144 cikk rendezése:
81. cikk / 144 Ajánlatmódosítás végső ajánlati ár és megajánlott darabszám változatlansága esetén
Kérdés: Tárgyalásos eljárás végén végső ajánlatot kellett tenni. A végső ajánlatban három épület felújítása szerepel. Az ajánlat tartalmazza, hogy egy-egy épület esetében hány ablakot építünk be. (Az ablakok mennyisége nem volt előírva a követelményben, csak az, hogy milyen fényviszonyokat kell a szobában biztosítani.) Az előírt fényviszonyokat épületenként 5, 7 és 9 darab, azonos méretű ablakkal biztosítjuk. A végső ajánlatban ezek az ablakdarabszámok szerepelnek. A végső ajánlat beadása után kiderült, hogy az egyik épület egyik szobájának alapterülete hibásan szerepel a számításban (ez a tárgyalás során beadott anyagokban és a végső ajánlatban is pontosan látható). Ajánlatmódosításnak számít-e, ha az ügyfél az alapterülettel kapcsolatos hibát észrevette, és kéri a megfelelő fényviszony igazolását, mivel az 1. számú épületben, ahol 5 darab ablak volt tervezve, további 1 ablakot be kell építeni, és ezt a 3. épületnél betervezett mennyiségből (7 darab) az egyik áthelyezésével akarjuk megoldani? Így az ablakok száma az 1. épület esetén 5 helyett 6 darab ablakra, a 3. épület esetében 7 helyett 6 darab ablakra módosul, de a 3. épületben a 6 darab ablakkal is biztosított az előírt fényviszony. A végső ajánlat ára és az összes megajánlott ablak száma változatlan, és mindössze egyetlen ablak beépítési helye változik.
82. cikk / 144 Kifizetés konzorcium tagjának
Kérdés: Lehet-e a konzorciumi szerződésben meghatározni azt, hogy az ellenértéket csak az egyik konzorciumi tagnak fizesse az ajánlatkérő, ezáltal e tagnak elszámolási kötelezettsége keletkezik a konzorciumi tagokkal szemben?
83. cikk / 144 Kizárás 10 százalék alatti alvállalkozó által megvásárolt dokumentáció felhasználása miatt
Kérdés: Egy gazdálkodó szervezet megvásárolta a dokumentációt, de nem indult önállóan az eljárásban, hanem a mi alvállalkozónkként lépett fel – 10 százalék alatti mértékben. Mi nem vásároltuk meg a dokumentációt, hanem az előbbiek szerinti alvállalkozó által megvettet használtuk fel az ajánlattételhez. Az ajánlatkérő emiatt kizárt minket az eljárásból. Jogszerűen tette ezt? Más lenne a helyzet, ha az alvállalkozói közreműködés 10 százalék feletti lett volna?
84. cikk / 144 Szerződéskötés elhúzódása jogorvoslati eljárás miatt
Kérdés: Mit lehet tenni abban az esetben, ha (az utóbb alaptalannak bizonyuló) jogorvoslati eljárás miatt a szerződéskötés annyira elhúzódik, hogy a dokumentáció szerinti szerződéstervezetben szereplő határidők már biztosan nem tarthatók? (Építési beruházásról van szó, ahol az egyes munkarészekhez különböző teljesítési határidők vannak megadva, késedelmes teljesítés esetén kötbérfizetési kötelezettséggel.) A Kbt. szerint a szerződéstervezeten nem lehet változtatni, ugyanakkor a módosítás 303. §-a szerinti feltételek sem állnak fenn, hiszen a szerződéskötéskor már ismert problémáról van szó.
85. cikk / 144 Igények az ajánlatkérő nemfizetése esetén
Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem fizeti ki a számlát, mit tehetünk? Automatikusan benyújtható inkasszó a számlája terhére? Vagy pereljük be? És ha ebből kárunk van, azt érvényesíthetjük?
86. cikk / 144 Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására
Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
87. cikk / 144 Ajánlattevői javaslatok szerződéstervezethez
Kérdés: Kizárható-e törvényesen az a jog, hogy az ajánlattevő a dokumentációban szereplő szerződéstervezethez módosító javaslatokat tegyen? Az ajánlatkérő ezt adott eljárásban kizárta. Ilyenkor miért nevezzük szerződéstervezetnek azt a megállapodást, mely lényegében végleges?
88. cikk / 144 Szerződés kötelező elfogadása
Kérdés: Az ajánlattevőnek kötelező-e elfogadnia az ajánlatkérő által megadott szerződéses tartalmat?
89. cikk / 144 Dokumentáció kiadásának célja
Kérdés: Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia jogszabály szerint, hogy mi a célja a dokumentáció kiadásával? (Egyre több dokumentációt látunk, ami így kezdődik.)
90. cikk / 144 Ajánlatkérő elállási joga
Kérdés: Ha az ajánlattevő szerződésszegése olyan súlyos a szerződés teljesítésének időszakában, hogy az a beszerzés meghiúsulásával jár, elállhat-e az ajánlatkérő a szerződéstől, vagy csak akkor, ha erre az esetre a szerződésben kifejezetten kikötötte az elállás jogát? És ha joga van erre, mit tehet a beszerzés mielőbbi folyamatossá tétele érdekében?
