Számítási hiba javítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben a számítási hibát ténylegesen ki javítja ki? Egyrészt az ajánlatkérő, mint régen, de valójában az ajánlattevő? Ezt hogyan kell kezelni, értelmezni a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer működése során a bontási jegyzőkönyvet a felolvasólap adataiból generálja. A felolvasólapot csak az ajánlattevő tudja kitölteni, így a számítási hibát ennek megfelelően is csak az ajánlattevő tudja javítani. Mivel az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Számítási hiba kezelése az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Számítási hiba tekintetében a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése és az EKR rendelet 20. §-ának (5) bekezdése között egy igen markáns különbség van, aminek az alkalmazása fejtörést okoz. Törvénnyel nem lehet ellentétes kormányrendelet, tehát a törvény szövege kellene legyen az irányadó, azaz a számítási hiba javítását az ajánlatkérő végzi el, ugyanakkor az EKR rendelet szerint az ajánlattevő javítja, ráadásul érvénytelenséget is kapcsol hozzá. Mi a hivatalos álláspont, az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia számítási hiba esetében?
Részlet a válaszából: […] A válasz a két jogszabály viszonyában keresendő. A két előírás valóban nincs egymással összhangban, hiszen a Kbt. az ajánlatkérő feladatává teszi a számítási hiba javítását, melyről utólag tájékoztatnia szükséges az összes ajánlattevőt. Az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Számítási hiba javítása

Kérdés: A 424/2017. Korm. rendeletben a számítási hiba javítása egészen másként került be a jogszabályba. Ebben az esetben mit kell alkalmazni akkor, ha a Kbt. másként rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzettek szerint valóban van különbség a számítási hiba javításának törvényben és kormányrendeletben foglalt szabályai között.A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé az ajánlatkérő számára a számítási hiba javítását, melyről köteles utólag az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Felolvasólap hiányosságának pótolhatósága

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatába becsatolta a felolvasólapot, továbbá a tételes árajánlatát, de a két dokumentum ellentmondásos: a felolvasólapon az ajánlattevő nettó ajánlati összárként 23 M Ft összeget adott meg, viszont a tételes árajánlatban 28 M Ft szerepel. A felolvasólapon vélhetően elírás következtében szerepel más összeg, a tételes árajánlatban számítási hiba nincs. Az eltérés miatt felvilágosításkérésre került sor. A felolvasólap és a tételes árajánlat közötti ellentmondás egy helyesen kitöltött felolvasólappal orvosolható lenne. A kérdésünk az, hogy a felolvasólap e hiányosságának pótlása – tehát a felolvasólapon helytelenül megadott teljes összeg helyes, vagyis a tételes árajánlatban szereplő összegre történő kijavítása – beleütközik-e a hatályos Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. §-ának (8) bekezdésének szabálya alapján a kérdést feltevő elsősorban hiánypótlásban látja a megoldást. Ennek azonban elsősorban a 71. § (8) bekezdés a) pontja a korlátja, mert valójában nem tudjuk, hogy végső ár 28 M Ft vagy 23 M Ft. Ha a felolvasólapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Felolvasólap hiánypótoltatásának terjedelme

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az ajánlattevő egyértelművé tette, hogy a felolvasólapon a bruttó érték szerepel, tehát nem lehet félreértés, hogy esetleg mégis az átalányáras szerződés nettó értékét tüntette fel. Feltételezzük továbbá, hogy az ajánlatkérő a bruttó értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Kérdésfeltevés lehetősége az ajánlatok bontását követően

Kérdés: A bontástól az írásbeli összegzés megküldéséig milyen információt kérhetek az ajánlatkérőtől mint ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás vonatkozásában kizárólag bizonyos eljárási cselekményekkel kapcsolatban van értelme a kérdésfeltevésnek, hiszen a versenytársak ajánlatával kapcsolatban információhoz jutásra csak az összegezés eljuttatását követően van lehetőség. Az értékelés folyamatának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Hibajavítás határai

Kérdés: A felvilágosítás megadása során van-e lehetőség hibajavításra, és ha igen, milyen terjedelemben? (Elsősorban az ajánlati ár javítására vonatkozik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés feltehetően arra vonatkozik, hogy az ajánlattevő a felolvasólapon elírta az ajánlati árat, melyre az ajánlatkérő rákérdezett, hiszen sem számítási hibajavítás keretében nem tudja orvosolni a kérdést, sem eldönteni nem tudja, mi oka lehet az eltérésnek az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Hibajavítással kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: Ha az ajánlatkérő számítási hibát javít, arról csak az érintett ajánlattevőt kell tájékoztatnia?
Részlet a válaszából: […] A számítási hiba javítására a Kbt. 68. §-a vonatkozik. A rendelkezés szerint azt a számítási hibát kell javítani, amely az értékelés eredményére kihatással van. A javítást az ajánlatkérő végzi el, és arról az összes ajánlattevőt egy­idejűleg, írásban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Ajánlatkérő kijavítási jogosultsága

Kérdés: Van-e joga arra az ajánlatkérőnek, hogy ha az ajánlatban hiányos az oldalszámozás, azt kiegészítse?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek egy esetben van lehetősége az ajánlatot módosítani, azaz tartalmát megváltoztatni, és ez a számításihiba-javítás esete az alábbiak szerint.Ha az ajánlatkérő az ajánlatban a 63. § (4) bekezdése szerinti értékelés eredményére kiható számítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Felolvasólap és költségvetés pótolhatósága építési beruházásra irányuló beszerzéseknél

Kérdés: Építési beruházások esetén a végleges ajánlatok megtételekor a felolvasólapot és a költségvetést kell benyújtani. Hiánypótoltatható-e a felolvasólap, ha nem nyújtották be azt? Annak hiányában érvényessé nyilvánítható-e az ajánlat a költségvetési főösszesítő alapján? Másrészt, amennyiben csak a felolvasólap kerül benyújtásra, hiánypótoltatható-e a költségvetés? Harmadrészt (építési beruházás esetén), amennyiben a végleges ajánlat keretében benyújtott költségvetés hibás, alkalmazható-e rá a Kbt. 67. §-ának (8) bekezdése és milyen körben?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlásra vonatkozó szabályok értelmében, a Kbt. 67. § (7) bekezdésének b) pontja alapján, amennyiben a részletes költségvetésből kiderül a végső ajánlat mértéke, úgy a felolvasólap pótolható, hiszen tartalmilag – amennyiben csak az ár volt az értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.