Találati lista:
771. cikk / 1203 Szerződések ellenjegyzéséről ismételten
Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?
772. cikk / 1203 Tájékozódási kötelezettség "kezelése"
Kérdés: Az ajánlattételi felhívás kötelezte ajánlattevőket, hogy tájékozódjanak a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről, melyeknek a teljesítés helyén, illetve a szerződés teljesítésekor meg kell felelniük, megjelölve az illetékes hatóságokat, de egyéb információt nem adva. Ehhez képest jelentsük be/igazoljuk, hogy tájékozódtunk, vagy mit tegyünk és milyen módon?
773. cikk / 1203 Ajánlat mint irat
Kérdés: Mely ajánlat minősül iratnak?
774. cikk / 1203 E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján
Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
775. cikk / 1203 Részvételi szándéknyilatkozat alvállalkozótól
Kérdés: Alvállalkozóktól kérhető-e az ajánlathoz részvételi szándéknyilatkozat?
776. cikk / 1203 Vállalkozások minősítése
Kérdés: Mit jelent az, hogy a vállalkozás minősítéséről nyilatkozni kell?
777. cikk / 1203 Alvállalkozó feladatainak megjelölése
Kérdés: Kötelezheti-e az ajánlatkérő az ajánlattevőt arra, hogy jelölje meg az alvállalkozó feladatkörét? (10 százalékot meghaladó mértékről van szó esetünkben.)
778. cikk / 1203 Közreműködők a Kbt.-ben
Kérdés: Kik minősülnek harmadik személyként közreműködőnek?
779. cikk / 1203 Eltérés szerződésben meghatározott számlázási rendtől
Kérdés: A teljesítés alatt el lehet-e térni a szerződésben meghatározott számlázási rendtől? (Többéves szerződésről van szó.)
780. cikk / 1203 Szerződéses feltételek el nem fogadása miatti érvénytelenség II.
Kérdés: Hogyan fér össze a Ptk. szerződéses rendelkezéseivel az, hogy az ajánlattevő köteles a szerződéses feltételek között elfogadni a fizetési feltételeket, ellenkező esetben érvénytelen az ajánlata?
