1862 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?

Kérdés: A legjelentősebb szolgáltatások teljesítését milyen részletességgel kell az ajánlatban ismertetni?

Kérdés: Mi értelme van a becsült értékhez mérni az aránytalanul alacsony árat, amikor a fedezethez képest sem volt reális kérdéseket feltenni?

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?

Kérdés: Közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés esetében van-e lehetőség engedményezésre, tartozásátvállalásra, esetleg a követelések beszámítására?

Kérdés: Költségvetési szervként, pályázati támogatással, húsfeldolgozó üzemet építettünk. Terveink szerint az üzemet bérbe kívánjuk adni. A leendő bérbe­vevő feladata a működési engedély megszerzése, illetve a húsfeldolgozó üzemeltetése, viselve annak kockázatait (költségek, bevételek). Ez közbeszerzésnek minősül-e, és ha igen, mi a közbeszerzés tárgya?

Kérdés: Várható-e a fedezet kifejezés eltűnése a közbeszerzési szabályozásból? (Értelmezése közszolgáltatóként nagyon sok problémát okoz.)

Kérdés: A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek kell-e nyilatkoznia az ajánlatban, és ha igen, miről? Igazolásokat kell csatolnia? Hogyan igazolható az alkalmasság, ha annak érdekében erőforrás-szervezetet veszünk igénybe?

Kérdés: Előírható-e, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy az ajánlatában csatolt összes aláírt dokumentumot, igazolást (például pénzintézeti nyilatkozat) az adott dokumentum, igazolás aláírására jogosult személy írta-e alá? Honnan tudhatom én ezt egy pénzintézeti igazolás esetén?

Kérdés: Jogszerű-e az, hogy az ajánlatkérő az egyes nyilatkozatok dátumozását a felhívás feladásának napjához köti, azaz a dátumnak későbbinek kell lenni az iraton? Elő kell-e ezt egyáltalán írni? Korábban ilyen kitétellel nem találkoztunk.