367 cikk rendezése:
21. cikk / 367 Opciós mennyiség
Kérdés: Közbeszerzési keretszerződést szeretnénk kötni árubeszerzési témában, 2 évre szólóan, a terméklista 30 termékcsoportból és összesen 120 termékből áll. Opciós mennyiséget is szeretnénk kikötni a szerződésben. Mikor járunk el jogszerűen az opciós mennyiségek meghatározása tekintetében? Vonatkozhat az opció csak bizonyos termékcsoportokra, vagy akár csak egyes termékekre is?
22. cikk / 367 Versenyújranyitás előírása
Kérdés: Egy ajánlatkérő keretmegállapodás megkötésére írt ki közbeszerzési eljárást. A kiírás szerint a későbbi beszerzések becsült értékétől függően tervez versenyújranyitást indítani. Ebben az esetben milyen értéket kell figyelembe venni?
23. cikk / 367 Kiemelt termék saját hatáskörben történő beszerzése
Kérdés: KEF-köteles intézmény vagyunk, és saját hatáskörben tervezünk megvalósítani egy kiemelt termékre vonatkozó közbeszerzést. Előzetesen vagy utólag engedélyt kell erre kérnünk a KEF-től?
24. cikk / 367 Önkormányzat státusza a közbeszerzésben
Kérdés: A helyi önkormányzat a gyermekétkeztetés tekintetében nem minősül közszolgáltatónak? Mert közszolgáltatóként a 2024. évi költségvetési törvény 74. § (2) bekezdése vonatkozna rá, és akkor 50 millió az árubeszerzés értékhatára, nem 15 millió.
25. cikk / 367 Katalógusban szereplő termék rendelése
Kérdés: Mi a véleményük erről a szerződéses tartalomról nyílt eljárás keretében? "A vevő jogosult a közbeszerzési eljárás dokumentációjában megadott termékeken felül egyéb, az eladó termékkatalógusában szereplő, a beszerzés tárgyának megfelelő termékeket is megrendelni az eladótól."
26. cikk / 367 Kizárólagossági nyilatkozat
Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
27. cikk / 367 Új feltétel a DBR ajánlattételi szakaszában
Kérdés: A DBR ajánlattételi szakaszában keretmegállapodás megkötésére vonatkozóan kérte fel az ajánlatkérő a DBR-ben részt vevőket ajánlattételre. Alkalmassági követelményként referencia benyújtását kérte, viszont ajánlattételi felhívásában előírta: a "nyertes ajánlattevő további feladata az X termék/berendezések karbantartási, időszakos felülvizsgálati és javítási szolgáltatás ellátása"..., továbbá a műszaki leírásban kitért arra, hogy az ajánlattevőnek az ajánlattal érintett orvostechnikai eszközök időszakos felülvizsgálatára feljogosított szervezetnek kell lennie. Az ajánlattevő ezen nyilvántartásban jelenleg nem szerepel, mivel azt a szerződéskötésre kívánta igazolni. Mit tehet az ajánlattevő a hiánypótlás szakaszában? Bevonhat alvállalkozót, aki rendelkezik ezen nyilvántartásban szerepléssel? Az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 71. § (6) bekezdését.
28. cikk / 367 Becsült érték meghatározása a keretmegállapodás második részében
Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?
29. cikk / 367 Nemzeti elbánás biztosítása
Kérdés: Uniós eljárásban (árubeszerzés) nemzeti elbánást kell biztosítani a kínai árunak?
30. cikk / 367 Dinamikus beszerzési rendszerben ajánlattételi kötelezettség
Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszert állítottunk fel árubeszerzésre. Az egyik ajánlattételi felhívásunkra nem érkezett ajánlat. Hogyan tudjuk kötelezni az ajánlattevőket, hogy tegyenek ajánlatot?
