Becsült érték számítása

Kérdés: Ha a költségvetési intézmények árubeszerzése külföldről, unión kívüli országból történik, akkor a devizaátváltás miatti, illetve egyéb banki költségeket bele kell számítani a beszerzés becsült értékébe?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő nem forintban határozta meg a beszerzés értékét, úgy a fizetés is EUR-ban történik, melyet az ajánlatkérő vélhetően nem terhelt az ajánlattevőre.Az árubeszerzés értékét az ellenszolgáltatással azonosítja a Kbt. alábbi szabálya, melyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Egybeszámítás

Kérdés: Adásvételi szerződést kötöttünk év elején 200 tonna speciális anyagra nettó 7800 ezer Ft értékben, amelynek szállítása meg is történt határidőre. Számításaink szerint az anyag októberben elfogy, így újabb beszerzésre van szükség még ebben az évben. Terveink szerint újabb 200 tonnát szereznénk be. Közbeszerzési szakértőnk szerint miután közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, és a két beszerzési tétel értékét egybeszámítottan kell figyelembe venni (együttesen nettó 15 600 ezer Ft-ot tesznek ki), közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk. Ez valóban így van? Akkor is, ha a korábbi szerződés már teljesült?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben több szabályt kell figyelembe venni ahhoz, hogy meg tudjuk határozni, mi minősül egy beszerzésnek, és a beszerzés becsült értékének kiszámítása hogyan történik. Mindez szükséges ahhoz, hogy a beszerző/közbeszerzési ajánlatkérő el tudja dönteni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Becsült érték számítása

Kérdés: Szolgáltatásmegrendelés becsült értékének meghatározása kapcsán kérem értelmezésüket a Kbt. 17. § (2) és (3) bekezdés elhatárolásában, azaz melyik módszert, mely esetben kell alkalmazni? Mit ért a Kbt. „rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés” alatt, milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia? Mit ért a Kbt. olyan szerződés alatt, amely nem tartalmazza a teljes díjat? Milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 17. § (2)–(3) bekezdései egyes árubeszerzések, illetve szolgáltatások becsült értékének meghatározására vonatkozó szabályokat tartalmaznak. Ennek alapján:„17. § (2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Keretszerződésben alvállalkozó bevonása

Kérdés: Keretszerződés megkötésére irányuló eljárásban ajánlattevőként veszünk részt. A keretszerződés 4 éves időtartama, valamint a jellege miatt ugyanakkor nem látjuk előre, hogy milyen esetekben és milyen mértékben kell majd alvállalkozót bevonnunk. Az ajánlatkérő azonban a szerződés megkötésekor elvárja az alvállalkozók megnevezését és a teljesítési arány megadását. Hogyan oldható fel ez a helyzet?
Részlet a válaszából: […] A szerződés teljesítésére és a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozókra a Kbt. alábbi 138. § (3) bekezdését kell alkalmazni. Ezek a rendelkezések 2024. április 1-jén megváltoztak, ezért kikristályosodott jogértelmezés ezzel kapcsolatosan még nincs."138. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Határozatlan időre kötött szerződés

Kérdés: Ajánlatkérőként meghatározott gépparkkal rendelkezünk. A géppark karbantartására közbeszerzési eljárásban kell szerződést kötnünk. Eddigi gyakorlatunk az volt, hogy kétéves időszakra szerződtünk. Most szeretnénk határozatlan időre szóló szerződést kötni. Mi ennek a feltétele?
Részlet a válaszából: […] A szerződés időtartamára vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 133. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:"133. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban a szerződés időtartamát úgy kell meghatároznia, hogy ha a szerződés tárgya, a választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Szerződésmódosulási automatizmus

Kérdés: Sok esetben olvassuk a kiírásokban, hogy a szerződés időtartamának későbbi meghosszabbítását az ajánlatkérő a saját mérlegelésétől és döntésétől teszi függővé. Ebben az esetben is a Kbt. szabályai alapján történik a szerződésmódosítás, vagy ez nem is minősül szerződésmódosításnak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. §-a tartalmazza a közbeszerzési szerződés (ideértve a koncessziós beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket is) módosítására vonatkozó szabályokat.A Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján a szerződést a közbeszerzési eljárásban közölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szerződéskötési feltétel alkalmazása

Kérdés: Az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként elő volt írva a nyertes ajánlattevő számára ISO 14001 tanúsítvánnyal (vagy azokkal egyenértékű intézkedések leírásával) való rendelkezés. A szerződéskötés előkészítése során az ajánlattevő alvállalkozója azt ígéri előszerződés alapján, hogy biztosítja a nyertes ajánlattevő részére a felhívásban előírt irányítási rendszerek működtetését az ajánlatkérővel kötött vállalkozási szerződés időtartama alatt, és a létező rendszerre tanúsítványt is benyújt. Megköthető-e a szerződés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a szerződéskötési feltételekkel nem foglalkozik, ugyanakkor egyre elterjedtebb megoldásról beszélünk, ami "helyettesíti" az alkalmassági követelményt, anélkül hogy túlzottan szűkítené a versenyt. Ez azonban valójában nem minden esetben igaz. Szabályozás hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Teljesítési határidő módosulása

Kérdés: Árubeszerzésre tervezünk nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást indítani. A becsült érték felmérése során néhány gazdasági szereplő jelezte, hogy esetlegesen szállítási nehézségek merülhetnek fel, amely miatt a szállítási határidőt nem lehet tervezni. A teljesítési határidőre lehet alkalmazni a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontját?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja az egyik olyan jogalap, amely esetében egy közbeszerzési szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosulhat. A Kbt. az alábbiak szerint szabályozza a kérdésben jelzett jogalapot:"141. § (4) A (2) bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Értékhatárok egyes ajánlatkérők esetében

Kérdés: Ha egy önkormányzat vagy a NEAK kiír egy közbeszerzési eljárást árubeszerzésre, akkor melyiknél milyen uniós értékhatárt kell figyelembe venni? Ha egy adott évben köt velem szerződést, de a teljesítés a következő évre is átnyúlik, akkor ezt hogyan számolja el az ajánlatkérő az értékhatárnál?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy amikor az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményt közzétette, vagy a hirdetmény nélküli eljárást elindította, azt az évet "terheli" az adott beszerzés becsült értéke, tehát nem kerül elszámolásra a következő években. Mivel a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Keretmegállapodás időtartamán túli szerződésteljesítés keretmegállapodás alatt kötött szerződés alapján

Kérdés: Létezik-e olyan szabály, ami lehetővé teszi, hogy a keretmegállapodás alatt kötött szerződés teljesítése túlnyúlhasson a keretmegállapodás időtartamán?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 104. § (8) bekezdése csak a főszabályt mondja ki, azaz a keretmegállapodás időtartama alatt történő szerződéskötést, a teljesítésre nem utal.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint a keretmegállapodás alapján szerződés kizárólag a keretmegállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.
1
2
3
9