Kizáró okok vizsgálatának időintervalluma

Kérdés: Az ajánlatkérő – a dokumentáció szerint – a kizáró okok bekövetkezését az eljárás befejezéséig vizsgálja. Mi a helyzet, ha a kizáró ok a szerződéskötést megelőzően vagy a szerződés teljesítése ideje alatt következik be? És: mi tekinthető az eljárás befejezésének?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy a nyertes ajánlattevőkizáró oki megfelelőségét az eredményhirdetést követő nyolcadik naponellenőrizze. Tekintettel arra, hogy a kizáró okokkal kapcsolatban felmerülőváltozás érinti az ajánlattevő ajánlatának érvényességét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély erőforrás-igazolásai

Kérdés: Egy eljárásban hogyan tudja az erőforrást nyújtó szervezet igazolni alkalmasságát, illetve azt, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá akkor, ha magánszemély?
Részlet a válaszából: […] Az a kérdés, hogy egy magánszemély, például szakemberbevonása milyen mértékben minősül erőforrásnak, erre a Kbt. 4. §-a az alábbiakszerint ad választ 3/D. és 3/E. pontjában:– erőforrástnyújtó szervezet: az a szervezet vagy személy, amely nem minősülalvállalkozónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás az eredményhirdetésről szóló tájékoztatás KÉ-ből kimaradása esetén

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy lezárult eljárásunk tekintetében a "Tájékoztató az eredményhirdetésről" nem található a Közbeszerzési Értesítőben, viszont a "Tájékoztató a szerződés teljesítéséről" című hirdetményben meg kell jelölni az eredményhirdetést tartalmazó hirdetményt és közzétételének napját? (Bizonyítani tudjuk, hogy a lebonyolító 2009. 02. 06-án feladta a hirdetményt.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben bármilyen hirdetmény nem jelenik meg, egészenaddig, amíg ez egyértelműen nem a KT hirdetményfeladó rendszerének hibája, azajánlatkérő a felelős. Javasoljuk, hogy a hirdetményfeladással kapcsolatbankezdeményezzenek egyeztetést, mert így valóban nem fogják tudni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.
Kapcsolódó címke:

Szerződések ellenjegyzéséről ismételten

Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?
Részlet a válaszából: […] A 191/2009. Korm . rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontjaarról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben ügyvédivagy jogtanácsosi ellenjegyzés szükséges. Ez az eset pedig a Kbt. hatálya alátartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.
Kapcsolódó címkék:    

Tájékozódási kötelezettség "kezelése"

Kérdés: Az ajánlattételi felhívás kötelezte ajánlattevőket, hogy tájékozódjanak a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről, melyeknek a teljesítés helyén, illetve a szerződés teljesítésekor meg kell felelniük, megjelölve az illetékes hatóságokat, de egyéb információt nem adva. Ehhez képest jelentsük be/igazoljuk, hogy tájékozódtunk, vagy mit tegyünk és milyen módon?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő kérésével a Kbt. 55. § (3)–(4) bekezdésébenfoglaltaknak kívánt megfelelni, mellyel kapcsolatban az ajánlattevőnek különnyilatkozattételi kötelezettsége nincs, feltéve ha az ajánlatkérő mindezt különesetleg nem írta elő.A fentiekben utalt rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Ajánlat mint irat

Kérdés: Mely ajánlat minősül iratnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően a Kbt. 7. §-ra vonatozik, mely aziratmegőrzési kötelezettséget öt évben határozza meg.Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását – annakelőkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően -írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
Kapcsolódó címkék:    

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] Eredetileg a Kbt. 2010. január 1-jétől közösségi, majd 2010.július 1-jétől nemzeti eljárásrendben kötelezte a közbeszerzési eljárásokszereplőit, hogy eljárásaikat elektronikusan bonyolítsák le. A kötelezésrevonatkozó szabályt, valamint további, a Kbt.-ben található...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
Kapcsolódó címke:

Részvételi szándéknyilatkozat alvállalkozótól

Kérdés: Alvállalkozóktól kérhető-e az ajánlathoz részvételi szándéknyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] A 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozó esetében van lehetőség külön szándéknyilatkozat kérésére, azonbanazon ajánlatkérők tekintetében, akik ezt a mértéket nem érik el, a nevesítéssem kérhető, így egyben részvételi szándéknyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Vállalkozások minősítése

Kérdés: Mit jelent az, hogy a vállalkozás minősítéséről nyilatkozni kell?
Részlet a válaszából: […] Szigorúan a Kbt. értelmében a minősített ajánlattevőkhivatalos, a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett jegyzékben szereplőajánlattevő státuszára utalhat a minősítés.A Kbt. 386. §-ának (1) bekezdése értelmében a Tanács általvezetett minősített ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Alvállalkozó feladatainak megjelölése

Kérdés: Kötelezheti-e az ajánlatkérő az ajánlattevőt arra, hogy jelölje meg az alvállalkozó feladatkörét? (10 százalékot meghaladó mértékről van szó esetünkben.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő az ajánlattevőt két szempontból kötelezhetiadatközlésre alvállalkozóival kapcsolatban. Első esetben a 10%-ot nem meghaladómértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval kapcsolatban írja elő a Kbt. 71.§-ban a törvény az ajánlattevő adatszolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
77
78
79
121