3070 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Tényállás: építési beruházás megvalósítása két pénzforrásból, amelyből az egyik állami. A nagyságrend, a kettő együtt 1,2 milliárd forint. Kérdés: A lebonyolítót és műszaki ellenőrt lehet-e úgy kiválasztani, hogy csak az állami pénzből megvalósuló részhez kapcsoljuk a munkájukat, a másik részt pedig saját ellenőrzéssel végezzük – a 10 000 m2-ből 6000 m2-en egymás feletti szinteken? Kell-e alkalmazni ebben az esetben is az egybeszámítási szabályokat?

Kérdés: Használható-e a Kbt. 2/A §-a a leányvállalatra abban az esetben, ha csatornát akarunk építtetni, és szerepel a leányvállalat tevékenységei között közművezeték-építés, földmunka, villanyszerelés, egyéb speciális szaképítés. Vizsgálni kell-e, hogy milyen mértékben von be alvállalkozót, és milyen munkarészekre. Tudomásom szerint az is feltétel, hogy nettó árbevételének 90 százalékát a mi megrendeléseink adják. Erről nyilatkoznia is kell?

Kérdés: Hol találom a Kbt.-ben azt a kitételt, hogy az ajánlat aláírt szerződéstervezet nélkül érvénytelen, mivel a törvény 70. §-ában nem találtam?

Kérdés: Ha a szerződés ideje minimum 15 év, a becsült érték a havi beszerzés 48-szorosa?

Kérdés: A társaság 2003 előtt (közbeszerzés nélkül) megkötött, határozatlan idejű szerződésekkel rendelkezik. A szerződésben szereplő tárgyakat nem kell 3 év elteltével közbeszereztetni? Ugyanez a kérdés a számlavezető pénzintézetre és a folyószámlahitelre is.

Kérdés: A Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja alá tartozó szervezet a vásárolt energiát [villamos energia évi 4 012 500 kW (109 millió forint), gáz 5 099 000 m2 (234 millió forint)] közbeszerzési eljárásban köteles-e beszerezni, vagy e termékek nem közbeszerzés-kötelesek? Mely Kbt.-paragrafus alapján igen vagy nem?

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. március 13-án megjelent 6179/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő a felhívás III.2.3. bekezdésében a műszaki alkalmasságot többek között a következőhöz köti: "rendelkezik legalább egy fő műemléki szakmérnökkel, akinek műemléki épületek felújításában legalább 5 év szakmai gyakorlata van". (Csak megjegyzem, hogy műemléki szakmérnök nincs, a helyes megnevezés műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet posztgraduális oktatás keretében lehet megszerezni.) Az ajánlati felhívás tervezési munkára vonatkozik. A kritérium megfogalmazásából viszont úgy tűnik, hogy a műemléki szakmérnöknek az épületek felújításában (kivitelezésében és nem tervezésében) kell jártassággal rendelkezni. A tervezési jogosultságra vonatkozó rendelet ismereteim szerint sehol nem emeli szakmagyakorlás-feltétel rangjára a posztgraduális képzést. Ez általában igaz, és konkrétan a műemlékvédelmi szakmérnökség esetében is igaz. Kérdés: lehet-e, jogszerű-e műszaki alkalmassági feltételként a fentiekben leírt kritériumot meghatározni?

Kérdés: Megalapozza-e a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti érvénytelenségi okot, ha az ajánlattevő olyan dokumentumokat is becsatol az ajánlat keretében, amelyet az ajánlatkérő egyáltalán nem kért, avagy az ajánlattevő azokat figyelmen kívül hagyhatja-e (mintha be sem csatolták volna)?

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 307. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása kötelező-e az ajánlatkérőre?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás elbírálása során szerződéskötés történt 1 év időtartamra. A nyertes ajánlattevő három hónap után a szerződés felbontását kezdeményezte, mivel árait nem tudta tartani. Ezután az ajánlatkérő az intézmény ellátására az év hátralévő részére új közbeszerzési pályázatot nem írt ki, csupán árajánlatkérés formájában egyszerű ajánlatokat várt. Pályázhat-e a korábbiakban szerződést bontó ajánlattevő magasabb árakkal, vagy a szerződésbontásnak van-e ezt kizáró jogi következménye?