Találati lista:
2751. cikk / 3070 Szerződés tartalmának meghatározása a dokumentációban
Kérdés: Jogszerű-e az a kiírás, amely szerint az ajánlatkérő a beszerzés keretszerződés jellegére és a beszerzendő termékek sokféleségére tekintettel a keretszerződések alapján kötendő egyes szerződések tartalmát, lehetséges mennyiségeit az ingyenesen rendelkezésre bocsátott dokumentációban határozza meg?
2752. cikk / 3070 "Házon belüli" beszerzések a Kbt.-ben
Kérdés: Az Európai Bíróság Halle város C-26/03 számú ügyében hozott ítélete kapcsán találkoztunk a "házon belüli" beszerzés fogalmával. Kérjük szíves tájékoztatásukat, hogy létezik-e Magyarországon is a fenti intézmény, illetve ez a beszerzési forma milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható?
2753. cikk / 3070 Szakmánkénti keretszerződés megkötésének lehetősége
Kérdés: Egybeszámításra vonatkozik a kérdésünk: egész évben, folyamatosan végzendő, azonnali beavatkozást igénylő (villany-víz-gáz-fűtés-tető), kis értékű (50 E Ft-tól 400-500 E Ft-ig terjedő) munkákra szakmánként keretszerződést lehet-e, illetve kell-e kötni? A teljes, éves költség várhatóan 30-35 M Ft lesz. Meghívásos eljárás alkalmazása megfelelő-e?
2754. cikk / 3070 Ajánlati ár mint bírálati szempont
Kérdés: Mosodai szolgáltatásra szeretnénk pályázatot kiírni személyi és tárgyi eszközök átadásával. A tárgyi eszközök átadhatóak-e adásvételi szerződés keretein belül, illetve a mosodai szolgáltatásért az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás mértéke mellett a pályázati kiírásban lehet-e bírálati szempont a tárgyi eszközök adásvételére vonatkozó ajánlati ár?
2755. cikk / 3070 Határozatlan időtartamra kötött megállapodás a közbeszerzésben
Kérdés: Megfelel-e a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek az a kiírás, amely szerint a teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama határozatlan?
2756. cikk / 3070 Közszolgáltató ajánlatkérő eljárásindítása fedezet hiányában
Kérdés: A Kbt.-be vagy egyéb jogszabályba ütközik-e az, ha a közszolgáltató ajánlatkérő úgy indítja meg a közbeszerzési eljárást, hogy a szerződés megkötéséhez szükséges anyagi fedezet nem áll rendelkezésére, és támogatásra irányuló igényt (pályázatot) sem nyújtott be, és nem is biztos, hogy be fog nyújtani?
2757. cikk / 3070 Tárgyalási lehetőségek értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén
Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? (Például nemzeti rezsimben nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek.) A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? Az előzőek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
2758. cikk / 3070 Ajánlati biztosíték teljesítésének formája
Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlati biztosítékot kizárólag bankgaranciával lehet teljesíteni az adott eljárásban. Jogszerű-e a feltétel tekintettel arra, hogy kisebb vállalkozások esetén a bankgarancia beszerzése meglehetősen nagy terhet jelent?
2759. cikk / 3070 Alvállalkozók "megkifogásolása" ajánlatadáskor
Kérdés: Ki minősül 10 százalék feletti, illetve alatti alvállalkozónak, mi alapján lehet ellenőrizni, illetve megkifogásolni ajánlatadás idején?
2760. cikk / 3070 Egyszerű eljárás megismételhetősége
Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
