128 talált cikk a szerződés tartalma kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?

Kérdés: Az építési beruházás tárgyú eljárásban, a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, illetve típusú termékekkel egyenértékűeket is köteles elfogadni az ajánlatkérő. Ezzel kapcsolatban olvastam egy közbeszerzéssel foglalkozó írásban az alábbi lehetőséget: "... az alkalmazni kívánt gyártmányokat az ajánlattevő csak a teljesítés szakaszában határozza meg, arra a feleknek nem áll be az ajánlati kötöttsége". Hogyan lehet ez, tekintettel a Kbt. 83. § (7) bekezdésének első mondatára? Ezt az ajánlatkérő kikötheti a felhívásban? Mire terjedhet ki még ez a lehetőség (az ajánlati kötöttség be nem állása)? Ha a felek nem tudnak megállapodni a teljesítés során az egyenértékűséget illetően, az ajánlattevő köteles a kiírásban szereplő terméket beépíteni?

Kérdés: Egy másik ajánlattevővel indultunk egy közbeszerzési eljárásban. A konzorciumi szerződésben vállaltuk az egyetemleges felelősséget az ajánlatkérő felé. Ha a konzorciumi partnerünk hibás teljesítése, illetve szerződésszegése miatt felmondja a szerződést az ajánlatkérő, mennyiben érint ez minket a további közbeszerzési eljárásokban való részvétel szempontjából? A jogviszonyra még a korábbi Kbt. vonatkozik. Az új szabály milyen rendelkezést tartalmaz erre az esetre?

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban elfogadható-e a dokumentációnak az a kitétele, miszerint az ajánlattevő az ajánlat benyújtásával teljes egészében és megkötések nélkül elfogadja a dokumentációban meghatározott összes feltételt az ajánlattételi időszakban esetlegesen kiadott kiegészítéssel együtt, függetlenül az ajánlattevő saját feltételeitől, amelyektől már a dokumentáció átvételével eláll? Kérdésként felmerült bennünk az is, hogy hogyan tudunk elállni olyan feltételtől, amit még nem is ismerünk?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban meghatározta a közös ajánlattétel esetén kötendő konzorciumi szerződés kötelező tartalmi elemeit, és rendelkezett arról is, hogy annak tartalmát a szerződés teljesítéséig nem változtathatják meg a felek. Van-e olyan eset, amikor ez a szerződés mégis változtatható? Közös ajánlattevőként köthetünk-e egymás között további olyan megállapodást, amit nem nyújtunk be az ajánlattal együtt, de rendezzük benne a konzorciális jogviszony dokumentáción túlmenő vonatkozásait is? Ha igen, ennek szabadon változtathatjuk a tartalmát?

Kérdés: Többször felmerült már a "Levelekben" a következő témakör. A kiírások, illetve a szerződések tartalmazzák, hogy az ajánlatkérő a keretösszeg kimerítésére nem köteles, és az ajánlattevő nem jogosult kártalanításra, ha emiatt bevételkiesése keletkezik. Mivel ez mostanra már szinte minden kiírásban szerepel, és esetenként jelentős károkat okoz az ajánlattevőnek, nem lenne-e célszerű ezen ajánlatkérői jog korlátozása? Az ajánlattevő esetenként nagyobb kapacitásait leköti a tender teljesíthetősége érdekében, ami miatt az adott közbeszerzés mellett egyéb bevételeitől is elesik, mert nem vállal(hat) el más megrendelést. Ez a helyzet nem biztosít indokolatlan előnyt az ajánlatkérőknek (beszerző szervezeteknek)?

Kérdés: Kizárja-e azt valamilyen jogszabály, hogy a dokumentációban szereplő szerződéstervezetet az ajánlattevők módosíthatják? Vagy ez az ajánlatkérő döntése?

Kérdés: Jogszerű az ajánlatkérő eljárása, ha konzorcium esetén a kapcsolatot kizárólag a konzorcium vezetőjével tartja és a többi taggal nem? Mi az eljárás, ha emiatt bizonyos információk nem jutnak el hozzánk, és ezért például kizárnak az eljárásból, vagy érvénytelen lesz az ajánlatunk?

Kérdés: 24 hónapra szerződünk az ajánlatkérővel nyertesség esetén. A szerződésnek természetesen megvan a keretösszege. Az ajánlatkérő a dokumentációban úgy rendelkezett, hogy a keretösszegtől felfelé maximum 50 százalékkal van lehetőség az eltérésre. Ezt lehet így? És mit jelent ez a megfogalmazás?