Értékhatár kiszámítása élelmiszer beszerzésénél

Kérdés: Egy intézményi konyha élelmiszer-beszerzésének közbeszerzéses eljárás értékhatárát a Kbt. 40. §-a alapján kell elvégezni (kiszámolni): – az a) pont szerint egyévi (12 hónap) beszerzést gyűjtünk ki árucsoportonként. Ennek az élelmiszer-mennyiségnek az összértéke határozza meg a "becsült értéket" és ez dönti el, hogy milyen értékhatárú eljárást kell benyújtatni (egyszerű, nemzeti, közösségi); – a b) pont szerint ez annyiban módosul, hogy ha nincs a beszerzési piacon olyan szállító, aki egyben tudja mindezt szállítani, akkor a sütőipari terméket, tejet és tejterméket, húst és húskészítményt, zöldség-gyümölcsöt külön-külön összegzem, és így állapítom meg az eljárás értékhatárát és fajtáját. – a c) pont szerint azt kell figyelembe vennem, hogy bár rendeltetésük azonos, a főzéshez használt alapanyagok, de felhasználásuk, csak a tej és tejtermék függ össze bizonyos értelemben a hús és húskészítménnyel. A többi felhasználása nem függ össze. Jól értelmezzük-e a Kbt. kérdésben szereplő rendelkezéseit?
Részlet a válaszából: […] ...is megfelel. Ennek tejre és tejtermékre bontása nemazért logikus, mert ez a kettő azonos alapanyagból van, hanem mert elhihető,hogy egy szerződést külön kell kötnöm a tej-tejtermék szállítójával, a hús éshúskészítmény szállítójával és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Beszerzés tulajdonszerzés nélkül

Kérdés: Önkormányzat köztéri műalkotást kíván egy jeles évfordulóra beszerezni. Nem tudható, hogy milyen formájú, megjelenésű és a térben mekkora kiterjedésű műről lehet szó. A beszerzésre (bruttó) 20 millió forintot különített el. A mű elkészülte után nem képezné az önkormányzat tulajdonát, annak az alkotó válna a tulajdonosává. Megfogalmazandó igény, hogy – a művészi életben is – elismert, neves művésztől történjen a megrendelés. Kérdés: milyen eljárás alá tartozik a beszerzésünk, és hogyan kell lefolytatni az adott eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...követően kerül sor, és a nyertessel vagy – a bírálóbizottság ajánlásaalapján – nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbiesetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összespályázót (ajánlattevőt)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Becsült érték határozott időtartamú szolgáltatásnál

Kérdés: Az ajánlatkérő egy önkormányzat, és a polgármesteri hivatal irodaépületének takarítására akar ötéves szerződést kötni. A közbeszerzés becsült értékét hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalás megkezdésének időpontját kellérteni.)A Kbt. 38. § (1) bekezdésének b) pontja alapján szolgáltatásbecsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Szerződéskötési díj kikötése

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációban jogszerűen írta-e le az ajánlattevőre vonatkozóan az eljáró szervezet a következőket: "A nyertes ajánlattevő a szerződés aláírását megelőzően a bruttó vállalási ár 1 százalékának megfelelő mértékű szerződéskötési díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére. Aszerződéskötési díj megfizetése a szerződés aláírásának feltétele?"
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint kelleljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőkéntmeghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából köteleseklefolytatni megadott tárgyú, valamint értékű beszerzések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Beszállító minősítése

Kérdés: Pályázat készítésekor a Kbt. 71. §-ának b) pontja alapján nyilatkozatot kell adni az alvállalkozóról. Munkaruha-pályázat esetén az alapanyag-beszállító alvállalkozónak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárásban az a szervezet (személy), amellyel (akivel)az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítésecéljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani,kivéve, ha a szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Teljesítés, írásbeli összegzés közzététele egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja előírásai alapján lefolytatott egyszerű eljárás esetén is kötelező-e a szerződés teljesítéséről tájékoztatót készíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni? A Közbeszerzési Levelek 17. számában 399. szám alatt megjelent válasz szerint igen. A válasz ellentétes a 16. számban 369. szám alatt közzétett válasszal, amely szerint nem kell a teljesítésről szóló tájékoztatót közzé tenni. Kérdésem, hogy közzé kell-e tenni a Közbeszerzési Értesítőben az egyszerűsített eljárás alapján kötött, és a nemzeti értékhatár felét el nem érő, Közbeszerzési Értesítőben megjelenésre nem köteles szerződések teljesítéséről szóló tájékoztatót? Az írásbeli összegzést is közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...találunk utalást a IV. rész egyszerű eljárására.Ha az eredményről szóló tájékoztatóban nincs helye az egyszerű eljárásnak,akkor a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztató megküldése sem tűnikrelevánsnak. Ennek azonban ellentmond, hogy a HR. 26....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Felelősségbiztosítás megköthetősége a gyakorlatban

Kérdés: Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységgel kapcsolatban hol köthetünk felelősségbiztosítási szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (3) bekezdése alkalmazásában ahivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képezőfelelősségbiztosítási szerződésnek ki kell terjednie a hivatalos közbeszerzésitanácsadói tevékenység során e minőségben okozott olyan kárra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Ellenszolgáltatás összetevői a közbeszerzésben

Kérdés: Az ellenszolgáltatási összegbe pontosan mi tartozik bele: az éves kamatfizetés, járulékos költség, az egyszeri költségek arányosíthatóak-e a futamidőre vonatkoztatva, avagy egy az egyben beleszámítanak az első éves ellenszolgáltatásba?
Részlet a válaszából: […] ...eljut-evagy sem. Az egyszeri költségek arányosítása a közbeszerzéstekintetében nem kiemelkedő fontosságú, hiszen több mint egyéves szerződésesetében a becsült érték összeszámítandó. Amennyiben az ajánlatkérőarányosítást kér, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Kizáró feltétel előírhatósága

Kérdés: Az önkormányzat előírhat-e olyan feltételeket egy hitel kiírása során, amelyet csak a számlavezető bank biztosíthat, ezáltal kizárja a többi bankot a versenyből (például a kamatfizetés csak a folyószámla automatikus megterhelésével történhet)?
Részlet a válaszából: […] ...Nemfogadható el indokként, hogy az önkormányzatnak egy folyószámlája lehet,függetlenül attól, hogy a számlavezető bankkal történő szerződéskötés során aszerződés vonatkozhat folyószámlahitel igénybevételére is, ennek ellenére ahitellehetőségek felmérésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Közbeszerzési eljárás speciális termékre

Kérdés: Kiírható-e közbeszerzési eljárás egy-egy speciális termékre, például banki szolgáltatásra, amelyet csak egy-két bank nyújthat, és ez alapján lehetséges-e zárt meghívásos eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat – szolgáltatás megrendeléseesetén –, ha a szolgáltatás természete miatt a szerződéses feltételekmeghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyíltvagy a meghívásos eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.
1
276
277
278
298