3070 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: A Kbt. új, 173. § (4) bekezdésének b) pontja alapján mentesülést enged a törvény a közbeszerzési eljárás alkalmazása alól, amennyiben az ajánlatkérő olyan közös vállalkozással köt szerződést, amelynek maga is tagja, feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és feltéve, hogy a létesítő okirata kiköti, hogy a vállalkozást létrehozó ajánlatkérők legalább ugyanennyi ideig a vállalkozás tagjai maradnak. A Kbt. 173. § (4) bekezdésének b) pontjával összefüggésben kérdéseim az alábbiak: – Milyen gazdasági társasági vagy egyéb formákat kell közös vállalkozásnak tekinteni, különös tekintettel arra, hogy a holding – mint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben nem szabályozott, de a gazdasági kapcsolatokban jelen lévő gazdasági társulási forma –, illetőleg az elismert vállalatcsoport – mint a 2006. július 1-jétől hatályba lépő új Gt.-ben szabályozott, elkülönült jogalanyisággal nem rendelkező társulási forma – közös vállalkozásnak minősül-e? – Amennyiben a közös vállalkozás tagjai önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, akkor az ajánlatkérő – aki tagja a közös vállalkozásnak – mentesülhet-e a közbeszerzési eljárás alkalmazása alól, ha a közös vállalkozás egy más tagjával köt szerződést? – A közös vállalkozást létrehozó ajánlatkérőknek azon kötelezettségvállalását, hogy legalább három évig a közös vállalkozás tagjai maradnak, a létesítő okiratnak kell tartalmaznia, vagy az uralmi szerződés, illetőleg a szindikátusi szerződés is tartalmazhatja-e azt? (Ugyanis a gazdasági tevékenység végzésére irányuló holdingtársaságok nem rendelkeznek közös alapító okirattal, csupán szindikátusi szerződéssel, illetőleg az új Gt. az elismert vállalatcsoporton belüli szerződésként az uralmi szerződést nevesíti.)

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?

Kérdés: Hitel közbeszerzése esetén mi számít a közbeszerzés becsült értékének? Például a futamidő 20 év, tehát 4 évnél hosszabb időre kötik a szerződést? A Kbt. 38. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a becsült érték a havi ellenszolgáltatás 48-szorosa. Ez esetben a havi ellenszolgáltatás (a kamat) mindig más összeg: a futamidő elején több, a végén kisebb. Ráadásul egyes szolgáltatási díjak (például a projektvizsgálati, szerződéskötési díj) a szerződéskötéskor fizetendők. Ez esetben hogyan számítható ki a becsült költség?

Kérdés: Havi kétmillió forintos speciális szolgáltatás (színházi hangosítás) eljárása lehet-e egyszerűsített, hirdetmény nélküli, 5 éves időtartamra? Ha igen, milyen típusú eljárást kell lefolytatni?

Kérdés: Egy építési beruházásnál megadom a befejezés időpontját, de az eljárás eredményét a felhívásban megjelölt időpontig nem tudom kihirdetni, valamint a szerződéskötés időpontja is csúszik a tervezett időponthoz képest. Ilyen esetben az eredeti teljesítési határidőre kell-e megkötni a szerződést, majd azt rögtön módosítani, vagy a csúszás miatti idővel módosult teljesítési határidővel kell megkötni a szerződést? (Ez az indok a szerződéskötéskor már előre látható.)

Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárást – amelynek értéke nem éri el a közösségi értékhatárt – a közösségi eljárásrendben hirdetnek meg, akkor kizárhatók-e azok az ajánlattevők, akiknek ajánlati áruk alatta van a közösségi értékhatárnak? Van-e erre törvényi szabályozás? Például energiaágazatban, építési beruházás esetén az értékhatár: 1 326 163 884 HUF. A kiírásban (felhívásban) a becsült beruházási érték 800 000 000 HUF, de a felhívás a közösségi eljárásrendben, a Kbt. V. fejezete szerint az európai közösségi rendelet V. számú mellékletben jelent meg. Kizárható vagyok-e, ha az én ajánlatom alatta van az értékhatárnak? (A valós ajánlati ár valóban a becsült érték körül van.) Akkor járok el helyesen, ha az ajánlatom az értékhatár fölött van?

Kérdés: Kérdésünk egybeszámítással kapcsolatos. Például abban az esetben, ha – az építési beruházás értéke 1,3 milliárd forint, – a tervezés értéke 30 millió forint, – a műszaki ellenőrzés értéke 10 millió forint, – az építési beruházással kapcsolatos közbeszerzés értéke 0,8 millió forint, – külön soron gépbeszerzés 1,2 milliárd forint értékben, akkor szám szerint hány közbeszerzési eljárást kell a fenti beszerzésekre lefolytatni, és milyen típusút?

Kérdés: A 2005-ben kötött építési szerződés teljesítése 2007. évi befejezés. 2005-ben 1 szakasz számlaérvényesítés történt 25 százalékos mértékű áfa figyelembevételével, 2006-tól az érvényesített áfamérték 20 százalék. Kérdésünk: a szerződés teljesítésénél a bruttó vagy a kiírandó nettó értéket kell-e figyelembe venni? (Az építőipari anyagoknál eddigi kivitelezői tapasztalat, hogy a bruttó ár marad, a nettó változik.) Céltámogatásos munkánál a mérföldköveknél bruttó érték szerepel. Mi a helyes eljárási mód?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja-e a beszerzés mennyiségét az ajánlattételi felhívásban úgy, hogy a mennyiség mellett feltüntet ą20 százalékos értéket is, mert a piackutatások ellenére sem sikerült a beszerzendő áru pályázatban megajánlott árát felmérnie?

Kérdés: Élelmezési anyagok beszerzésére lefolytatott közbeszerzési eljárás egyik nyertesével a szerződést – annak lejárta előtt – közös megegyezéssel kívánjuk felmondani. Milyen formában, nyomtatványon kell a szerződés felmondásával (nem teljesítéssel) kapcsolatos tájékoztatást megküldeni a Közbeszerzési Tanácsnak?