150 talált cikk a szerződéstervezet kifejezésre

Kérdés: A dokumentáció nem tartalmazza a szerződés tervezetét. A dokumentáció különböző helyeken utal ugyan szerződéses tartalomra, de nem egybefüggően – például: szerződésszegés, teljesítési határidő, kötbér jogalapja, mértéke, fizetési határidő, fizetés módja stb. Ez jogszerű, illetve az, hogy a nyertességünk esetén látjuk először a szerződést egységesen?

Kérdés: Kötelező-e az ajánlatkérőnek dokumentációt készítenie? Elindulhatok-e a tenderen, ha nem veszem át a dokumentációt?

Kérdés: Az ajánlattevők általában megengedik, hogy a szerződéstervezetre észrevételt tegyünk, azonban minden esetben a tervezet szerinti tartalommal kötjük meg a szerződést. A Ptk. szerint a szerződés egy kétoldalú jogügylet. Feloldható ez az ellentmondás?

Kérdés: A szerződéstervezetben az ajánlatkérő irreálisan magas kötbérmértéket határozott meg, és nem vette figyelembe az arra vonatkozó korrekciós kérelmünket. Mit lehet ilyenkor tenni? Induljunk a tenderen, ha nyerünk, kössük meg a szerződést, és utána támadjuk meg a kötbérmértéket a bíróságon? Előzetesen támadhatjuk valahol?

Kérdés: Nem értem, miért 5 százalék a kötbér a saját eljárásrendről szóló útmutatóban, amikor az lehet több is? Inkább félreinformál, mint segít. Mi az álláspontjuk ebben a kérdésben?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárást folytat le kiegészítő építési beruházásra, lejelenti a Döntőbizottságnak. A hatóság miért szólít fel hiánypótlásra a dokumentáció rendelkezésre bocsátása okán, mikor a Kbt. 38. § (3) bekezdésének c) pontja szerint nem is kötelező ilyen eljárásnál dokumentációt készíteni?

Kérdés: Tárgyalásos eljárás végén végső ajánlatot kellett tenni. A végső ajánlatban három épület felújítása szerepel. Az ajánlat tartalmazza, hogy egy-egy épület esetében hány ablakot építünk be. (Az ablakok mennyisége nem volt előírva a követelményben, csak az, hogy milyen fényviszonyokat kell a szobában biztosítani.) Az előírt fényviszonyokat épületenként 5, 7 és 9 darab, azonos méretű ablakkal biztosítjuk. A végső ajánlatban ezek az ablakdarabszámok szerepelnek. A végső ajánlat beadása után kiderült, hogy az egyik épület egyik szobájának alapterülete hibásan szerepel a számításban (ez a tárgyalás során beadott anyagokban és a végső ajánlatban is pontosan látható). Ajánlatmódosításnak számít-e, ha az ügyfél az alapterülettel kapcsolatos hibát észrevette, és kéri a megfelelő fényviszony igazolását, mivel az 1. számú épületben, ahol 5 darab ablak volt tervezve, további 1 ablakot be kell építeni, és ezt a 3. épületnél betervezett mennyiségből (7 darab) az egyik áthelyezésével akarjuk megoldani? Így az ablakok száma az 1. épület esetén 5 helyett 6 darab ablakra, a 3. épület esetében 7 helyett 6 darab ablakra módosul, de a 3. épületben a 6 darab ablakkal is biztosított az előírt fényviszony. A végső ajánlat ára és az összes megajánlott ablak száma változatlan, és mindössze egyetlen ablak beépítési helye változik.

Kérdés: Lehet-e a konzorciumi szerződésben meghatározni azt, hogy az ellenértéket csak az egyik konzorciumi tagnak fizesse az ajánlatkérő, ezáltal e tagnak elszámolási kötelezettsége keletkezik a konzorciumi tagokkal szemben?

Kérdés: Egy gazdálkodó szervezet megvásárolta a dokumentációt, de nem indult önállóan az eljárásban, hanem a mi alvállalkozónkként lépett fel – 10 százalék alatti mértékben. Mi nem vásároltuk meg a dokumentációt, hanem az előbbiek szerinti alvállalkozó által megvettet használtuk fel az ajánlattételhez. Az ajánlatkérő emiatt kizárt minket az eljárásból. Jogszerűen tette ezt? Más lenne a helyzet, ha az alvállalkozói közreműködés 10 százalék feletti lett volna?

Kérdés: Mit lehet tenni abban az esetben, ha (az utóbb alaptalannak bizonyuló) jogorvoslati eljárás miatt a szerződéskötés annyira elhúzódik, hogy a dokumentáció szerinti szerződéstervezetben szereplő határidők már biztosan nem tarthatók? (Építési beruházásról van szó, ahol az egyes munkarészekhez különböző teljesítési határidők vannak megadva, késedelmes teljesítés esetén kötbérfizetési kötelezettséggel.) A Kbt. szerint a szerződéstervezeten nem lehet változtatni, ugyanakkor a módosítás 303. §-a szerinti feltételek sem állnak fenn, hiszen a szerződéskötéskor már ismert problémáról van szó.