Jogorvoslat eltúlzott alkalmassági feltételek előírása esetén

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő által meghatározott műszaki alkalmassági feltételek nyilvánvalóan túlzottak a beszerzés tárgyához képest?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 316. §-a általánosságban rögzíti a közbeszerzésbenérvényesülő jogorvoslati jogot. A rendelkezés szerint "a közbeszerzésre,illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartásvagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Minimális ajánlati tartalom

Kérdés: A mindenre kiterjedő hiánypótlás esetén mi az a minimális ajánlati tartalom, amit az ajánlatkérő már ajánlatnak minősíthet, és azzal kapcsolatban kiadhatja a hiánypótlási felhívást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 83. §-a határozza meg a hiánypótlás szabályait.Miután a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések szerint az ajánlathoz csatolandónyilatkozatok, igazolások, egyéb benyújtandó iratok tekintetében van helyehiánypótlásnak, valamint a nem megfelelő példányszámban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmatlanná nyilvánítás alapja

Kérdés: Minek alapján állapítható meg az, hogy az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére? És ha ezt állapítja meg az ajánlatkérő, mi a következménye, illetve a megállapítás ellen az érintett ajánlattevő fordulhat-e jogorvoslatért?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasságra, az alkalmasság vizsgálatára, azalkalmatlanság megállapítására és a következményeire, az igazolási módokravonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 65-69. §-ai tartalmazzák. Az alkalmasságjogintézményének rendeltetése, hogy ennek keretében olyan feltételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése

Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet (az építőipari kiviteli tevékenységről) előírja az építőipari kivitelezési tevékenységre megkötött szerződések ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzését. Véleményünk szerint a Korm. rendelet e pontja alapján a 2009. október 1. napja után megkötött, 90 M Ft-ot elérő vagy meghaladó építési beruházások szerződését kell ellenjegyezni, amennyiben azok közbeszerzés útján kerültek vállalkozásba adásba. Fenti álláspontunkkal a kiíróknak és a lebonyolítóknak csak egy része ért egyet, ezért kérjük szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy mely szerződéseket kell ügyvédnek vagy jogtanácsosnak ellenjegyezni, és milyen időpontoktól, illetve az ellenjegyzést kinek kell biztosítani? Továbbá ha az ellenjegyzés elmarad, az milyen jog­következ­ményekkel jár?
Részlet a válaszából: […] Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009 Korm.rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdésb) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges azépítési szerződéshez. A 17. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Zártan kezelendő iratok

Kérdés: Ha a szakemberek vonatkozásában például diplomát kell csatolni, kérhető-e annak zártan kezelése?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a diploma és annak tartalmaesetünkben az alkalmassági kritérium igazolásának körébe esik, ezért errevonatkozóan a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése irányadó. Ennek értelmében azajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Jogorvoslat dokumentáció hiányában

Kérdés: Közös ajánlattevőként kívántunk indulni egy közbeszerzési eljárásban. A dokumentációt partnerünk vette ki. Végül is nem indultunk a tenderen, de az ajánlatkérő dokumentációjában Kbt.-t sértő kitételek voltak. Élhetünk-e jogorvoslattal?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből adódóan vélhetően már eltelt az a jogorvoslatihatáridő, amelyen belül az ajánlattevő jogorvoslati eljárást indíthatott volna.A döntőbizottság esetenként változó gyakorlata ellenére úgy véljük, adokumentáció megvétele megalapozza az ügyfélképességet, bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Nyilatkozat kizáró okokról

Kérdés: A jelenlegi Kbt.-szabályok szerint az ajánlathoz be kell nyújtanom a kizáró okok hiányát igazoló okiratokat, vagy elég csak nyilatkozni?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. értelmében a közhiteles, nyilvános ésingyenesen elérhető adatbázisban elérhető adatok kivételével a nyertesajánlattevőt igazolási kötelezettség terheli az eredményhirdetést követő 8napon belül, az alábbiak szerint.A törvény 63. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződésmódosítás gazdasági helyzet romlására hivatkozással

Kérdés: A jelen gazdasági helyzetben nehéz akár fél évre is előre kalkulálni – például árakat. Egy többéves közbeszerzési szerződés módosítható-e arra hivatkozással, hogy a gazdasági helyzet miatt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítése a második évtől már tetemes veszteséggel jár?
Részlet a válaszából: […] Annak ellenére, hogy a központosított közbeszerzésben mártörtént például hasonló árkorrekció, általánosan véleményünk szerint nemfogadható el, hogy a válságra hivatkozással a Kbt. 303. §-a alapján szerződéstmódosítsanak a felek. Ezért ennek kockázatát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címke:

Alkalmasság igazolása erőforrással

Kérdés: Erőforrásként be lehet-e vonni olyan vállalatot, ahonnan eszközt bérlünk, és ezt fel is használjuk a megvalósítás során? Mi a helyzet, ha az alkalmassághoz szükséges szakembereket is így igazoljuk, illetve ők végzik a szakipari munkákat? (Például munkaerő-kölcsönző cégek alkalmazottai.) Ebben az esetben erőforrás vagy alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Javasoljuk mindkét esetben a kevésbé kockázatmentesmegoldást és alvállalkozóként történő értelmezést. Ennek oka, hogy a két definícióátfedésben van. Tekintettel az alvállalkozó definíciójára, mely szerintalvállalkozó az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozói teljesítés aránya alkalmasság igazolásánál

Kérdés: A legújabb tendenciák szerint a 10 százalék alatti alvállalkozók igazolhatják az alkalmassági követelményeknek való megfelelőséget, míg ezt a korábbi gyakorlat egyértelműen kizárta, és csak a 10 százalék feletti alvállalkozók esetében engedte. Ez nyilván összefügg a Kbt. új alvállalkozó-fogalmával. Valóban ez az indok? Mi erről a kérdésről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság igazolása – amennyiben az ajánlattevő nemalkalmas valamely feltétel tekintetében az eljárásban való részvételre -kétféleképpen történhet. Vagy a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybevenni kívánt alvállalkozó rendelkezik az adott képességgel abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címkék:    
1
78
79
80
121