40 talált állásfoglalás a számítási hiba javítása kifejezésre

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban vettünk részt, ahol az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő szakemberek számát pontozta, de alkalmassági körben nem kérte a szakembereket. 3 szakembert ajánlottunk meg. Sajnos ajánlatunk bírálata során az ajánlatkérő nem találta megfelelőnek az egyik szakembert, és ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Miért nem lehet 2 főt figyelembe venni az értékelés során?

Kérdés: Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírta, hogy az ajánlattevőknek az ártábla egyik tételét 400 Ft/EUR árfolyamon átváltva forintban kell megadnia, azonban az ajánlattevő – módosítva az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott ártáblát – 365 Ft/EUR árfolyammal számolva adta meg. Az ajánlatkérő felvilágosításkérést küldött, amelyre az ajánlattevő úgy javította az ártáblát, hogy az értékelés alá eső mindösszesen ajánlati ár módosítása nélkül elvégezte helyesen az átváltást, azaz 400 Ft/EUR árfolyamnak megfelelően tüntette fel az érintett (átváltandó) tételt, és ezzel arányosan a többi tétel összegét csökkentette, de a végösszeg ugyanaz maradt. Érvényes lehet így az ajánlattevő ajánlata?

Kérdés: A számítási hiba javítása során az ajánlatkérő leírta a végeredményt, amire javítanunk kell, de ez a végeredmény semmilyen módon nem jön ki számításaink során. Mi magunk is elszámoltuk, de úgy tűnik, az ajánlatkérő is. Ilyenkor mi a teendő? Írjuk a hibás számot, aminek semmi értelme?

Kérdés: Miért okoz gondot, ha kismértékű elírás történik egy ajánlat felolvasólapján, ugyanakkor a következő ajánlattevő ajánlata lényegesen magasabb? (Átnéztem több felolvasólappal kapcsolatos DB ügyet, de nem láttam olyat, ami ebben segítene.)

Kérdés: Az ajánlatkérő kiküldött minden ajánlattevőnek egy számítási hiba javítására vonatkozó felhívást úgy, hogy vélhetően az árazatlan költségvetésből kimaradtak sorok, és ezeket kívánta beleérteni saját számításaival alátámasztva. Hibázunk-e, ha benyújtjuk? Nem lehetnek-e ennek hátrányos következményei? Milyen formában tegyük meg a javítást? Maradjon számítási hiba, vagy inkább hiánypótlás legyen az EKR-ben eljárási cselekményként kiválasztva?

Kérdés: Az EKR-rendszerben a felolvasólapon az ajánlati árat két tételben kértem (A gép és B gép), de az összesített árat értékelem. Hogyan kezeli ezt az EKR? Tudok benne javítani?

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?

Kérdés: A számítási hiba javítása az ajánlatkérő feladata az új szabályok alapján. Mi annak a következménye, ha ez a javítás nem sikerül, vagy nem úgy sikerül, ahogyan azt az ajánlatkérő elvárta volna? Mi a helyzet, ha az ajánlatkérő igénye nem megfelelő, mert az ajánlatkérő is rosszul számol? Egyéb kommunikációban jelezze ezt az EKR-ben?

Kérdés: Milyen sorrendben és kinek kell végül a számítási hibát javítania? A Kbt. és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egymásnak ellentmond. Értelmezésem szerint az ajánlattevőnek kellene javítania a számítási hibát, hiszen az EKR-ben az ajánlatkérő nem javíthat az ajánlatban. Jól gondolom?

Kérdés: Az EKR-ben a számítási hibát ténylegesen ki javítja ki? Egyrészt az ajánlatkérő, mint régen, de valójában az ajánlattevő? Ezt hogyan kell kezelni, értelmezni a gyakorlatban?