ESPD (EEKD) információtartalma

Kérdés: A 321/2015. Korm. rendelet alapján, ha az ajánlatkérő már az ESPD-ben kéri az alkalmassági követelményeknek való megfelelés részletes igazolását, a kormányrendelet 2. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek a megkövetelt alkalmassági követelményeket pontosan fel kell tüntetni a formanyomtatványban. Ez most a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a formanyomtatványba beillesztjük – például műszaki alkalmassági követelmény esetében – az AF. III.1. 3. pontja szerinti – minimumkövetelményt, az ajánlattevőnek pedig az alkalmassági követelménynek megfelelően részletesen nyilatkoznia kell a formanyomtatványban. Tehát nem csak az ESPD-minta szerinti "leírás, összegek, dátumok, megrendelők" adattartalom szerint, hanem például arról is, hogy a referenciák szerződésszerűen kerültek teljesítésre. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ezen 321/2015. Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése szerinti követelménynek hogyan tud megfelelni az ajánlatkérő akkor, ha az ESPD mintáját az erre szolgáló elektronikus webfelületen készíti el, és ezen a webfelületen is kéri azt benyújtani? Ezen a felületen ugyanis nincs lehetőség arra, hogy akár az ajánlatkérő akár az ajánlattevő plusz adattartalmat/kiegészítést írjon be a formanyomtatványba (és így az alkalmassági követelményeket sem tudja pontosan feltüntetni).
Részlet a válaszából: […] ...múlik, azonban a túlzott és aránytalanul sok információ igénylése (például a referencia tartalmának részletes leírása, vagy a szakértő önéletrajzának beillesztése az EEKD-ba) nem túlzás. Érdemes tehát az ajánlatkérőknek önmérsékletet gyakorolniuk, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Ellenőrzést végző szerv jogszabálysértése

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ellenőrzést végző szerv sért Kbt.-t? Ajánlatkérőként a központi ellenőrzés alá tartozunk. Nem először követelik olyan tételek javítását, melyek nem szerepelnek az eljárási dokumentumokban, tehát eleve vitaalapot képez. Most az ellenőrző ügyvédi iroda kiküldte egy másik ajánlatkérőnek az anyagot, vélhetően összekeverték. Mi ilyenkor a teendő? Ez nem meríti ki az összeférhetetlenségi szabályt a Kbt. szerint, vagy nem sérti a verseny tisztaságát?
Részlet a válaszából: […] ...(6) bekezdésében nem utal. Elvi értelemben tehát az ellenőrző szervezet, mely az eljárásban bevonásra kerül, csak független külső szakértőt vonhat be, melynek összeférhetetlenségét az ellenőrző szervezetnek biztosítania kell. Mindezt az ellenőrző szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Megállapodás szakértő közreműködéséről

Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja az alábbi rendelkezést tartalmazza:Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Indikatív ajánlat meghatározása

Kérdés: Mit jelent pontosan az indikatív ajánlat? Csak akkor kérhető ilyen ajánlat, ha támogatott projekt keretében kéri az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...indikatív ajánlatok bekérése,– a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás,– igazságügyi szakértő igénybevétele,– szakmai kamarák által ajánlott díjszabások,– szakmai kamarák által előállított és karbantartott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Előzetes piaci konzultáció megtartásának módja

Kérdés: Az előzetes piaci konzultációt megtarthatjuk-e úgy, hogy meghirdetjük a honlapunkon a tájékoztatót, meghívjuk azokat, akik általában jelentkezni szoktak az eljárásainkra, és válaszolunk a kérdéseikre? (Úgy látjuk, ez is sokat segíthet az eljárás előkészítésében.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 28. §-ának (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel előzetes piaci konzultációkat folytathat a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Verseny-újranyitásos eljárások becsült értékének meghatározása

Kérdés: A központi közbeszerzésen belül a verseny-újranyitásos eljárásoknál a becsült költség meghatározása a KEF-portálon található legmagasabb árakból számolható?
Részlet a válaszából: […] ...indikatív ajánlatok bekérése,– a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás,– igazságügyi szakértő igénybevétele,– szakmai kamarák által ajánlott díjszabások,– szakmai kamarák által előállított és karbantartott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Közbeszerzési szakértelem igazolása

Kérdés: A Kbt. 27. §-ának (3) bekezdése szerinti közbeszerzési szakértelem milyen végzettséggel igazolható? Jogász végzettség megfelelőnek minősül-e a jogszabályhely értelmezésében?
Részlet a válaszából: […] ...a végzettség dönt a megítélésben. Mivel közgazdász, mérnök, informatikus, tanár stb. végzettségű szakember is lehet közbeszerzési szakértő, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó is a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Nyilatkozat aláírásra jogosultról

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy nyilatkozzunk arról, hogy az ajánlatában csatolt összes aláírt dokumentumot, igazolást az adott dokumentum, igazolás aláírására jogosult személy írta alá. Példálózó felsorolásában szerepeltette egyebek mellett a referenciaigazolást is. Hogyan tudok én arról felelősséggel nyilatkozni, hogy egy harmadik személy nevében az aláírásra jogosult írt-e alá, avagy sem? Főleg ha például mint meghatalmazott ír alá? És ha nyilatkozom, de az önhibámon kívül nem valós, akkor az hamis nyilatkozatnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...hogy meg tudjon arról győződni, kinek van aláírási jogosultsága. Ha például egy tanúsítvány kiállítása során az arra jogosult szakértő aláírja a tanúsítványt, annak ellenőrzéséhez nem elegendő sem a cégkivonat, sem a tanúsító cég saját üzletszabályzata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Alkalmasság igazolásában részt nem vevő alvállalkozók cseréje

Kérdés: A Kbt. 128. §-a csak az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozók és szakemberek lecserélését szabályozza. Ezek szerint azok az alvállalkozók és szakemberek, akik/amelyek nem vettek részt az alkalmasság igazolásában, de az ajánlatban az ajánlattevő megjelölte, nem kötelesek részt venni a teljesítésben, illetve szabadon lecserélhetők?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésébe, aki/amely annak a feladatnak a teljesítésére képes.Összességében tehát: az ajánlatban megjelölt alvállalkozó vagy szakértő cseréje nem az ajánlattevő döntésén múlik, annak során a fenti rendelkezések szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Közbeszerzési tanácsadó alkalmazása

Kérdés: Szükséges-e hivatalos közbeszerzési tanács­adó alkalmazása közbeszerzésekben? Van erre vonatkozóan valamilyen előírás? (A Kbt.-ben a hivatalos közbeszerzési tanácsadóra vonatkozó rész már nem szerepel.) Jól értelmezem, hogy ezt a feladatot bárki elvégezheti? Elég, ha a megbízott cégnél van közbeszerzési ismeretekkel rendelkező szakember, és a bírálóbizottsági szakembert és jogi szakértőt az önkormányzat adja?
Részlet a válaszából: […] Valóban, jelenleg már nincs előírás a közbeszerzési tanácsadó alkalmazására vonatkozóan közösségi közbeszerzési eljárásokban, azaz nem feltétlenül szükséges, hogy hivatalos közbeszerzési tanácsadó kerüljön bevonásra. Lényeges szempont azonban, hogy a hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
1
4
5
6
10