2023 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Egyszerű eljárás szerződés teljesítését/módosítását kell-e hirdetményben közzétenni (hirdetmény közzététele nélkül induló, meghívásos eljárásnál)?

Kérdés: A Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e vagy sem. A Kbt. 83. §-ának (2) bekezdése rendelkezik – amennyiben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított – a hiánypótlás feltételeiről, illetve a "hiánypótolható" dokumentumokról. A Kbt. 83. §-ának (7) bekezdése viszont akként szól, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlás során – egyebek mellett – a 66. § (2) bekezdés vagy a 67. § (4) bekezdés szerinti "más szervezet" megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki ajánlatát. Fentiek alapján helyes-e az a jogértelmezés, miszerint a "más szervezet"-tel kapcsolatosan hiánypótlás nem rendelhető el, az ajánlattevő azokat nem pótolhatja még teljes körű hiánypótlás esetén sem?

Kérdés: Az ajánlatkérő az eljárásban előírta, hogy az ajánlatban a Kbt. 72. § (1) bekezdésének a) pontja szerint meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel fog szerződni. Amennyiben a teljesítés során az ajánlatkérő tudomására jut, hogy a vállalkozó az ajánlatban meg nem jelölt részre is alvállalkozót von be, milyen eszközökkel vagy szankciókkal élhet anélkül, hogy az a megrendelt munka teljesítését veszélyeztetné?

Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében lehetőség van külső erőforrások bevonására. A bevonandó erőforrástól azonban csak kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot kér. Ez azt jelenti, hogy nem kell igazolni az erőforrás gazdasági, illetve műszaki megfelelőségét?

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?

Kérdés: Van-e joga az ajánlatkérőnek arra, hogy megkövetelje, és később ellenőrizze is, vajon az ajánlattevő bejelentette-e a dolgozóit?

Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?

Kérdés: Kérdésem lenne az alkalmassággal kapcsolatban. Ha esetlegesen az alkalmasság, a referencia igazolásánál előírom, hogy a kért referenciák közül legalább egyet a szerződést kötő féltől származó nyilatkozattal, tehát referencialevéllel igazoljon, akkor nem szigoríthatom a törvénynek azt a rendelkezését, hogyha mondjuk csak kizárólag kft.-től hoz referenciát, akkor tőlük elegendő, hogyha az ajánlattevő nyilatkozik? Vagy én előírhatom azt, hogy adott esetben, ha csak a kft.-től származik, tehát nem a klasszikus, 68. § (1) bekezdés a) pontban szereplőtől a referenciája, akkor azoktól is hozzon referenciapapírt? A fentiekben írtakat kivédendően előírhatok-e olyan alkalmatlan minősítési szempontot, hogy bekérem a referenciáról a nyilatkozatot, az ajánlattevő nyilatkozik, megadja a referenciát adó személy elérhetőségét, telefonszám stb., és én felhívom az adott referenciát adó személyt, és telefonon nekem azt mondja, hogy nem volt megfelelő a teljesítés?

Kérdés: Szolgáltatási pályázatban megadták a közreműködők nevét, de a későbbiek során ezek helyett másokat foglalkoztattak (szakmai igazolások is kellettek). Csak a Ptk. alapján van lehetőség szerződésbontásra?

Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?