Szerződés teljesítési határidejének meghosszabbítása akadályközlés esetén

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós értékhatár feletti, árubeszerzésre vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, és kötöttünk szerződést a régi Kbt. hatálya alatt 2015. december 20-án. A szerződésben meghatározott teljesítési határidő 2016. január 15-e volt, amit kötbéreztünk. A nyertes ajánlattevőként szerződő fél 2016. január 15-én akadályt közölt, és kérte, hogy a szerződés teljesítésének határidejét hosszabbítsuk meg 30 nappal. Jelen esetben megköthetjük-e a szerződésmódosítást? Akkor is, ha a teljesítési határidő értékelési szempont volt a közbeszerzési eljárásban, emiatt elesnénk a kötbértől?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásakor elsődlegesen azt szükséges megvizsgálni, hogy a tárgyi esetben a szerződés módosítására melyik közbeszerzési törvény rendelkezései az irányadóak? Az eljárás megindításakor hatályos "régi Kbt.", azaz a közbeszerzésekről szóló 2011. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Alvállalkozó bejelentése kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában

Kérdés: Kétszakaszos eljárás részvételi szakaszában úgy nyilatkoztunk, hogy nem vonunk be alvállalkozót a teljesítéshez. Az ajánlatételi szakaszban ennek ellenére bejelenthetjük, hogy igénybe veszünk alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] Nem, az ajánlattételi szakaszban nincs lehetőség új alvállalkozó bejelentésére, erre legkorábban a szerződés megkötésekor van az ajánlattevőnek jogszerűen lehetősége. Az új alvállalkozóval kapcsolatban ekkor is szükséges nyilatkozatot tenni az alvállalkozó kizáró ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Azonos tartalmú szolgáltatások beszerzése eltérő megnevezéssel

Kérdés: Ha egy ajánlatkérő folyamatosan azonos vállalkozástól rendel meg szolgáltatásokat gyakorlatilag azonos tartalommal, de más-más elnevezéssel, elfogadható-e, hogy az összességében 100 M Ft nagyságrendet is elérő megrendeléseket darabonként, ún. háromajánlatos eljárásban szerzi be?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett megoldás feszegeti vélhetően a Kbt. részekre bontás tilalmának szabályait, mely az alábbiak szerint szól:– tilos a közbeszerzési törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Beszerzési tárgyak elkülöníthetősége

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet pénzügyi lízing keretében kíván gépet beszerezni. A gép becsült értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, a futamidő során fizetendő kamat azonban nem. Megteheti-e ebben az esetben az ajánlatkérő, hogy csak a gépet közbeszerezteti, a lízinget nem (a lízingcéget a gép közbeszerzésének lezárulta után választja ki), különös tekintettel arra, hogy a lízing futamideje során az ajánlatkérő minden kifizetést a lízingcég számára teljesít?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi lízing a Ptk. 6:409. §-a [Pénzügyi lízingszerződés] értelmében az alábbiak szerint definiálható.Pénzügyilízing-szerződés alapján a lízingbe adó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Öt évre kötött szerződés meghosszabbíthatósága

Kérdés: A felek öt évre kötnek közbeszerzés kapcsán szerződést, de további öt évvel meghosszabbítanák. Jogszerű-e ez, van-e erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az eljárást megindító felhívásban is szerepel mindez, akkor valójában ez a további öt év opcionális időszaknak tekinthető. A túlzottan hosszú időre kötött szerződés tervezésének korlátja, hogy ha túl hosszú az időszak, amire köttetik, nagyobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Időszakonként visszatérően kötött szerződéshez kapcsolódó közzététel

Kérdés: Ismétlődő jellegű közbeszerzést milyen feltételekkel lehet közzétenni és milyen tartalmú ilyenkor a felhívás?
Részlet a válaszából: […] Feltételezve, hogy a közbeszerzés "ismétlődő jellege" alatt a kérdező az "időszakonként visszatérően kötött" szerződésre gondolt, e szerint válaszolunk a feltett kérdésre. Az időszakonként visszatérő jellegnek a közbeszerzés becsült értéke szempontjából van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Becsült érték meghatározása közvetített szolgáltatás esetén

Kérdés: Egy költségvetési szerv (továbbiakban: költségvetési szerv, szervezet) egy telefonos flottában van egy szolgáltatónál. A dolgozók ezáltal kedvezményesen telefonálhatnak, illetve korlátozott számban a családtagok is részesei lehetnek a flottának. Havonta egy számla érkezik, melyet a költségvetési szerv továbbszámláz a dolgozók felé. Az éves forgalom meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, de tulajdonképpen a szervezetnek csak közvetítő szerepe van ebben. Köteles lenne e szervezet közbeszerzést kiírni ennek a szolgáltatásnak az igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] A rendszeresen kötött szolgáltatás becsült értékének definíciója az alábbiak szerint szól.Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:– az előző naptári év során kötött azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Közszolgáltatók keretmegállapodása

Kérdés: A Kbt. 110. §-a kifejezetten kimondja (és a törvény miniszteri indokolása megerősíti), hogy a keretmegállapodás alapján kötendő szerződések időtartama (időbeli hatálya) nem haladhatja meg magának a keretmegállapodásnak az időtartamát. Ebből az következik, hogy a keretmegállapodás alapján megkötendő (konkrét) szerződés teljesítésének még a keretmegállapodás időtartamán belül meg kell történnie. Azonban a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó 289/2011. Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése szerint közszolgáltatói keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás során nem alkalmazandók a Kbt. 108-110. §-ai. Ebből tehát az következik, hogy jogszerűen járnak el a felek, amikor a keretmegállapodás időtartamán belül kötik meg a konkrét közbeszerzés megvalósítása céljából az eseti szerződést, de annak a teljesítése már túlnyúlik a keretmegállapodás időtartamán?
Részlet a válaszából: […] A kérdés releváns, hiszen a 108-110. §-okra történő hivatkozás kihagyása elsősorban azt célozza, hogy a közszolgáltatók számára irányadó részletes szabályokat alkalmazzák az ajánlatkérők. A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Beszerzési ár igazolása központosított közbeszerzésnél

Kérdés: A 168/2004. kormányrendelet 7. § (1) bekezdésének d) pontjával kapcsolatban kérdezem, hogy ennek a rendelkezésnek a gyakorlati alkalmazása hogyan értendő, tekintettel arra, hogy a kiemelt termékek esetében az ott levő áraknál az esetek többségében mindig lehetne olcsóbbat találni ugyanabban a kategóriában és minőségben. Hogyan élhet az ajánlatkérő jogszerűen a jogszabályban biztosított lehetőségével, ha kötelezően a rendelet hatálya alá tartozó intézmény?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. kormányrendelet 7. §-ában felsorolt lehetőségeket érdemes áttekinteni a kérdésben megfogalmazott d) ponttal kapcsolatban.A 7. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Keretszerződés időtartamának meghosszabbítása

Kérdés: Meghosszabbítható-e új eljárás kiírása nélkül a keretszerződés időtartama?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a keretszerződés nyílt, meghívásos, tárgyalásos vagy versenypárbeszéd eljárás lefolytatásával valósult meg, akkor a meghosszabbításra a szerint van lehetőség, ahogyan az ajánlatkérő azt az eredeti szerződésben lehetővé tette. Minden esetben irányadó, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
1
2
3
4
9