Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint, amennyibenjogorvoslati eljárás indul, az ajánlatkérő nem kötheti meg a szerződést az ügyérdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatmeghozataláig, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Teljesítésigazolás-minta kitöltése

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a kiírás szerint a teljesítésigazolás-mintát a vállalkozónak kell kitöltenie?
Részlet a válaszából: […] A kiírás ismeretének hiányában az ajánlatkérői kikötést nemtudjuk értelmezni. A Kbt. 305. §-a ugyanis az ajánlatkérő feladatává éskötelezettségévé teszi a teljesítésigazolás kiadását a szerződésrendelkezéseivel összhangban. A szerződés megkötése és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Tulajdonjog-fenntartás közbeszerzési szerződés esetén

Kérdés: Közbeszerzési szerződés esetében az eladó fenntarthatja-e a termékre a tulajdonjogát addig, amíg az ajánlatkérő (megrendelő) nem fizeti ki teljes egészében a termék ellenértékét?
Részlet a válaszából: […] A kérdést nem a Kbt., hanem a Ptk. rendezi.A 365. § szerint adásvételi szerződés alapján az eladóköteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni, és a dolgot a vevő birtokábabocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni, és a dolgot átvenni.A 368. § szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Árak megadása az ajánlatban változó jelleggel

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy az árakat nem fixen, hanem változó jelleggel adja meg az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt.-ben nem találunk olyan rendelkezést, amely tiltaná azárváltoztatást, illetve kógensen előírná azt, hogy az árakat csak fix jelleggellehet megadni.Erre tekintettel, véleményünk szerint, a közbeszerzés, abeszerzés tárgya, illetve a megkötni tervezett szerződés jellemzői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] A klasszikus szabályok egyértelműen eredménytelenségi oknaktekintik a három ajánlattevő hiányát (1 vagy 2).A különös szabályok azonban – visszahivatkozás nélkül -egyértelműen csak keretszámról beszélnek, amely például meghívásos vagytárgyalásos eljárás esetében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Ajánlatkérő elállási joga

Kérdés: Ha az ajánlattevő szerződésszegése olyan súlyos a szerződés teljesítésének időszakában, hogy az a beszerzés meghiúsulásával jár, elállhat-e az ajánlatkérő a szerződéstől, vagy csak akkor, ha erre az esetre a szerződésben kifejezetten kikötötte az elállás jogát? És ha joga van erre, mit tehet a beszerzés mielőbbi folyamatossá tétele érdekében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán utalunk a 2630. kérdésre adott válaszra. Aszerződés teljesítésével, megszűnésével kapcsolatos kérdéseket ugyanis aszerződésnek magának kell rendeznie. Amennyiben bizonyos kérdéseket nyitva hagya szerződés, akkor mögöttes jogként nem a Kbt.-t kell felütni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Kizárólagos jog – közbeszerzési kötelezettség

Kérdés: Szervezetünk kizárólagos jog – 2/2009 (II. 10.) KHEM rendelet – alapján végez szolgáltatást. A szolgáltatás teljesítéséhez fél évre helyiséget kell bérelni szervezetünknek, a bérleti díj nem éri el a közbeszerzési értékhatárt. Feltehetőleg a szolgáltatás teljesítése újabb fél évet vesz igénybe, tehát újabb fél évet bérelnénk az adott helyiséget, ám így a bérleti díj összességében a két félévre meghaladja majd a 8 millió forintot. Kérdésünk, hogy a kizárólagos jogot tekintve kell-e majd közbeszerzési eljárást lefolytatni a második félévi helyiségbérlésre?
Részlet a válaszából: […] A korábbi szabályozás szerint a közbeszerzési kötelezettségkiterjedt a bérleti szerződések megkötésére. Ez a rendelkezés megváltozott2010. szeptember 15-étől. A változás miatt a nemzeti eljárásrendben isérvényesül az a közösségi kivétel, amely szerint meglevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Szerződés közös ajánlattevőkkel

Kérdés: Közös ajánlattevőkkel külön szerződik az ajánlatkérő, vagy csak egy szerződés lesz, és kell-e az egyetemleges felelősségről nyilatkozni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-ának (9) bekezdése szerint, ha több ajánlattevőközösen tesz ajánlatot, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshezaz ajánlattevők – a 66. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti alkalmasságikövetelmények kivételével – együttesen is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Szerződéskötés megtagadása eredményes eljárás esetén

Kérdés: Ajánlatkérő az eredményhirdetést követően nem kötötte meg a nyertes ajánlattevővel a szerződést. Arra hivatkozott, hogy már nem áll érdekében a szerződés megkötése, és egyébként sincs fedezet a beszerzésre. Ez jogszerű? És egyébként eredményes eljárás után elzárkózhat-e bármilyen indokkal a szerződéskötéstől? (Ajánlatkérő helyi önkormányzat.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-a alapján eredményes közbeszerzési eljárásesetén az ajánlatkérőnek a nyertessel meg kell kötnie a szerződést. Ajogszabály erejénél fogva fennálló szerződéskötési kötelezettség alól azajánlatkérő csak akkor mentesül, "ha az eredményhirdetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.
1
29
30
31
56