezt megteheti? (Ebben az esetben együtt tárgyalt az ajánlatkérő a piaci szereplőkkel.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek.A Kbt. 28. §-ának (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel előzetes piaci konzultációkat folytathat a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:  

Előzetes piaci konzultáción elhangzottak elfogadása

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció során köteles-e elfogadni a gazdasági szereplő a konzultáción elhangzottakat? Megteheti-e, hogy nem írja alá a jegyzőkönyvet, vagy ellenvéleményt csatol?
Részlet a válaszából: […] ...során.A Kbt. idevonatkozó, 28. §-ának (4) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel előzetes piaci konzultációkat folytathat a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
Kapcsolódó címke:

ESPD (EEKD) információtartalma

Kérdés: A 321/2015. Korm. rendelet alapján, ha az ajánlatkérő már az ESPD-ben kéri az alkalmassági követelményeknek való megfelelés részletes igazolását, a kormányrendelet 2. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek a megkövetelt alkalmassági követelményeket pontosan fel kell tüntetni a formanyomtatványban. Ez most a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a formanyomtatványba beillesztjük – például műszaki alkalmassági követelmény esetében – az AF. III.1. 3. pontja szerinti – minimumkövetelményt, az ajánlattevőnek pedig az alkalmassági követelménynek megfelelően részletesen nyilatkoznia kell a formanyomtatványban. Tehát nem csak az ESPD-minta szerinti "leírás, összegek, dátumok, megrendelők" adattartalom szerint, hanem például arról is, hogy a referenciák szerződésszerűen kerültek teljesítésre. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ezen 321/2015. Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése szerinti követelménynek hogyan tud megfelelni az ajánlatkérő akkor, ha az ESPD mintáját az erre szolgáló elektronikus webfelületen készíti el, és ezen a webfelületen is kéri azt benyújtani? Ezen a felületen ugyanis nincs lehetőség arra, hogy akár az ajánlatkérő akár az ajánlattevő plusz adattartalmat/kiegészítést írjon be a formanyomtatványba (és így az alkalmassági követelményeket sem tudja pontosan feltüntetni).
Részlet a válaszából: […] ...múlik, azonban a túlzott és aránytalanul sok információ igénylése (például a referencia tartalmának részletes leírása, vagy a szakértő önéletrajzának beillesztése az EEKD-ba) nem túlzás. Érdemes tehát az ajánlatkérőknek önmérsékletet gyakorolniuk, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címke:
1
4
5
6
11