Konzorciumi megállapodások módosíthatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban meghatározta a közös ajánlattétel esetén kötendő konzorciumi szerződés kötelező tartalmi elemeit, és rendelkezett arról is, hogy annak tartalmát a szerződés teljesítéséig nem változtathatják meg a felek. Van-e olyan eset, amikor ez a szerződés mégis változtatható? Közös ajánlattevőként köthetünk-e egymás között további olyan megállapodást, amit nem nyújtunk be az ajánlattal együtt, de rendezzük benne a konzorciális jogviszony dokumentáción túlmenő vonatkozásait is? Ha igen, ennek szabadon változtathatjuk a tartalmát?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő a konzorciumi szerződés tartalmával kapcsolatban jelezte, hogy nem változhat a felek közötti jogviszony, egyéb kérdésekben az ajánlattevők szabadon megállapodhatnak. Ez a szabadság azonban nem lehet ellentétes az ajánlatkérő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Keretösszeg kimerítése körében tett ajánlatkérői rendelkezés értékaránytalansága

Kérdés: Többször felmerült már a "Levelekben" a következő témakör. A kiírások, illetve a szerződések tartalmazzák, hogy az ajánlatkérő a keretösszeg kimerítésére nem köteles, és az ajánlattevő nem jogosult kártalanításra, ha emiatt bevételkiesése keletkezik. Mivel ez mostanra már szinte minden kiírásban szerepel, és esetenként jelentős károkat okoz az ajánlattevőnek, nem lenne-e célszerű ezen ajánlatkérői jog korlátozása? Az ajánlattevő esetenként nagyobb kapacitásait leköti a tender teljesíthetősége érdekében, ami miatt az adott közbeszerzés mellett egyéb bevételeitől is elesik, mert nem vállal(hat) el más megrendelést. Ez a helyzet nem biztosít indokolatlan előnyt az ajánlatkérőknek (beszerző szervezeteknek)?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ez a megoldás keretszerződésekben oly módon lenne jogszerűen alkalmazható, ha az ajánlatkérők a keretösszegen belül meghatároznának egy biztos mértéket/összeget/az összeg meghatározott százalékát, amelyet le fognak hívni, és csak a szerződés kisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Szerződéstervezet módosíthatósága

Kérdés: Kizárja-e azt valamilyen jogszabály, hogy a dokumentációban szereplő szerződéstervezetet az ajánlattevők módosíthatják? Vagy ez az ajánlatkérő döntése?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben tárgyalásos eljárásról van szó, lehetőség van a szerződéses javaslatok megtételére, kivéve ha ezt az ajánlatkérő kifejezetten kizárta. A szerződés tehát általában tárgyalási alap, melynek módosítására az ajánlattevőknek lehetőségük van javaslatot tenni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Kapcsolattartás közös ajánlattétel (konzorcium) esetén

Kérdés: Jogszerű az ajánlatkérő eljárása, ha konzorcium esetén a kapcsolatot kizárólag a konzorcium vezetőjével tartja és a többi taggal nem? Mi az eljárás, ha emiatt bizonyos információk nem jutnak el hozzánk, és ezért például kizárnak az eljárásból, vagy érvénytelen lesz az ajánlatunk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattétel során a közös ajánlattevők deklarálják, hogy mely tagjukat tekintik a konzorcium vezetőjének, ezt többek között abban a konzorciumi megállapodásban is rögzítik, melyet az ajánlatban benyújtottak. Ebben a megállapodásban szükséges rögzíteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Többletrendelés reális mértéke

Kérdés: 24 hónapra szerződünk az ajánlatkérővel nyertesség esetén. A szerződésnek természetesen megvan a keretösszege. Az ajánlatkérő a dokumentációban úgy rendelkezett, hogy a keretösszegtől felfelé maximum 50 százalékkal van lehetőség az eltérésre. Ezt lehet így? És mit jelent ez a megfogalmazás?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő vélhetően olyan beszerzési tárgyat határozott meg, melyre vonatkozóan nincs pontos információja arról, milyen mértékű igénye lesz. Mivel nem kíván olyan kötelezettséget vállalni, melyet végül nem vesz igénybe, így a keretszerződés becsült értékét 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] Igen, a változások érintették a közbeszerzés területét is. A 2015. január 1-jei hatályú változások az alábbiak.A nemzeti rezsim kivételei bővültek a következők szerint:A törvényt az idei évtől nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő– olyan szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Konzorciumi tag mint a beszerzés koordinátora

Kérdés: Közös ajánlattevőként megtehetjük, hogy csak a beszerzés koordinálásában veszünk részt, és erre írjuk a konzorciális szerződést is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közös ajánlattétel tartalmi, szakmai feltételeit nem szabályozza, azaz a közös ajánlattételben részes felek megállapodásától függ az, hogy kinek mi lesz a konkrét feladata a szerződés teljesítése során. A szerződési feladat felek közötti megosztását, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Lehívás alapján legyártott termék átvételének visszautasítása

Kérdés: Az ajánlatkérővel keretszerződésünk van. Az adott lehívást határidőre teljesítettük, azonban az ajánlatkérő ezt követően úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja elszállítani tőlünk a terméket, mert a lehívást követően kiderült, hogy nincs rá szüksége. Ilyenkor mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés keretében kötött közbeszerzési szerződés ki kell, hogy térjen arra, milyen feltétele van a lehívásnak, azaz keretszerződés esetében milyen adminisztratív feladatokat kell teljesíteniük a feleknek annak érdekében, hogy a szerződés teljesülhessen. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Közbeszerzési eljárás fajtájának megválasztása "bizonytalan" feladatok felmerülése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást ír ki, amelyben többféle, de egymással összefüggő szolgáltatásokat kíván beszerezni. Ezek között vannak olyan szolgáltatások, amelyek gyakoriságát, időtartamát a teljesítés teljes idejére vonatkozóan az ajánlatkérő pontosan meg tudja határozni. Azonban vannak olyan "bizonytalan" feladatok is, amelyekre nem biztos, hogy szükség lesz, vagy nem olyan mennyiségben, ahogy azt az ajánlatkérő feltételezi a kiíráskor. A teljes szolgáltatási feladatra alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a nyílt eljárást azzal a kitétellel a felhívásban és a szerződésben [a Kbt. 125. §-ának (10) bekezdésére hivatkozva], hogy a "bizonytalan" feladatokat nem biztos, hogy olyan mennyiségben fogja lehívni, mint ahogy azt a kiíráskor meghatározta, és ahogy arra az ajánlattevő ajánlatot tett? Vagy csak keretmegállapodásos eljárás keretében tudja beszerezni az ajánlatkérő a szükséges szolgáltatásokat – tekintettel a "bizonytalan" feladatokra?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek lehetősége van a beszerzés tárgyától százalékos arányban eltérni, vagy opcióként meghatározni olyan feladatokat, melyek megrendelése előfeltételektől függ. A keretmegállapodásos eljárás valóban megoldás lehet, azonban mivel a szolgáltatások többsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Szerződéstervezet változtathatatlansága

Kérdés: Kijelentheti-e az ajánlatkérő, hogy a szerződéstervezet tartalmán nem lehet változtatni? Ilyen esetben az mitől tekintendő tervezetnek? Összhangban van ez a Ptk.-val?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kógens szabályai és a Ptk. főszabályszerűen diszpozitív szabályai kiegészítik egymást. A szerződés tartalmát tárgyalásos vagy versenypárbeszéd eljárás esetében a felek közösen alakítják ki. Nem tárgyalásos vagy versenypárbeszéd esetében azonban az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
1
6
7
8
13